Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Mernyei Ákos Péter

A költség(vetés) fogságában

A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat. Nagy politikai csaták várhatók.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.13.
Matuz János

Az EU szuverenitása is csökken a világban, a tagállamoké is az EU-n belül – akkor ez most lose-lose?

Együtt erősebbek, stabilabbak, hatékonyabbak stb. lesznek?

Matuz János 2025.06.12.
Csepeli Réka

Francia jelentés az iszlamizmus beszivárgásáról

„A köztársasági eszme az iszlám fundamentalizmus fenyegető árnyékában.”

Csepeli Réka 2025.06.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Az euróövezet előnyei és hátrányai

Bolgár tüntetések az euró bevezetése ellen.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.06.10.
Tóth Bettina

Mentsük meg Európa vizeit!

Minden tagállamban legalább 10%-kal kell csökkenteni a vízfelhasználást.

Tóth Bettina 2025.06.06.
MESSZELÁTÓ BLOG
Tóth Ágnes
Tóth Ágnes
a Nemzetek Európája Karrierprogram hallgatója.
  • 2024.03.25.
  • 2024.03.25.

„Meddig húzzuk még az időt?”

Mikor kerülhet sor az óraátállítás megszüntetésére az EU-ban?

Március utolsó vasárnapján ismét elérkezik az idő, hogy az órákat hajnali 2 órakor egy órával előre, 3 órára állítsuk. Ezzel ismét megkezdődik a nyári időszámítás, mint ahogyan minden évben. De vajon még meddig?

Jelenleg a 2001 óta hatályos 2000/84/EK parlamenti és tanácsi irányelv kötelezi a tagállamokat arra, hogy évente kétszer hajtsanak végre óraátállítást. A nyári időszámítás bevezetése azonban sokkal korábbra nyúlik vissza. Először a németek és a franciák, majd később a britek kezdték el alkalmazni még az I. világháború idején, a szénnel való takarékoskodás céljából. Később, a II. világháború idején ismét bevezették. Magyarországon 1958 és 1979 között nem volt használatban a nyári időszámítás, azonban 1980. április 6-án újból alkalmazni kezdték – sok más országhoz hasonlóan – az 1973-as olajválság következményeinek enyhítése céljából, a villamosenergiával való takarékoskodás érdekében. 1996 óta pedig kormányrendelet rögzíti a nyári időszámítás alkalmazását hazánkban.

Az Európai Unióban már régóta diskurzus tárgyát képezte az évi kétszeri óraátállítás rendszerének eltörlése. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én igyekezett rendezni a kérdést, amikor irányelv-javaslatot nyújtott be „az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről” címmel. A javaslat jogalapként az EUMSZ 114. cikkét jelölte meg, melynek értelmében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében fogad el olyan intézkedéseket, melyek tárgya a belső piac megteremtése és működése. A javaslat indokolása szerint egyre nagyobb igény merült fel a polgárok, az Európai Parlament, sőt több tagállam részéről is a jelenlegi rendszer megszüntetése iránt, ezt támasztja alá többek között az a nyilvános konzultáció is, melynek során a 4,6 millió válaszadó mintegy 84%-a értett egyet a kétszeri óraátállítás eltörlésével.

Jelenleg a világ csaknem 60 országában végeznek még mindig évszakokhoz kötődő óraátállítást, ugyanakkor az EU kereskedelmi partnerei közül több, például Izland nem alkalmazza azt, míg Kína 1991-ben, Törökország pedig 2016-ban szüntette meg.

Az EU tagállamai – nem számítva az egyes tagállamok tengeren túli területeit – három időzónában helyezkednek el, így három különböző standard időt alkalmaznak, és maguk dönthetik el, hogy melyikhez tartoznak. Az EU csupán annyit ír elő kötelező jelleggel, hogy évente kétszer át kell állítani az órákat. A Bizottság javaslata értelmében azonban az évszakokhoz kötődő óraátállítás megszűnne, viszont minden tagállam egyedileg határozhatná meg, hogy a továbbiakban a nyári időszámítás szerinti időt alkalmazná-e állandó jelleggel, vagy pedig a téli időszámítást. Az egyedi megoldások azonban könnyen vezethetnének a belső piac zavaraihoz, hiszen ez akár növekvő szállítási költségeket eredményezhet a határokon átnyúló kereskedelemben, valamint problémákat okozhat a közlekedésben és a telekommunikációban egyaránt. Éppen ezért fontos lenne, hogy a tagállamok egységesen rendezzék a kérdést. Ezt maga a Bizottság is elismerte, hiszen javaslatában egyúttal hangsúlyozta, hogy a belső piac működése érdekében egységes, harmonizált rendszer kialakítására van szükség.

Az Európai Parlament 2019 márciusában 410 szavazattal, 192 ellenszavazat, valamint 51 tartózkodás mellett támogatta az eltörlést célzó irányelvjavaslatot, a megszüntetés céldátumaként 2021-et jelölte meg.

A Tanács viszont mindezidáig nem döntött a kérdésben, így a rendes jogalkotási eljárás megtorpant. Ennek oka lehet vélhetően, hogy a tagállamok figyelmét az utóbbi időszakban a Covid-járvány, majd azt követően Oroszország Ukrajna elleni háborúja kötötte le, ezért a soros elnökséget ellátó tagállamok nem vették napirendre a kérdést. Utoljára 2019 decemberében, a finn elnökség alatt merült fel a téma, de tanácsi közös álláspont ekkor sem született meg. Ennek további oka lehet, hogy a tagállamok igen megosztottak a kérdésben. Ciprus és Görögország esetén például, a többi tagállamhoz viszonyítva, alacsonyabb az eltörlés támogatottsága, de Máltán is csak nagyjából fele-fele arányban támogatják, illetve ellenzik az óraátállítást. Csehország pedig 2021-ben egyenesen arról döntött, hogy még legalább 2026-ig fenntartja az évi kétszeri óraátállítás gyakorlatát.

A nyári, illetve a téli időszámítás, valamint az időzónák közötti választás óhatatlanul magával hozza a nyugat-kelet irányban húzódó törésvonalak kérdéskörét is, ami Magyarország esetében különösen érdekes lehet.

Hazánkban talán a kelet-európai nyári idő (EEST) eredményezné a nappali órák legteljesebb kihasználását, ugyanakkor belátható, hogy Magyarország számára mind gazdasági, mind pedig politikai szempontból a nagy nyugat-európai gazdaságokhoz (különösen Németországhoz) való igazodás és ebből következően a közép-európai nyári idő (CEST) lenne előnyösebb, kiváltképp, ha a Magyarországon befektető számos külföldi gazdasági társaságra gondolunk.

Kérdés tehát, hogy az a választási lehetőség, melyet a Bizottság javaslatában megfogalmazott valósnak tekinthető-e, hiszen, ha egy közös, egységes döntésre kerül sor, akkor a kisebb tagállamok kénytelenek lesznek a nagyobbakhoz igazodni, hogy ne szenvedjenek hátrányt, így a nyári, illetve téli időszámításról való döntés úgy tűnik sokkal inkább majd egy politikai elhatározás lesz. Így Magyarország is vélhetően majd alkalmazkodik a közös állásponthoz.

A belga soros elnökség alatt valószínűleg már nem merül fel a téma, azonban érdekes lesz megfigyelni, hogy vajon az európai parlamenti választásokat követő esetleges átrendeződésnek, valamint az új Bizottság felállásának lesz-e bármilyen hatása a tagállamok hajlandóságára a kérdés rendezését illetően.

Felhasznált források

  • europa.eu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
  • mnl.gov.hu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
  • njt.hu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
  • europa.eu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
  • europa.eu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
  • europa.eu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
  • europa.eu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
  • euronews.hu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
  • vg.hu (Utolsó letöltés ideje: 2024.01.14.)
Témakörök: átállítás, Európai Unió, gazdaság, óra
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT