Ausztriában és Németországban is nagyon korán már 2020. január végén megjelent a Covid–19-járvány. A két ország esetében ugyanakkor jelenleg már a gazdasági leállást követő fokozatos újranyitásról beszélhetünk, hiszen a korlátozások lassú, ütemes lazítása már április végén megindult.
Május 24-ig a megbetegedések teljes esetszáma Németországban csaknem elérte a 181 ezer főt, ugyanakkor az aktív esetek száma április eleje óta tartó folyamatos csökkenés mellett már nem éri el a 12 ezret, s összesen 8371 haláleset történt. Ausztriában ugyanakkor a teljes esetszám meghaladta a 16 ezret, míg az aktív esetek száma április 3-a óta csökkenő tendenciát mutatva május 24-én 800 fő volt, s összesen 640 haláleset történt. A halálozási ráta ebben a két országban a legalacsonyabbak közé tartozik az európai kontinens országai között. Németországban a ráta március 24-e óta folyamatosan 5% körüli értéken stagnál, míg Ausztriában április 10-e óta figyelhető meg ugyanezen tendencia.
A Covid–19 járvány hatásainak kezelése és enyhítése érdekében a német szövetségi kormányzat a „Corona-Schutzschilds” program keretében számos intézkedést vezetett be. Az első munkaerőpiaci intézkedéseket március 10-én jelentették be, amelynek eredményeként a Kurzarbeit részeként a rövidített munkaidő után járó támogatásokat kiterjesztették. Amennyiben egy vállalat megrendelései a koronavírus-járvány következtében csökkentek, úgy a munkavállalókat érintő határértéket 30%-ról 10%-ra mérsékelték, s a támogatás a munkaerő-kölcsönzés során is igénybe vehető. Emellett a negatív munkaidő-egyenlegek alkalmazásának addigi gyakorlata sem szükséges már a támogatások igénybevétele céljából. A munkaerőpiacra vonatkozó intézkedéseket április 22-én tovább bővítették, amelynek keretében a támogatás mértékét a munkaidő tartamának függvényében növelik. Ennek megfelelően a beérkezést követő negyedik hónaptól a legalább 50%-kal kevesebb munkát végző gyermektelen munkavállalók támogatása 70%-ra, míg a gyermekes munkavállalóké 77%-ra növekszik. A hetedik hónaptól kezdődően ennek mértéke 80, illetve 87%-ra emelkedik (az addigi munkabérek elvesztésének 60, illetve szülök esetében 67%-os támogatása helyett). Ezen intézkedések legfeljebb 2020. december 31-ig maradnak érvényben. Becslések szerint a program kibővítése a szövetségi költségvetés számára 680 millió eurós plusz kiadást eredményez. Emellett a II. szociális védelmi csomag értelmében a 2020. május 1. és 2020. december 31. közötti állásvesztők számára három hónappal meghosszabbítják a munkanélküli ellátást.
A szakmai, továbbképzési programok esetében a jelentkezés és jóváhagyás egyszerűsítését irányozták elő, valamint azon vállalatok esetében, ahol nagyobb számban szükséges továbbképzés ott a támogatás mértéke is magasabb lesz. Emellett 550 millió euró támogatást biztosítanak az e-learning rendszerek fejlesztése érdekében is.
A kis- és mikrovállalkozások, az egyéni (Solo-Selbständigen) és családi vállalkozások, valamint a szabadúszók vonatkozásában a szövetégi kormányzat 50 milliárd euró értékben sürgősségi, vissza nem térítendő támogatást biztosítást. Ennek mértéke azon vállalkozásoknál, ahol a foglalkoztatottak száma 5 fő alatti ott három hónapig egyszeri, legfeljebb 9000 euró, míg 10 fő alatti foglalkoztatott esetében 15 ezer euró. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy e szövetségi program csupán csak kiegészítő eleme a tartományokban bevezetett támogatási programoknak. Továbbá az egyéni vállalkozók szociális támogatásként alapbiztosítást vehetnek igénybe, amely programra a szövetségi kormányzat 3 milliárd eurós keretet biztosít. A likviditási válság kezelése érdekében a KfW különböző hitelprogram konstrukciók keretében biztosít likviditási támogatást a vállalat méretétől függetlenül. A hitelkölcsönök felelősségét 80-90%-ban a KfW vállalja, míg a garanciát a szövetségi állam biztosítja. A vállalatcsoportonként maximálisan igénybe vehető támogatás mértéke 1 milliárd euró, amely akár 5 éves konstrukcióban is megvalósulhat. A kis- és középvállalkozások számára a „KfW-Sonderprogramm 2020” keretében akár 800 ezer euró értékben is kölcsönfelvételt tesz lehetővé. Emellett egyszerűsített kockázatértékelés mellett legfeljebb 10 millió euró értékben nyújtható hitel. Továbbá az 5 évnél fiatalabb vállalkozások számára ERP induló támogatás formájában biztosítanak plusz forrást, míg az induló vállalkozások addigi programját kibővítik további 2 milliárd euróval.
Az újonnan létrehozott gazdasági stabilizációs alap keretében a szövetségi kormányzat a 250 főnél nagyobb, s a kritikus ágazatokban és a stratégiai fontosságú infrastruktúrában tevékenykedő kis- és középvállalkozások számára biztosít támogatási és garanciaprogramokat. Ennek keretében 400 milliárd euró likviditási garanciaként, 100 milliárd euró vállalati feltőkésítés formájában, míg 100 milliárd euró a kfW refinanszírozásában megvalósuló programokhoz kapcsolódó hitelengedély alkalmával áll rendelkezésre. A garancia programok közé sorolható a szövetségi kormányzat beszállítói és árufuvarozási 30 milliárd eurós hitelgarancia programja is. E programok különösen fontosak a német autóipar számára, melynél a strukturális egyensúlytalanságok jelei már 2019 januárja óta láthatóak. Az egyes európai autógyárak termelése már április végén újraindult, mindazonáltal az új személygépjárművek regisztrációja jelentősen visszaesett, amelynek mértéke az EU-27 tagállamaiban márciusban 55,1%-kal, áprilisban 76,3%-kal, míg az Egyesült Királyságban márciusban 44,4%-kal, április pedig 97,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A gazdasági hatások tekintetében olyan helyi speciális lokális következményekkel is számolni kell, mint az idei évben elmaradó Oktoberfest, amelynek összgazdasági hatása 2019-ben hozzávetőlegesen 1,23 milliárd euró volt. Ennek megfelelően az egyes tartományok további különböző támogatási intézkedésekről döntöttek a lokális gazdasági hatások kezelése érdekében, amelyek a fenti szövetségi intézkedésekkel egészülnek ki.
Ausztria
Ausztriában az előzőekben tárgyalt német válságkezeléshez hasonlóan fontos a fiskális stabilitás és egyensúly biztosítása, mindazonáltal a munkahelyek megőrzése és a vállalkozások fennmaradásának biztosítása még központibb szerepet tölt be a válságkezelés során. Március közepén egy 38 milliárd eurós védelmi csomag vezettek be, amelynek részeként 4 milliárd euró közvetlenül a koronavírus elleni védekezés egészségügyi, ápolási és kutatási sürgősségi támogatására, 9 milliárd euró garanciavállalás és egyéb kötelezettségek formájában a vállalkozás szféra számára, 400 millió euró a csökkentett munkaidő programjának finanszírozására, 10 milliárd euró az adófizetések halasztásának formájában, 1 milliárd euró pedig gazdasági nehézségi alapként az egyéni vállalkozók fix költségeinek támogatására került elkülönítésre. A nehézségi alapot április 16-tól a második szakaszától kezdődően tovább bővítették amelynek eredményeként 2 milliárd euróra emelkedett a program keretösszege, s már az induló vállalkozások számára is nyitott lett a támogatási program. Támogatásként három hónapig legfeljebb 2000 euró vehető igénybe, maximálisan 6000 euró értékhatárig. A nehézségi alap második szakaszának programja április 27-én meghosszabbították szeptember 15-ig, amelynek keretében azon vállalkozásokra is kiterjed a jogosultság köre, melyek forgalma legalább 50%-kal csökkent, azaz a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is nyitott a lehetőség. Továbbá bevezetésre került egy minimális támogatási szint is, 500 euró értékben. Emellett a gazdasági nehézségek által különösen érintett vállalkozások számára egy 15 milliárd eurós válságkezelő alapot hoztak létre, amelyből kedvezményes kölcsönök igényelhetők. Május 19-én a rövidített munkaidő keretét 12 milliárd euróra növelték, annak ellenére, hogy a beadott kérelmek száma csökkenést reprezentál, viszont az eredeti keretösszeggel már új támogatási kérelmek elbírálására nem lenne lehetőség. A program márciusi aktiválása óta már számos keretösszeg emelés történt. Az elsőre még március 28-án (400 millió euróról 1 milliárd euróra történő növelés) került sor, míg az ezt megelőzőre április 30-án, amikor is a célra fordítható támogatási keretet már 10 milliárd euróra emelték. A rendelkezés értelmében a rövidített munkaidő legalább 10, de legfeljebb 90% lehet (abban az esetben, ha a rövidített munkaidő átlagosan nem haladja meg a 90%-ot, úgy az állásidő részlegesen 100% is lehet). Az időtartama legfeljebb három hónap, mindazonáltal a feltételek teljesülése esetén ez további három hónappal bővíthető. Emellett fontos célként jelölték meg az esetlegesen felmerülő visszaélések s az adóelkerülés kiszűrését is. Továbbá meghosszabbították a jövedelemadó, a forgalmi- és társaságiadó bevallásának határidejét augusztus 31-ig.
A német és osztrák likviditási nehézségekhez és munkaerőpiachoz kapcsolódó rendelkezések számos hasonlóságot mutatnak. Mindazonáltal az EU szupranacionális szintjén történő válságkezelésben és a gazdasági aktivitás újraindításában különböző víziójuk van. Ausztriában a pénzügyminiszter már április 29-én több kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság irányába többek között a vállalkozások állami támogatására, valamint az „egészséges vállalkozás” meghatározására vonatkozóan. Május 18-án Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök által elindított kezdeményezés szerint 500 milliárd eurós újjáépítési alapot (a korábbiakban megállapodott 540 milliárd eurós hitelsegélyen túlmutatóan) alakítanának ki a többéves pénzügyi keret elemeként. Az ehhez szükséges pénzügyi forrást az Európai Bizottság a tőkepiacokról vonná be. Ezzel egy olyan hitelfelvétel és kockázatmegosztási konstrukció valósulna meg, amely példa nélküli az Európai Unió történetében. A fenti javaslattal egy olyan akadály látszik megszűnni, amely előirányozhatja a jövőbeni közös kötvénykibocsátást is. Ezt a 2008-as pénzügyi és a 2010-es európai szuverén adósságkrízis óta a dél-európai államok és Franciaország erőteljesen szorgalmazzák, mindazonáltal Németország és az észak-európai országok eddig mindig megakadályozták. A kezdeményezés emellett a hosszú távú célokat is támogatná, mint például az ökológiai jellegű és digitális beruházásokat. A javaslat jóváhagyásához mind a 27 tagállam jóváhagyására szükség lesz. Ez azonban nehézkes folyamat lehet, hiszen Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország már ellenkezését fejezet ki a javaslat támogatás jellegét illetően. A négy ország álláspontja szerint a helyes út a támogatások helyett a kedvező kölcsönök formájában nyújtott finanszírozás a koronavírus okozta krízis által súlyosan érintett ágazatok és régiók számára.
