Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Navracsics Tibor

Túl a hatvanadikon: mi a jelentősége az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezésnek?

A kultúra mint a gazdaság és a várospolitika megújításának eszköze.

Navracsics Tibor 2023.01.26.
Lőrincz Virág

Két legyet egy csapásra

Horvátország csatlakozása az eurózónához és a schengeni övezethez

Lőrincz Virág 2023.01.25.
Máthé Réka Zsuzsánna

Aggódjunk-e a magas államadóssági ráták miatt?

Egyre több uniós tagállam lépi át az adóssághatárt. 

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.01.24.
Gát Ákos Bence

Farkasok báránybőrben: hozhat-e változást az EU morális válsága?

A korrupció nem maradhat büntetlenül. 

Gát Ákos Bence 2023.01.23.
Varga Csilla

53. Világgazdasági Fórum: negatív kilátások?

,,Együttműködés a megosztott világban”.

Varga Csilla 2023.01.20.
LUDECON BLOG
Kutasi Gábor
Kutasi Gábor
intézetvezető, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2021.08.30.
  • 2021.08.30.

Lazít-e az EU fiskális szabályain a Covid által okozott eladósodás?

Paolo Gentiloni gazdaágpolitikáért felelős uniós biztos nem először veti fel azt, hogy hozzá kell nyúlni a fiskális szabályokhoz. Állítása szerint a pandémia okozta állami költekezés oda vezetett, hogy az euróövezet átlagos adósságszintje meghaladta a 100 százalékot. Emiatt úgy véli: érdemes lenne elgondolkodni a maastrichti kritériumokban megfogalmazott fiskális szabályok megváltoztatásán. 

Az Európai Bizottság felvetése már önmagában komoly szándék. A fiskális szabályokat és azok alkalmazását értelmező Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) a 2 százaléknál nagyobb GDP-visszaesés esetén automatikusan felfüggeszti szabályokat. A 2021-re vonatkozó növekedési adatokból és az inflációból azonban már előre vetíthető, hogy a 2021-es növekedés miatt megkerülhetetlen a kérdés. A tagállami kormányzati tervek alapján ugyanis valószínű, hogy csak fokozatosan, a következő 2-3 évben mérséklődik a költségvetési deficit az EU-tagországokban, ami miatt túlzott deficit eljárást kellene indítani nagyon sok ország ellen. Ez azonban komolytalanná tenné ezt az intézményt.

Az államadósság szint esetében a pontos szabály: 60 százalék alatt vagy csökkenő irányúnak kell lennie. De ezt sem fog sikerülni teljesíteni sok EU-s országban. Inkább a növekvő tendenciára kell számítani, miközben sok ország 80 és 100 százalék körüli szintre lépett a válság miatt. A gyors megszorítás és visszavágás már csak politikailag is lehetetlen, de gazdaságilag sem lenne kedvező.

Reális a szabályok módosítása

A lazább költségvetési politikára 2020-ban és 2021-ben volt igazán szükség. A szabályok az Európai Unió szerződésében vannak (Treaty of European Union – TEU), de az eljárási szabályok az SNP-ben. A TEU-hoz hozzányúlni kockázatos lenne, mert azzal bármilyen más kérdés is megnyitható. Viszont egyébként van igény a tagállamok részéről a TEU megnyitására mind föderalista, mind “nemzetek Európája” megközelítésből, ezért az sem lehetetlen, hogy a deficit és államadósság szabályhoz is hozzányúlhatnak. Ha igen, akkor valószínűleg az államadósságszabályhoz nyúlnak és a 60 százalékot megemelik.

A deficit 3 százalékos kritériumához talán azért nem érdemes hozzányúlni, mert az igazán az eljárási szabályokon, vagyis az SNP-n múlik. 2005-ben már egyszer felpuhították az SNP túlzott deficit eljárásra vonatkozó szabályait, ezért nem elképzelhetetlen, hogy további egyedi szabályokat iktatnak be ezen keresztül, amely felmenti a tagországokat az eljárás alól legalább a 2020-as években a helyreállításra és a klímacélokra hivatkozva. (A 2000-es években a nyugdíjreform volt például az egyik felmentés.)

Biztos, hogy nagyon sok meghatározó eurózónatag örülne a lazításnak, többek között Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország. A döntő az, hogy Németország mit akar. Az idén márciusban is megfuttatott bizottsági ötlet ellen nem volt egyértelmű tiltakozás a német sajtóban. Feltételezhető, hogy Németország nem zárkózik el az SNP módosításától. A szeptemberi német kormányalakítás után nyilván majd nyilatkoznak erről a német vezetők.

Kockázatos-e a 100 százalékos államadósság?

Van egy úgynevezett Wagner-törvény a közgazdasági irodalomban, amely azt a megfigyelést mondja ki, hogy minél gazdagabbá válik egy ország, annál magasabb szintre emelkedik az államadóssága. A 100 százalékos GDP-arányos adósságszint önmagában nem extrém az USA-hoz vagy Japánhoz képest. Az adósságválság szempontjából kockázatosabb eurózóna országok esetében (déliek és Franciaország) igen jelentős részben eurózónán belüli az adósságfinanszírozás. Ez azt jelenti, hogy ha az eurózóna belső(piaci) finanszírozásként tudná kezelni azt, hogy a német gazdaság jelentős hitelezője az olasz gazdaságnak, akkor az adósságválságok elkerülhetőek lennének. (Eddig ezt nem tudta. Ezért lett válság a déliek eladósodásából 2010-ben.)

Japánban a 250 százalékos államadósságszint sem okoz problémát, mert belső adósság formában van jelen.

Magyar szempontok

A magyar kormány 2023-ra tervez visszatérni a szigorításhoz. Egyelőre külső finanszírozási körülmények nem kényszerítik (hitelminősítése befektetésre ajánlott és a piac tolerálja az országok eladósodását). Vannak magyar fiskális szabályok is. Ezeket a válságra valót tekintettel kormányrendelettel felfüggesztették, vagyis közgazdasági értelemben középtávra felpuhították.

Ez alapján az SNP módosítása Magyarországnak is kedvezne. Ugyanakkor a nem euró tagokra nem vonatkoznak az SNP pénzügyi szankciói, így Magyarország számára kisebb kockázat a magas hiány növekedési években. Ugyanakkor előnyös a befektetői bizalom szempontjából az, ha nem kerül az ország túlzott deficit eljárás alá.

Az elemzés riport formájában a Világgazdaság felületén jelent meg.

Témakörök: államadósság, Európai Unió, fiskális politika, gazdaságpolitika, pénzügy
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT