Rövid összefoglalóm célja, hogy „kályhaként” szolgálhasson, amikor az olvasó a mesterséges intelligencia (továbbiakban MI) hardveres alapjairól, és ennek várható továbbfejlődési lehetőségeiről szeretne tájékozódni. Az első részben a jelenről írtam, folytatásként a távolabbi és a közelebbi jövő két elektronikus megközelítési vonaláról szóltam, terjedelmi okok miatt a jelen részbe került néhány, a biológiával kapcsolatos irány rövid említése.
A jövő biológiai irányai
Bár több irányban folynak kutatások a nem elektronikai megoldásokra, most csak két főbb kutatási irányt említek röviden.
Módosított biológiai struktúrák
Először ezúttal is a kevésbé ismert irányról szólok, amelynek lényege, hogy elektronikai elemek helyett az élet már működő alapalkatrészeiből próbálnak meg működő gépet építeni. Kevésbé előrehaladottabbak a kutatások ezen e téren, mint pl. a második részben említett kvantum MI esetében, aminek egyik oka talán az, hogy a „hardver” újszerűsége nekünk, embereknek még túl sok kihívást rejt – annak ellenére, hogy évmilliók óta működnek általuk az élet biológiai rendszerei. Körülbelül 1998-tól datálható a működő bionyomtatás[1], mely napjainkra komoly iparággá fejlődött. Részben erre támaszkodik az a megközelítés például, amelyben tenyésztett agysejteket, agyorganoidokat szeretnének felhasználni egy úgynevezett organoid intelligencia létrehozására[2]. Más kutatások a DNS memóriaképességét igyekeznek adatok tárolására felhasználni, vagyis élő sejttenyészetekben tárolni el később visszanyerhető adatokat[3].
Az efféle kísérletek a mesterséges, de nem elektronikus számítógépek reális alternatívái lehetnek, előnyük például, hogy kevés vagy nulla áramot fogyasztanak, nem úgy, mint jelenlegi fejlesztések (bár a biológiai alapú gépek környezetvédelmi aspektusa talán súlyosabb, mint az áramfejlesztés dilemmái). Ennek ellenére ezek használhatósága véleményen szerint igen távoli jövőbe tehető.
Biológiái struktúrákba ágyazott elektronika
Az előzőre egyelőre csak nevében hasonlít, de attól alapvetően tér el a fejlesztés ezen iránya. Itt nem kiragadott alapegységekből építkeznek, hanem működő élőlényeket egészítenek ki (bővítenek) elektronikai berendezések integrálásával. A legtöbbet nyilván az emberek ilyen jellegű kiterjesztésétől várhatunk. Ezek a fejlesztések az orvostudománnyal karöltve indulnak, de olyan irányt vesznek, hogy a gyógyításban használt technológiával ne csupán helyreállítsanak sérült képességeket, hanem túllépjék az emberi szervek képességeit. Ennek biológiai, kémiai és nanomegoldásait csupán említeni tudom, itt az elektronikai eszközökkel való kiterjesztésekből emelek ki néhányat. A gyógyászati cél ott lép elő az elektronikai ipar vetélytársává, amikor a gyógyításon túl a művégtagok erősebbek lehetnek az eredetinél, a mű érzékszervek érzékelési tartománya tágabb lehet a biológiai érzékszervekénél, akár fül vagy orr képességeiről, akár például a mágneses mező vagy radioaktivitás emberi érzékelését lehetővé tevő, eddig nem létező szervekről beszélünk. Az ilyen kiterjesztett szervek számos plusz információt adhatnak a birtokosuknak, ha például egy műszem szélesebb látószögű, jobban nagyít vagy az infravörös és ultraviola tartományokban is működik. Sőt, a szélesebb képességeken túl akár kiterjesztettvalóság-eszközként is szolgálhat: a műszem például képernyőként is funkcionálhat, mint a mai XR (eXtended Reality) szemüvegek, ezzel egyben IoT szenzorként is használható, amely az információkat az azt használó ember agyán kívül egy digitális felhőbe is elküldi. Ezek a példák a hagyományos agyi kogníció inputjának kiterjesztési lehetőségéről szóltak, melyek küszöbön álló vagy már létező technológiák, de az emberi felfogásra, tudatra vagy lélekre gyakorolt hatásuk egyelőre ismeretlen.
Kifejezetten a kognitív képességeink kiterjesztését az agyi implantátumok célozzák, ezért az MI szempontjából ezekre fontos néhány szóban kitérni. Sikeres agykiterjesztés esetén első körben pl. a számolási képességünket lehetne a CPU-k képességeivel egy szintre hozni, vagy memóriánkat lehetne pontosabbá, illetve importálhatóvá és exportálhatóvá tenni: vagyis fel lehetne tölteni egy emberbe lexikális tudást vagy le lehetne tölteni emlékeket[4]. (Ha lehetne…) A következő lépés az ebben bízó tudósok szerint az aggyal együttműködő beültetett számítógép lenne. Ez a hardverarchitektúra-modell egyesítené az emberi és gépi intelligencia előnyeit. Ez a szupergyors, szuperpontos szuperokosság ugyanis birtokolná az emberi alany születési agya által kapott erkölcsi, kreatív, művészi képességeket és és valós érzelmeket is. Ezáltal helyből megoldódna az erősen emberi tulajdonságok (emberségesség) gépiesíthetőségének nehézsége is. Sokan az evolúció következő lépcsőfokának tartják az így létrejövő szimbiózist, melyre inkább a „szingularitás” kifejezés terjedt el (erről majd a későbbiekben írok).
Itt – helyszűke miatt – részletes indoklás nélkül csupán megemlítem azt a véleményemet, hogy túlzónak tartom ezt a megközelítést, a tudományos forrásokban nem találtam lehetőségét az emberi agy kommunikációs formátumának feltörésére. E nélkül pedig az ilyen eszközök kényelmes és hatékony használata még csak nem is science fiction, hanem inkább a fantasy irodalmi műfajába sorolható.
Felhasznált irodalom
[1] A. Park, B. Wu, és L. G. Griffith, „Integration of surface modification and 3D fabrication techniques to prepare patterned poly(L-lactide) substrates allowing regionally selective cell adhesion”, J Biomater Sci Polym Ed, köt. 9, sz. 2, o. 89–110, 1998, doi: 10.1163/156856298×00451.
[2] Lena Smirnova, Thomas Hartung, és I. E. M. Pantoja, „Brain-Cell Cultures: The Future of Computers and More?”, Frontiers for Young Minds. Elérés: 2024. február 25. [Online].
[3] D. Bennet, T. Vo-Dinh, és F. Zenhausern, „Current and emerging opportunities in biological medium-based computing and digital data storage”, Nano Select, köt. 3, sz. 5, o. 883–902, 2022, doi: 10.1002/nano.202100275.
[4] J. Hamzelou, „A memory prosthesis could restore memory in people with damaged brains”, MIT Technology Review. Elérés: 2024. február 25. [Online]
A témáról szóló bejegyzések elérhetők az alábbi linkeken
- A jelen és a jövő MI-t támogató hardverei I.
- A jelen és a jövő MI-t támogató hardverei II.
- A jelen és a jövő MI-t támogató hardverei III. (a jelen írás)
A nyitóképet a ChatGPT alkotta a következő prompt használatával: Alkoss képet a jelen és a jövő MI-t támogató hardverei, a jövő biológiai irányai témában. Legyen 16:9 arányú és legalább 1200 pixel széles.
