Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Petri Bernadett

Arányos kutatásfinanszírozásra van szükség az Európai Unió új költségvetésében

Akadémiai álláspontok az új kutatási keretprogramról.

Petri Bernadett 2025.03.11.
Constantinovitsné Vladár Zsuzsa

Universitas helyett birkaiskola

Kell-e követnünk az amerikai elitegyetemeket?

Constantinovitsné Vladár Zsuzsa 2025.01.24.
Kalas Vivien

Vonzóbbá tennék a felsőoktatási életpályát az Európai Unióban

Prioritás a nemzetek közötti kooperáció szorosabbra fűzése.

Kalas Vivien 2024.11.27.
Stipkovits Tamás István

A kutatás-fejlesztés kategorizálásának történeti fejlődése

Innováció a felsőoktatási intézmény falai között.

Stipkovits Tamás István 2024.06.10.
Szakos Enikő

Konzervatív oktatási vízió

A kiérdemelt tekintély csorbítása nem csupán hiba, hanem vétek.

Szakos Enikő 2024.05.23.
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG
Kis Norbert
Kis Norbert
egyetemi tanár, NKE
  • 2021.06.14.
  • 2021.06.14.

Alkotmányos részeredmény az egyetemvitában

Az Országgyűlés húsz állami egyetem fenntartói jogait az államtól ún. közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adta át. A fenntartói modellváltásként elhíresült intézkedés középpontjában az egyetemek tudományos és oktatási autonómiája, azaz önrendelkezése áll.

2021. június 11-én az Alkotmánybíróság (AB) döntést hozott (ABH) abban a kérdésben, hogy az alapítványi modellváltás sértheti-e az egyetemi autonómiát. A döntés bezárt ugyan egy ajtót, de egy új ajtót kinyitott, a polémia tehát folytatódik.

Az autonómia-vita lényege, hogy a (nemzeti felsőoktatási) törvény szerint az egyetemi alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó alapítvány hatásköre elfogadni pl. az egyetem költségvetését és szervezeti és működési szabályzatát. Vajon sérti-e mindez az egyetem szenátusában megtestesülő tudományos-oktatási önrendelkezést? Az AB megerősítette, hogy az államnak – törvények útján is – biztosítania kell, hogy az egyetemi autonómia érvényesüljön. Ebből következően nem meglepő, hogy önmagában az a törvényi rendelkezés (Nftv. 94. § (6) bek.), amely feltétel nélkül megengedi, hogy a fenntartó alapítvány döntsön pl. az egyetem költségvetéséről és szervezeti és működési szabályzatáról, nem felelne meg(!) az Alaptörvénynek. A felsőoktatási törvény azzal vált mégis alkotmányossá, hogy 2021. május 1-jén hatályba lépett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 22. § (4) bekezdése, amely szerint a fenntartó fenti döntéseihez „a szenátusnak az alapító okiratban véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani.” Az AB által kinyilvánított alkotmányos követelmény szerint a fenntartó köteles a szenátusi „véleményezési jog gyakorlására kellő időt biztosítani, továbbá lehetőséget kell biztosítania érdemi javaslattétel megfogalmazására, amelyet a fenntartónak nyomon követhető módon figyelembe kell vennie döntéshozatala során”. 

Állítsuk élére a kérdést: alkotmányos-e, ha a fenntartó a szenátus érdemi véleményét vagy javaslatát nyomon követhető módon figyelembe veszi a döntéshozatala során, de attól részben vagy egészben eltérő, vagy azzal ellentétes döntés hoz pl. a költségvetés vagy a szervezeti-működési szabályzat ügyében? Még egyszerűbben: joga van-e a fenntartónak a szenátustól eltérően vagy ellentétesen döntenie? Nevezzük ezt a jogot a „fenntartó autonómiájának”. Kérdés: van-e ilyen? Az AB szerint „nem sérti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, amennyiben a költségvetés részletes megalkotásában a szenátus érdemi megismerési, javaslattételi és véleményezési lehetőséggel bírt, ha ez biztosított, akkor van befolyása a szenátusnak a költségvetésre, mert annak tartalma változhat a szenátus javaslata, véleménye alapján” (ABH 43.). Eszerint tehát a szenátusi véleményezést követően a fenntartó autonóm, azaz dönthet másként vagy ellentétesen olyan kérdésben is, amelyre a szenátus állást foglalt. A szervezeti és működési szabályok kérdésében az ABH a fenntartó és a szenátus együttműködési kötelességét írja elő, de sem együttdöntési, sem egyetértési követelményt nem támaszt. Az AB szerint az alkotmányosságot „a két szerv kölcsönösen együttműködve, a döntés érdemi előkészítésével és az ellentétes vélemények kifejtésének teret adva, azok megtárgyalásával tudja biztosítani”(ABH 44). Eszerint újfent arra jutunk, hogy a fenntartó – a szenátussal történő kötelező együttműködést betartva – végül dönthet másként vagy ellentétesen olyan kérdésben, amelyre a szenátus állást foglalt, azaz a fenntartó autonóm.

Az AB szerint tehát a szenátusban megtestülő egyetemi autonómia összebékíthető a fenntartói autonómiával. Például, ha a szenátus azt mondja, hogy szükség van X tanszékre az egyetem szervezetében, a fenntartó szerint viszont – megfontolva és elvetve a szenátus indokait – erre nincs szükség, akkor a fenntartó döntése alkotmányos. 

Logikai kérdés, hogyan tud érvényesülni az egyetemi kutatási-oktatási autonómia, ha a szenátus akarata nem érvényesülhet, mert a fenntartó attól eltérő vagy azzal ellentétes döntést hozott? Logikus-e az AB-nek az az érvelése, amely szerint a szenátusi autonómia és a fenntartói autonómia egyidejűleg érvényesülhet akkor is, ha a két testület szándékai eltérőek? A közeljövő rendes bírósági értelmezésén múlik, hogy a logikai feladvány hogyan oldódik meg. Ha a bírói gyakorlat követi az egyetemi autonómia „formális” megközelítését, akkor a szenátus érdemi véleménye és annak fenntartói megfontolása önmagában kielégíti az alkotmányos követelményeket akkor is, a fenntartó nem ért egyet a szenátussal.  Más eredményre jutunk, ha a bírói értelmezés felidézi az AB határozatból, hogy az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdésében biztosított felsőoktatási autonómia védelmét olyan szervezeti szabályozás biztosítja, amely a szenátusnak „érdemi befolyást biztosít az egyetemi autonómia által érintett döntésekre” (41). Vajon a „szenátus érdemi befolyása” tud-e érvényesülni, ha a fenntartó elutasítja a szenátus véleményét, vagy azzal ellentétes döntést hoz? Törvényellenes lesz-e a fenntartói döntés ilyen esetekben egy bírósági perben? Az alkotmányjogi logika a szenátusi autonómia és a fenntartói autonómia antagonizmusára mutat olyan esetekben, amikor a kutatási-oktatási tevékenységet érintő kérdésekben konfliktus alakul ki a két testület között.  Az AB által szabott „alkotmányos követelmény” résnyire ugyan, de nyitva hagyta a fenti kérdést a bírói jogértelmezés számára. Azt kívánhatnánk, hogy ne legyen szükség újabb precedensre és fenntartó-szenátus „tandemek” nagy egyetértésben építsék egyetemeinket. Az egyetemi autonómia alkotmányos értelmezése egy világosabb dogmatikát és zárt logikai rendszert igényelne, amelyre a jelek szerint még várnunk kell.   

Témakörök: alapítványi modell, Alaptörvény, egyetem, modellváltás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT