Egy XXI. századi egyetem számára a kutatási tevékenység végzése több szempontból is elengedhetetlenül fontos. Egyrészt, hogy az oktatási feladatainak kellően magas színvonalon eleget tudjon tenni, másrészt, hogy szerves részét képezze a tudományos élet körforgásának, új eredményekkel gyarapítsa a hazai tudományos közösséget. Így megteremtve annak a lehetőségét, hogy innováció jöjjön létre a felsőoktatási intézmény falai között, aminek kipörgetése az üzleti életbe mind a nemzetgazdaság, mind az intézmény számára jelentős haszonnal kecsegtet.
Julian Sorell Huxley – a Szép új világ szerzőjeként elhíresült Aldous Huxley testvére – 1934-es Scientific Research and Social Needs című írásában a (természet)tudomány fogalmát az alábbiak szerint határozta meg: „(…) elég jól egyetértettünk egy definícióban – hogy a tudomány egy sajátos módszer a természet megismerésére és ellenőrzésére, és hogy a tudomány formáját és irányát nagyrészt az adott hely és kor társadalmi és gazdasági igényei határozzák meg.” (Huxley 252. o., a szerző saját fordítása) A korszakban úgy vélekedtek, hogy a (természet)tudomány két részre osztható: „tiszta és alkalmazott tudományra” (pure and applied science), melyek közül előbbi a gyakorlatias (ipari) igényektől távol áll, utóbbi azokkal közelebbi kapcsolatot ápol.
Ezt a kategorizálást árnyalta Huxley azzal, hogy a tiszta tudományon belül megkülönböztetett háttér- és alapkutatást (background and basic research), ahol az előbbi semmilyen, az utóbbi pedig nagyon homályos jövőbeni hasznosíthatósággal kecsegtetett (az atomfizikát például háttérkutatási területként tartotta számon). Az alkalmazható tudomány oldalán viszont ad hoc kutatást és fejlesztést (ad hoc research and development or pilot research) különített el egymástól, előbbinél közvetlen tárgya van a kutatásnak (például: gáztöltésű csövekkel világítani), utóbbinál a feladat, hogy a laboratóriumi eredményekből konkrét piaci terméket hozzanak létre.
A második világháború végéhez közeledve Vannevar Bush, az MIT egykori dékánja és az amerikai háborús projektek egyik kulcsfigurája „Science: the endless frontier” néven írt jelentést az elnöknek. Ebben a tudománypolitika háború utáni irányvonalait kívánta megszabni. Felhívta a figyelmet, hogy az atlanti csatában a technológia mekkora szerepet töltött be, és csak egy hajszálon múlt, hogy sikerült legyőzni a német tengeralattjárókat. „A tizenkilencedik században a yankee [amerikai] mechanikai találékonyság nagyrészt az európai tudósok alapvető felfedezéseire épült (…) Egy olyan nemzet, amely mások alaptudásától függ – a mechanikai képességeitől függetlenül – lassúvá válik az ipari fejlődésben és gyenge pozíciót szerez a világkereskedelemben” (Bush 1945, 17. o., a szerző saját fordítása).
Mivel az alapkutatásoktól nem várható el piaci hasznosítás, ezért elsősorban a szövetségi kormányzat feladata, hogy azokat finanszírozza. Annak ellenére, hogy a feladat elsőre hálátlannak tűnik az állam számára, valójában ez teszi fenntarthatóvá a tudomány fejlődését, hiszen, ha az adott ország tudóstársadalma folyamatosan a meglévő eredmények piaci hasznosítására koncentrál, nem jönnek létre új, mérföldkő jelentőségű felfedezések. Az áttörések hiánya pedig hosszú távon az új, fejlettebb technológiájú termékek előállítását akadályozza. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az időszakban az innovációra úgy tekintettek, mint egy „technológiai változásra”, aminek a kiindulópontja mindig egy alapkutatás kell, hogy legyen, majd végigjárva az alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés, a gyártás és a marketing stádiumait az értékesítéssel jut el a piachoz.
Bush észrevételei a National Science Foundation (NSF) megalakulásához vezettek. A NSF statisztikai felméréseiben alkalmazta az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a (kísérleti) fejlesztés hármas tagolását, ezeket a kategóriákat takarja a kutatás-fejlesztés (angolul „Research and Development”) kifejezés is. Ez a felosztás pedig rövid idővel később nemzetközi szinten is elfogadottá vált.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (angolul rövidítve: OECD) 1963-ban tárgyalásokat kezdett új, egységes nemzetközi standardok kidolgozása végett a kutatás-fejlesztés területén. Mivel az USA-ban már bevált az NSF kérdőíveiben alkalmazott triász, ezért a konferencián minimális ellenkezés mellett elfogadták az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés kategóriáinak átvételét. Mivel a konferenciát az olasz Frascati városában tartották, ezért a kiadott dokumentum is a Frascati kézikönyv nevet viselte. A folyamatosan felmerülő új igények miatt a Frascati kézikönyvet is gyakorta fogalmazták újra, így a jelenleg hatályos verzió a 2015-ben kiadott változat.
Az Európai Unió szempontjából a kutatás-fejlesztés kategóriái az állami támogatások jogi keretrendszerében nyernek relevanciát. Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: „EUMSZ”) 107. cikkének (1) bekezdése bizonyos állami támogatási formákat a belső piaccal összeegyeztethetetlennek minősít. Az Európai Bizottság feladata, hogy felügyelje a tagállamok által nyújtott támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségét, ezért a tagállamoknak tájékoztatási kötelezettségük van a Bizottsággal szemben (EUMSz. 108. cikk [2] és [3]). A Bizottság 800/2008/EK rendelete („régi Általános Csoportmentességi Rendelet”, rövidítve: „régi ÁCSR”) meghatározott olyan esetköröket, amikor egyrészt a tagállamok mentesülhetnek az előzetes bejelentés kötelezettsége alól, másrészt az adott támogatási formáció a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősült. Jelenleg ezen kedvezményeket a 651/2014/EU bizottsági rendelet („új Általános Csoportmentességi Rendelet”, rövidítve: „új ÁCSR”) tartalmazza.
Az EU szintén három kategóriát különböztet meg a kutatás-fejlesztésen belül, viszont az alkalmazott kutatás (applied research) helyett az ipari kutatás (industrial research) kifejezést használja, holott tartalmilag ez megegyezik a Frascati kézikönyv alkalmazotti kutatásának jelentésével.
A hazai szabályozást áttekintve a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (rövidítve: „régi Inno. tv.”) is az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a (kísérleti) fejlesztés triászára épített, azzal a lényeges különbséggel, hogy az alapkutatáson belül a Huxley-féle felosztáshoz hasonlóan két kategóriát különböztetett meg. A tiszta alapkutatást, ami „a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása” [régi Inno. tv. 4. § (1) bek. aa) pont] és a célzott alapkutatást, ami „a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál” [régi Inno. tv. 4. § (1) bek. ab) pont].
Véleményem szerint ez a fajta megosztása az alapkutatásnak nem célravezető és felesleges, ugyanis ennek a kategóriának az esszenciális eleme, hogy az ilyen tevékenységhez rendelt források hasznosíthatósága nem állapítható meg és irreleváns, hogy azért, mert nem látható még vagy sosem fog megvalósulni. 2012-től a jogalkotó meg is szüntette az alapkutatás dichotóm tagolását.
A kutatás-fejlesztés kategóriái (csak a szűk értelemben vett fogalom) | |||
OECD Frascati kézikönyv (2015) | Basic research An experimental or theoretical work undertaken primarily to acquire new knowledge of the underlying foundation of phenomena and observable facts, without any particular application or use in view. | Applied research Is original investigation undertaken in order to acquire new knowledge. It is, however, directed primarily towards a specific, practical aim or objective. | Experimental development Is systematic work, drawing on knowledge gained from research and practical experience and producing additional knowledge, which is directed to producing new products or processes or to improving existing products or processes. |
Új ÁCSR | Alapkutatás Kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását. | Ipari kutatás Tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. | Kísérleti fejlesztés A meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. |
2014. évi LXXVI. törvény (Innovációs tv.) | Alapkutatás Kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak, anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását. | Alkalmazott kutatás Tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. | Kísérleti fejlesztés A meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából. |
Zárszó
Összegezve megállapításaimat, az alapkutatás mint önálló kategória létrehozásának gondolata már az 1930-as években felmerült tekintettel arra, hogy egyes tudományterületek gyakorlatiasabbnak – ezáltal jobban szponzoráltnak – minősültek másokkal szemben. Azonban az USA nagy háborús projektjei és Vannevar Bush jelentése kellettek ahhoz, hogy a mai értelemben vett alapkutatás mint fogalom kifejlődjön. A nemzetközi szintű elterjedés az OECD és a Frascati kézikönyv(ek) érdeme. Az a tény, hogy a mai napig – kisebb módosításokkal – nemzetközileg ez a legismertebb felosztási forma, és ezáltal az alapkutatások finanszírozására is fordítanak külön keretet az országok, azt jelzi, hogy a koncepció és a felosztás kiállta az idő próbáját, vagyis eddig még nem született jobb megoldás.
Forrásjegyzék
A Bizottság 800/2008/EK rendelete („régi Általános Csoportmentességi Rendelet”, rövidítve: „régi ÁCSR”)
A Bizottság 651/2014/EU rendelete („új Általános Csoportmentességi Rendelet”, rövidítve: „új ÁCSR”)
2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról (rövidítve: „új Inno. tv.”)
2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról (rövidítve: „régi Inno. tv.”)
Bush, Vannevar: Science: the endless frontier, 1945
Godin, Benoit: Measuring Science: is there “Basic Research” without Statistics?
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal: Új Nemzeti Kiválósági Program, Doktori Hallgatói Ösztöndíj, 2023
Schauz, Désirée: What is Basic Research? Insights from Historical Semantics in: Minerva 2014/3. szám, 273-328. o.
Usselman, Steven, W.: Research and Development in the United States since 1900: an Interpretive History (utolsó megtekintés: 2023. 12. 23.)
Julian Sorell Huxley: Scientific Research and Social Needs, Watts & Co., London, 1934
Nyitókép: pexels.com. Az írás a szerző korábbi cikkének az Innovációs és Technológia Osztály felkérésére kiegészített és bővített változata.