Pénzügyi reziliencia magas infláció után – e témával foglalkozik egy közelgő konferencia.
A 2020–2023 időszaka világszerte összetett helyzetet teremt a pénzügyi intézmények és vállalkozások számára, amelyet a fokozott gazdasági bizonytalanság és a COVID-19 világjárvány, valamint a magas infláció elhúzódó hatásai jellemeznek. Ebben az összefüggésben a vállalkozások és gazdaságok ellenállóképességére utal a pénzügyi reziliencia. A 2022–2023-as évek inflációja jelentős kihívások elé állította mind a banki, mind a vállalati pénzügyeket.
Az NKE ÁNTK Közgazdaságtani tanszékének pénzügyi rezilienciáról szóló konferenciája október 17-én, külföldi vendégelőadókkal ugyancsak taglalja azokat a növekedésgátló és versenyképességrontó hatásokat, amelyek a magas inflációs időszakból tovagyűrűznek a későbbi évekre is.
A központi bankok világszerte emelték a kamatlábakat az infláció elleni küzdelem érdekében, ami a bankok és a vállalkozások hitelfelvételi költségeinek növekedéséhez vezetett. Ez csökkentheti a hitelezési tevékenységet, beszűkítheti a haszonkulcsokat, és növelheti a hitelkiesés kockázatát. Ezen túlmenően az infláció csökkenthette a banki eszközök, különösen a hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvények és hitelek értékét. Ez tőkeveszteségekhez vezethet, és gyengítheti a bankok pénzügyi helyzetét. A kamatlábak emelkedésével a betétesek jobban vonzódhatnak a magasabb hozamú alternatívákhoz, ami potenciális betétkiáramláshoz vezethet a bankokból. Ez likviditási kihívásokat okozhat és megterhelheti a bankok finanszírozási forrásait.
Vállalatfinanszírozási szemszögből a vállalatok az infláció miatt tovagyűrűzően emelkedő nyersanyag-, munkaerő- és szállítási költségekkel küzdenek. A magasabb kamatlábak növelik a meglévő adósságszolgálat költségeit, ami pénzforgalmi problémákhoz vezethet. Mindez a haszonkulcsok fenntartása érdekében új árazási stratégiára és/vagy költségcsökkentő intézkedésekre, esetleges elbocsátásokra kényszerülnek a vállalatok. Ez pedig megingathatja a hosszú távú üzleti terveket.
Az inflációval kapcsolatos bizonytalanság befolyásolja a vállalati beruházási döntéseket. A cégek a jövőbeli költségek és bevételek kiszámíthatatlansága miatt elhalaszthatják vagy visszafoghatják a tőkekiadásokat. Ez elfojtja az innovációt és a növekedést, és korlátozza a hosszú távú versenyképességet. Mindeközben beruházási kényszerbe hozhatja mégis a vállalatokat az infláció azon következménye, hogy a növekvő költségek és az anyagok korlátozott elérhetősége késedelmeket és hatékonysági hiányosságokat okozhatnak, amire a vállalatoknak a beszállítók diverzifikálásával vagy ellátási lánc stratégiájuk kiigazításával kellene alkalmazkodniuk.
Az infláció okozta kihívások jelentős hatást gyakorolnak mind a banki, mind a vállalati pénzügyekre, próbára téve a pénzintézetek és a vállalkozások ellenálló képességét. A kockázatokon túl a hatékonysági kényszer lehetőségét is érdemes meglátni az inflációs környezetben. A bankoknak javítaniuk kell a kockázatkezelési gyakorlatot és erős tőkepuffereket kell fenntartaniuk, ami javítja a prudenciát. A vállalatoknak pedig a pénzügyi rugalmasság növelésére kényszerülnek, azaz kénytelenek lesznek költséghatékonyság szempontjából innoválni a termelési folyamatokat.
