Az oktatásért felelős miniszterek hétfői ülésének középpontjában a felsőoktatás helyzete állt. Az elfogadott javaslatokkal az európai versenyképességet erősítenék.
November 25-én találkoztak egymással az oktatásért felelős miniszterek Brüsszelben, a soron következő Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács ülés keretében. A politikusok három nagyobb témakörről tárgyaltak: a felsőoktatási életpályák vonzóbbá és fenntarthatóbbá tételének feltételeiről, az európai versenyképesség és a szükséges készségek megerősítésének lehetőségeiről a felsőoktatáson keresztül, akár a digitális kompetenciák fejlesztése révén, akár közös, európai diplomák létrehozásával. Ezen túlmenően eszmecserét folytattak az oktatási és képzési stratégiai partnerségekről. Az erről szóló következtetésükben a miniszterek kiemelték ezen partnerségek szerepét a versenyképesség növelésében, és felkérték az Európai Bizottságot, hogy javaslatcsomaggal nyújtson segítséget a megvalósításban a nemzeteknek. A Tanács ülés eredményeképpen a tagállamok elfogadtak egy, a felsőoktatási életpályákról szóló ajánlást is. A tanácsi ajánlások olyan jogi következménnyel nem járó dokumentumok, melyek az intézmény politikai álláspontját és esetleges jövőbeni intézkedésekre vonatkozó javaslatait tartalmazzák.
A hétfői dokumentumban foglaltak célja, hogy – a Szerződésekben meghatározott hatásköröket tiszteletben tartva – ösztönözze a tagországokat az inkluzív és előítéletmentes munkakörnyezet megteremtésére a felsőoktatásban, ideértve például a származási, nemi, vallási alapon történő diszkrimináció tilalmát. Ennek folyományaképpen vonzóbbá válna a felsőoktatásban való elhelyezkedés is. A tagállamok ezen túlmenően ugyancsak prioritásként nevezték meg a nemzetek közötti kooperáció szorosabbra fűzését ezen a területen, amely egyszerre járulna hozzá az Európai Unió versenyképességének növeléséhez, továbbá az európai identitás megszilárdításához. A Tanács négy fő pontban fogalmazta meg ajánlásait az uniós országok számára. Elsőként a tudományos életpályák sokszínűségére hívta fel a figyelmet, amelyhez tartozóan szorgalmazta ezek elismerését és támogatását, valamint kiemelte a folyamatos szakmai továbbképzés biztosításának fontosságát, melyekkel a felsőoktatási intézmények dolgozóik számára nyújthatnának segítséget a változó elvárásokhoz való alkalmazkodásban, új készségek elsajátításában, új pedagógiai módszerek alkalmazásában.
A második pontban a befogadó, versenyképes és vonzó munkafeltételek biztosításához szükséges intézkedéseket járták körül. Közéjük tartozik a nemek közötti egyenlőség megteremtése például a karrierlehetőségeket, a bérezéseket vagy éppen a munkaszerződés típusait illetően, a munka és magánélet összhangjának elősegítése, illetve a szükséges szociális védelem garantálása. Hasonló módon kiemelték a politikusok a felsőoktatás terén a nemzetek közötti együttműködés ösztönzését, előmozdítását. Ehhez kapcsolódóan fontosnak tartják a felsőoktatásban dolgozók oktatási, képzési programokban való részvételének elismerését, például többletszabadságok által, a mobilitási programok népszerűsítését, továbbá a transznacionális oktatási tevékenységek fejlesztése érdekében végzett munka beemelését a szakmai értékelés szempontjai közé. Végezetül a miniszterek hangsúlyozták, hogy a mindezekre irányuló reformokkal kapcsolatos szakpolitikai döntéseket megelőzően fokozottan kell támaszkodni a felsőoktatás valós tényeire.
A Tanács ezen ajánlása az Európai Bizottság által, idén márciusban bemutatott, három kezdeményezésből álló felsőoktatási intézkedéscsomag egyik elemének jóváhagyását jelenti. A Bizottság javaslatcsomagja e mellett magában foglalja a közös európai diploma tervét, továbbá a minőségbiztosítási folyamat megújítását és a képesítések automatikus elismerésében való előrelépést.
Kép: European Trade Union Committee for Education
