Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Kutasi Gábor

Meddig nőnek még az árak?

A fenti kérdésre kerestük a választ az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet februári kerekasztal-beszélgetésén Neubauer Katalinnal és az egyetem munkatársaival (Tóth Gergely, Czeczeli Vivien). Az

Kutasi Gábor 2023.03.03.
Szalai Piroska

A nyugdíjak reálértékének értelmezése

Az összes nyugdíjnövekedés az átlagnyugdíj esetén 18,2% volt az elmúlt évben.

Szalai Piroska 2023.01.20.
Kutasi Gábor

A 2022-es infláció hozadéka: hátraarc a gazdaságelméletben

Félretették a makrogazdasági tankönyveket.

Kutasi Gábor 2023.01.05.
Szűcs Petra

Az európai energiaválság nyomában

Európa mélyülő energiaválsággal néz szembe.

Szűcs Petra 2022.11.28.
Szűcs Petra

Inflációs veszély

Begyűrűző nemzetközi jelenség.

Szűcs Petra 2022.11.25.
LUDECON BLOG
Czeczeli Vivien
Czeczeli Vivien
junior kutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2020.09.22.
  • 2020.09.22.

Big picture: az erős euró kockázata

Március óta az euró/dollár árfolyam jelentős euróerősödést mutatott: szeptember elején egy euró ára elérte az 1,184 dollárt. Mindez azt jelenti, hogy az eurózóna termékei drágábbá váltak a világ többi országa számára, a másik oldalról pedig az eurózónába importált termékek árai csökkenésnek indultak. Ez több szempontból is negatív hatásokat fejt ki a jelenlegi helyzetben.

Egyrészről az exportőr vállalatok számára jelentős bevétel-visszaesést generál. Nyár végén, túl a koronavírus-válság első hullámán, amikor a kijárási korlátozások nagyarányú lazítása már megtörtént, a legtöbb szektorban elkezdett regenerálódni a gazdasági tevékenység, s a fogyasztás is bővülésnek indult. A meglehetősen erős euróárfolyam azonban visszafogta ezen pozitív hatások egy részét, s lényegében a megfelelő kilábalás lehetőségét is veszélybe sodorta. Az EKB közgazdászainak előrejelzése alapján az eurózóna gazdasága 8%-kal fog visszaesni ebben az évben, majd következő évben 5%-os növekedéssel fog visszapattanni. E folyamatokat természetesen nem elsősorban az euró árfolyama határozza meg, ám kétségtelen tény, hogy annak mostani alakulása nem járul hozzá a kedvezőbb kilátásokhoz.

A másik probléma az alacsony inflációhoz köthető. Augusztusban az eurózónában az árak 2016 óta először ismételten esni kezdtek. A térség monetáris politikájában az elmúlt évtizedben mindvégig központi szerepet játszott az inflációs célok teljesítése iránti törekvés. A jegybanki erőfeszítések bár elhárították a deflációs veszélyeket, valójában a széles körben alkalmazott nem konvencionális intézkedések eredménye korlátozottnak tekinthető e téren. Az infláció az EKB saját előrejelzése alapján emelkedni fog a következő három év során, de mindössze 1,3% körüli értékig. Mindez pedig már felvetheti a hitelesség kérdését is, amelynek elvesztése esetén a célok elérése még nehézkesebbé válhat. A problémát mélyíti, hogy további dezinflációs időszak várható, hiszen a munkanélküliség emelkedőben van, így a bérnövekedési ütem csökken, s továbbra is nagy arányú tartalékkapacitás jelenléte várható a gazdaságban. Az alacsony infláció azért is kedvezőtlen, mert az a reálkamatot magasabb szinten tartja. A semleges kamatráta jelentős csökkenése okán egyébként is beszűkült monetáris politikai mozgástér pedig nem teszi lehetővé a nominális kamatlábak további – jelentősebb – csökkenését. Többek között hasonló okok vezették arra az amerikai FED-et, hogy áttérjen az átlagos inflációs célkövetésre. Ennek lényege, hogy amennyiben a célok teljesülése huzamosabb ideig nem történik meg, akkor annak kompenzálásaként megengedett, hogy bizonyos ideig a célokat felülteljesítse, vagyis magasabb inflációt produkáljon.

Egyes megközelítések szerint az EKB monetáris politikai stratégiája szintén reformra szorulna. Az átlagos inflációs célkövetés mellett lehetőség továbbá az árszint célzás, vagy a nominális GDP célzása. Előbbi azt jelentené, hogy a központi bank konstans árszínvonalat céloz, ellentétben az inflációs célzással, ahol folyamatos árszínvonal növekedésről van szó. A nominális GDP célzása arra utal, hogy amennyiben az inflációs ráta a célszint felé emelkedik, míg a kibocsátás növekedése stagnál, akkor a központi banknak nem feltétlenül szükséges az infláció visszaszorítására törekedni.

Az eurózónában lejátszódó események a piaci várakozásokat is abba az irányba mozdították el, hogy esetleg az EKB is követi a FED lépését, vagyis felülvizsgálja az inflációs célkövetését. Az Európai Központi Bank azonban nem módosított eddigi irányvonalán, s újabb ösztönzőket sem jelentett be. A lépés elmaradása ismételten felfelé nyomta az euró árfolyamát. Az egységes valuta árfolyamának emelkedéséhez a fentieken túl hozzájárult az is, hogy kezdetben a befektetők kezdetben kedvező kilátásokat vázoltak fel, így elkezdtek eurót vásárolni az európai kötvényekbe történő befektetés érdekében. A dollár gyengülése irányába ható erők között említhető még meg a FED kamatcsökkentése, illetve az ottani kedvezőtlen járványügyi helyzet is, valamint a választásokat körülvevő bizonytalanság.

A jelek szerint egyelőre az EKB nem aggódik az árfolyama miatt. A központi bank árfolyamcéllal valójában nem rendelkezik, ám szem előtt kell tartani, hogy annak alakulása a monetáris politikára és az árszínvonalra kiemelt szereppel bír. Az EKB esetleges döntése ez ügyben egyelőre úgy néz ki, decemberre várható. Elemzők szerint mindazonáltal a júniusban 750 milliárd euróról 1350 milliárd összegűre növelt, s legalább 2021 júniusáig tartó koronavírus stimulus programja mértékét év végéig még tovább fogja növelni.

Témakörök: EKB, euró, eurózóna, infláció, koronavírus, monetáris politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT