A közel három évig tartó lezárások, tömeges tesztelések és határzárak után Kína a hónap elején megkezdte – tömegtüntetések következtében – a sokak által vitatott „zéró Covid” politikája feloldásának folyamatát.
Mivel az országon belüli szigorú korlátozások megszűntek, Kína nemzetközi határai január 8-tól újra megnyíltak. Más országok eközben korlátozásokat vezettek be a Kínából érkezők számára, tartva az új vírusváltozatok megjelenésétől. A világ második legnagyobb gazdaságának újranyitása – amely az elmúlt év során drámaian lelassult – új lendületet ad a globális fellendülésnek. A kínai fogyasztói kereslet fellendülése lendületet adna a nagy exportőröknek, például Indonéziának, Malajziának, Thaiföldnek és Szingapúrnak, míg a korlátozások megszűnése enyhülést jelent az Apple-től a Tesláig terjedő globális márkák számára, amelyek a „zéró Covid politika” alatt ismétlődő zavarokat szenvedtek el. Ugyanakkor Kína gyors visszafordulása a „zéró Covid politikájától” jelentős kockázatokat is rejt magában.
Ahogy Kína egyre közelebb kerül ahhoz, hogy teljesen kilépjen a három éve tartó, a kormány által elrendelt Covid elszigeteltségből, és újra integrálódjon a világba, ennek megfelelően a gazdasági várakozások magasak. Peking közelmúltbeli elfordulása a szigorú „zéró Covid politikájától” – amely sokáig korlátozta a vállalkozásokat – várhatóan idén életerővel tölti fel a világ második legnagyobb gazdaságát. A koronavírus miatt elrendelt lezárások és a határkorlátozások miatt Kína nem volt szinkronban a világ többi részével, ami megzavarta az ellátási láncokat, és károsította a kereskedelmi és befektetési áramlást. És mivel a világgazdaság most jelentős kihívásokkal néz szembe, többek között energiahiánnyal, lassuló növekedéssel és magas inflációval, Kína újranyitása nagyon szükséges és időszerű lendületet adhat. Az újranyitás folyamata azonban nagy valószínűséggel kiszámíthatatlan és fájdalmas lesz, és az ország gazdasága 2023 első hónapjaiban akadályokkal teli útra számíthat. Kína történelmi ingatlanpiaci visszaesése és egy esetleges globális recesszió is további fejfájást okozhat idén.
Kínában az ingatlanszektor jelenleg a GDP közel 30 százalékát teszi ki. Az ágazat válsága 2021 végén kezdődött, amikor is több nagynevű fejlesztő nem teljesítette az adósságának kifizetését. Ennek az eredménye az lett, hogy országszerte késleltette vagy leállította az előre eladott lakások építését. Ez 2022-ben soha nem tapasztalt tiltakozást váltott ki a lakásvásárlók részéről, akik megtagadták a befejezetlen lakások jelzáloghiteleinek kifizetését. Bár Peking számos kísérletet tett az ágazat megmentésére – többek között 2022 novemberében egy 16 pontból álló tervet mutatott be a hitelválság enyhítésére –, a statisztikák még mindig borús képet festenek. Az ingatlaneladások értéke az 2022-es év első 11 hónapjában több mint 26 százalékkal esett vissza. Az ágazatban a beruházások 9,8 százalékkal csökkentek. A 2022 decemberében tartott kulcsfontosságú politikai ülésen a felső vezetők megfogadták, hogy jövőre a gazdaság fellendítésére összpontosítanak, és azt sugallták, hogy olyan új intézkedéseket vezetnek be, amelyek javítják az ingatlanszektor pénzügyi helyzetét és növelik a piaci bizalmat.
A cikk teljes terjedelmében a Növekedés.hu oldalon olvasható.
