Az online térben rendezték meg 2024. január 25-én az Oktatásfejlesztők Fórumát, amelyen különböző magyarországi egyetemek mutatták be felsőoktatás-módszertani jógyakorlataikat.
A Fórum a magyarországi egyetemek módszertani központjainak jelenleg informálisan működő formája, melyet 2020-ban indított útjára a KRE, azóta pedig a BGE és BCE aktív közreműködésével olyan szakmai hálózattá nőtte ki magát, mely reményeink szerint 2024-től a Magyar Rektori Konferencia Munkacsoportjaként működhet majd tovább (jelenleg folyamatban). A Fórum minden évben két-három alkalommal szervez találkozót, ahol az egyes egyetemeken működő jógyakorlatok megosztására és megvitatására kerül sor. Az NKE szintén tagja a Fórumnak. A BGE Oktató Képzési és Fejlesztési Iroda szervezésében megvalósult januári alkalmon négy egyetem négy jógyakorlatát osztották meg a résztvevők.
Thank a teacher – avagy a hálaüzenetek jelentőségének elmélete és gyakorlata (BGE)
Papp-Danka Adrienn és Dósa Katalin előadásában megismerkedtünk a BGE egyik oktatói motivációs programjával, a ”Thank a teacher”-rel. A program keretében a hallgatók a félév végének néhány hetes időszakában lehetőséget kapnak arra, hogy köszönőüzenetet küldjenek azoknak az oktatóiknak, akik pozitív hatással voltak / vannak egyetemi tanulmányaikra, szakmai vagy személyes fejlődésükre, illetőleg inspirálóan hatottak rájuk. A köszönőüzeneteket a BGE Oktató Képzési és Fejlesztési Iroda tanúsítvány formájában összegezve, de egyénileg küldi ki az oktatóknak, hogy azok erőt meríthessenek belőle a következő félévre.
Azon felül, hogy a visszacsatolás pozitív megerősítést ad az oktatónak a hallgatóbarát módszerek használatára, indirekt módon további fejlődésre ösztönzi az intézmény egész oktatói közösségét, amely ezáltal kihat a teljes hallgatói állományra is. Továbbá az üzenetek tartalomelemzéséből kiderült az is, hogy mik azok az oktatói jellemzők, tevékenységek, amelyek jelentős hatással bírnak a hallgatók tanulási élményére. A következő négy kategóriába sorolják a pozitív hallgatói élmény mögött meghúzódó oktatói kvalitásokat: ember, szakember, tanár és formálás.
A BGE oktatásfejlesztő szakemberei kitértek arra is, hogy ezek a tanulságok visszaforgathatók az oktatásfejlesztési gyakorlatba, illetve felhasználhatók az oktatásfejlesztői szakma létjogosultságának intézményi alátámasztására.
További források: UNI-BGE.HU | Facebook
Mitől jó egy online kurzus? (ELTE)
Tóth-Mózer Szilvia, az ELTE digitális módszertani szakértője bemutatta, hogy mitől lesz jó egy online kurzus, avagy az ELTE oktatói a nemzetközi ajánlásokat adaptálva hogyan hoznak létre saját online kurzusokat Canvas LMS rendszerben. A létrehozás folyamatán túl az előadása abba is betekintést engedett, hogy az online anyagok létrehozásához szükséges ismeretek nyílt kurzusokon, a MOOC rendszerén keresztül kerülnek beépítésre az oktatók képzésébe.
Ahogyan azt a szakember kiemelte, mielőtt online kurzus fejlesztésére adnánk a fejünket, tisztázzuk, hogy mi a célunk a felülettel. Például:
- szeretném szórakoztató formába önteni a tananyagot, hogy közelebb hozzam a hallgatókhoz
- szeretném függetleníteni a hallgatókat és saját magamat a hallgatók térbeli és időbeli korlátjaitól (tehát lehetővé tenni, hogy bárhol és bármikor tanulhassanak)
- szeretnék rögzített előadásokat, aktív órákat, azaz fordított osztálytermet
- szeretném optimalizálni a hallgatóknak adott feladatok szervezését
- szeretném, hogy visszacsatolásban gazdag, a saját tanulási értékelésre is alkalmas kurzusfelület szülessen
Az online kurzus kötelező elemeiként a következőket említette:
- kurzusáttekintés és bevezető
- oktatói bemutatkozás
- tanulási eredmények
- oktatásszervezési és oktatástervezési szempontoknak való megfelelés
- vizuális design
- értékelés
- visszacsatolás
- osztályozás
- együttműködés és közösség
- könnyű hozzáférhetőség, esélyegyenlőség biztosítása
Gyakori hiba lehet például, ha nehezen megtalálhatók az információk, nem mérhető a tanulási eredmény, zavarosak vagy hiányosak az instrukciók, nem megfelelő a térközkezelés, következetlenség tapasztalható a követelmények és az értékelés terén, vagy túlzott az oktatói dominancia a kommunikációban.
Mindemellett kiemelendő, ha online kurzusokat akarunk fejleszteni, nem elegendő a technológiai és módszertani keretet kidolgozni, de gondoskodni kell a kurzusfejlesztés ösztönzésének és támogatásának forrásairól is.
További források: ELTE | ELTE
Elektronikus Jógyakorlat-készítő szoftver bemutatása (EKKE)
Az előadás keretében bemutatták az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Informatikai Igazgatósága által fejlesztett integrált EKERNEL rendszerben működő Elektronikus Jógyakorlat-készítő szoftvert. A szoftvert Gábor Béla mutatta be. A modulban előállított jógyakorlatok alkalmasak az EKERNEL más moduljaiban készített elektronikus óravázlatok, e-learning tananyagok, feladatok, feladatsorok, továbbá képek, videók és dokumentumok megjelenítésére. Ismertették a jógyakorlat készítésének és publikálásának folyamatát is, valamint röviden bemutatták a rendszer egyéb lehetőségeit. Az online térben zajló bemutatóhoz egy jambord felületen lehetett kapcsolódni – 7 különböző kérdéshez (3. ábra). A szoftvert a kollégák hasznosnak gondolták, szívesen használnák is, de kissé nehezen vehető át, illetve használata komoly tanulási folyamatot igényelne az oktatók esetében.
Megosztott jambord felület
Módszertani teadélután (NKE)
A bemutató keretében Korpics Márta beszélt az Nemzeti Közszolgálati Egyetemen negyedik féléve zajló Módszertani teadélután sorozatról. A bemutatóban a programot a Kreatív Tanulás Program egy elemeként értelmezte, és Kotter nyolclépéses változásmenedzsment modelljének egyik lépéséhez (szervezet tagjainak bevonása) kapcsolta. A teadélutánokat minden hónap utolsó szerdáján rendezik meg. A találkozók lehetőséget biztosítanak kötetlen szakmai diskurzusok kialakítására és a KTP nyilvánosságának növelésére. Az alkalmakról minden esetben honlaphír készül, de kapcsolódhatnak ehhez blogbejegyzések is. A találkozók erősen támogatják a program sikeressége szempontjából elengedhetetlenül fontos hálózatosodást is. Az első félévben általános oktatásmódszertani kérdésekről volt szó: ÁNTK Év oktatói, klasszikus tudás és kreatív tanulás – barátok vagy ellenségek (a 2022 szeptemberi konferencia egyik témájának folytatása); számonkérés-értékelés. A második sorozatban kari bemutatkozások voltak, ahol az egyes karok oktatási portfólióinak és az oktatói csapatnak a bemutatkozása történt meg. A beszélgetések moderátora mindig egy másik kar oktatója volt. A harmadik sorozat (2024 tavasza) témája a mesterséges intelligencia lesz, annak általános kérdései, illetve az oktatásban való hasznosítása. A bemutatót itt is jambord felület kísérte, ahová az alábbi hozzászólások és kérdések érkeztek (4. ábra).
A program zárása
A jó gyakorlat megosztása után a résztvevők ismét közös térben gyűltek össze, ahol a kiscsoportokból egy-egy fő ismertette a többiekkel a kiscsoport munkáját. A Fórum januári találkozója nagyon hasznos volt, a közösségi tanulás egyetemek közötti megvalósulásának lehettünk résztvevői.
Nyitókép forrása: fauxels, Pexels
