A mesterséges intelligencia és a hordozható eszközök fényében
Blogunkban rendszeresen tekintjük át egyik kulcsfontosságú kutatási területünk, az e-egészségügy friss változásait. Két évvel ezelőtt a fogalom kibővülésével és az új területekkel foglalkoztunk leginkább, a jelen bejegyzésünkben a mesterséges intelligenciára (MI) és a digitális egészségügyi szolgáltatásokra koncentrálunk.
Az elmúlt három évben az európai e-egészségügyi (digitális egészségügyi) piac robusztus növekedést mutatott, amit a gyors technológiai innovációk és a változó fogyasztói igények egyaránt hajtanak. A piac mérete 2023-ban mintegy 66 milliárd USD volt, az előrejelzések alapján évi 20% feletti ütemben bővül. A COVID-19 járvány katalizátorként hatott: felgyorsította a telemedicina elterjedését és ráirányította a figyelmet az adatvezérelt egészségügyre, miközben a betegek és orvosok is egyre inkább elfogadják a digitális eszközöket a mindennapi ellátásban. A pandémia hatására széles körben elterjedtek az online időpontfoglaló rendszerek, a gyógyszerkiírási (e-recept) platformok, valamint a betegek számára hozzáférést biztosító portálok a saját leleteikhez és kórtörténetükhöz. Uniós szinten prioritás a polgárok határokon átnyúló adathozzáférése és az interoperábilis rendszerek kialakítása.
Az MI alkalmazása az egészségügyben az utóbbi években ugrásszerűen nőtt. A mesterséges intelligencia segíti a diagnosztikát (például képi diagnosztikában a radiológiai felvételek elemzését), a gyógyszerfejlesztést és a személyre szabott kezelések tervezését. Egyes európai országok úttörő szerepet játszanak: Norvégiában például az MI-t integrálták a radiológiai képelemzésbe, ami várhatóan javítja a diagnózis pontosságát és csökkenti a várakozási időt a radiológiában. Emellett az MI-alapú döntéstámogató rendszerek és virtuális asszisztensek is megjelentek – az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) például hangalapú technológiát használ az egészségügyi információk közlésére webes felületein. Összességében az MI-től azt várják, hogy növelje az ellátás hatékonyságát és minőségét, legyen szó gyorsabb diagnózisról, prediktív elemzésekről vagy akár egészségügyi chatbotokról.
A telemedicina vált az e-egészségügy egyik legmeghatározóbb területévé. A pandémia után a távoli orvosi konzultációk és monitorozás mainstream megoldássá fejlődtek Európa-szerte. A WHO európai felmérése szerint 2022-re a tagállamok többsége bevezette a telemedicina valamilyen formáját: a teleradiológiát az országok 84%-a alkalmazta, telemedicinát (pl. videókonzultációt) és távoli betegmonitorozást 77% kínált, míg telepszichiátriai szolgáltatásokat 51%. Számos ország állandósította is ezeket a megoldásokat: például Norvégiában 2023-ban törvényileg lehetővé tették az e-konzultációt betegszabadság igazolására, Franciaország pedig teljes mértékben megtéríti a távoli konzultációkat (orvosokkal, nővérekkel, terapeutákkal), megnyitva az utat a telemedicina széleskörű használata előtt. A telemedicina mellett a távfelügyeleti rendszerek is fejlődtek: a krónikus betegek otthoni ellenőrzését szolgáló eszközök és applikációk (például vércukorszint-távadó szenzorok, okoseszközökhöz csatlakozó vérnyomásmérők) egyre gyakoribbak. Ugyanakkor a telemedicina további terjedése előtt még állnak kihívások – több országban problémát jelent a technológiai infrastruktúra hiánya, a bevezetés költségei és a megfelelő digitális készségek hiánya az egészségügyi dolgozók körében.
Az okosórák, fitneszkarkötők, orvosi szenzorok és egyéb viselhető eszközök terjedése szintén folyamatos: Európában a hordható orvosi eszközök piaca 2023-ban kb. 10,1 milliárd USD értéket ért el, évente kb. 26%-os növekedést jósolnak neki 2030-ig. Ezek az eszközök nem csupán a fizikai aktivitást mérik, hanem egyre gyakrabban klinikai adatok gyűjtésére is alkalmasak (például EKG-funkcióval ellátott okosórák, folyamatos glükózmonitorok). A digitális platformok terjedését általánosságban támogatja az is, hogy a páciensek részéről egyre nagyobb az igény az online hozzáférhető egészségügyi szolgáltatásokra: 2023-ra nyolc vizsgált európai országban a megkérdezettek 70–96%-a már használt valamilyen egészségügyi platformot vagy alkalmazást.
A begyűjtött adatok valós időben továbbíthatók az orvosok felé vagy integrálhatók a betegadat-rendszerekbe, támogatva a távfelügyeletet és a preventív ellátást. A technológiai fejlődésnek köszönhetően javult az eszközök pontossága és felhasználóbarát jellege, ami növeli a fogyasztói elfogadottságot. A mobilinternet és az 5G hálózatok terjedése is kulcsfontosságú: 2022-ben Európában kb. 496 millió egyedi mobil előfizető volt, 2030-ra pedig a kapcsolatok 87%-a várhatóan 5G lesz, ami megteremti az alapot a hálózatba kapcsolt egészségügyi eszközök tömeges alkalmazásához. A hordható eszközök iránti keresletet az egészségtudatosság növekedése és a személyre szabott egészségmonitorozás igénye is hajtja. Mindazonáltal a rengeteg személyes egészségügyi adat gyűjtése felveti az adatvédelem kérdését.
A mesterséges intelligencia és a telemedicina mellett más területek is dinamikusan bővülnek. Ilyen például a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) használata orvosi tréningekben és fájdalomcsillapításban vagy a robotika alkalmazása a rehabilitációban és az idősellátásban. Emellett egyre nagyobb figyelmet kap a FemTech, azaz a kifejezetten nők egészségére fókuszáló technológiai megoldások piaca. Ezt a területet hatalmas, akár 1 billió dolláros gazdasági lehetőségként emlegetik 2040-re, hiszen a nők felelősek az egészségügyi kiadások nagy részéért, fejenként kb. 30%-kal többet költenek egészségre, mint a férfiak. Jelenleg azonban a digitális egészségügyi befektetések csupán kb. 3%-a irányul FemTech startupokra, ami jelentős növekedési potenciált jelez. A közelmúltban megjelent FemTech újítások – például menstruációs ciklus követő és termékenységi alkalmazások, HPV-szűrési megoldások – iránt élénkül a kereslet. Végül, a digitális terápiák (Digital Therapeutics, DTx) is teret nyernek: ezek klinikailag validált szoftveres kezelések bizonyos betegségekre (pl. diabetes management applikációk vagy mentális betegségek digitális terápiái). Európában a digitális terápiás szegmens még kicsi (2024-ben kb. 1,94 milliárd USD értékű), de dinamikusan növekszik párhuzamosan azzal, ahogy a szabályozók elkezdik ezeket a megoldásokat engedélyezni és a fizető rendszerek befogadják.
A digitális egészségügyi szektor iránti befektetői érdeklődés az elmúlt években hullámzón alakult. A 2020-as és 2021-es évben – részben a pandémia hatására – rekordösszegű kockázati tőke áramlott e területre világszerte. 2022-ben a globális trend megtörni látszott: a bizonytalan gazdasági környezet, az infláció és az ellátási lánc problémák miatt a digitális egészségügyi finanszírozás összességében visszaesett, a befektetők óvatosabbá váltak. Ennek ellenére Európában 2022 továbbra is erős év volt a digitális egészségügyi startupok számára: mintegy 4,86 milliárd euró tőkét vontak be, ami 22%-os növekedés 2021-hez képest. Különösen Franciaország emelkedett ki, ahol 2022-ben kb. 1,7 milliárd EUR befektetés történt (triplája a 2021-es értéknek).
Az átlagos európai finanszírozási kör értéke átlagosan 20 millió euróra nőtt 2022-ben (a 2021-es 17 milliós átlagról, ami jelzi, hogy a befektetők hajlandók komoly tőkét tenni a legígéretesebb cégekbe). 2023-ban a makrogazdasági nehézségek (pl. emelkedő kamatok) miatt a finanszírozási kedv kismértékben alábbhagyott, de az év második felére már élénkülés jelei mutatkoztak. 2024 harmadik negyedévében az európai digitális egészségügyi befektetések 19%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, kb. 3,5 milliárd USD-ra rúgva; különösen az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban volt erős a tőkebeáramlás. A piaci optimizmus visszatérőben van, bár a befektetők sokkal megfontoltabbak: ma már elvárás a startupok felé a fenntartható üzleti modell és a kibervédelmi felkészültség (a befektetők kétharmada nyilatkozta 2022-ben, hogy komoly aggodalmai vannak a digitális egészségügyi projektek IT-biztonságát illetően).
A technológiai innovációk – élükön a mesterséges intelligencia, a telemedicina, az IoT és a hordható eszközök – alapjaiban formálják át az egészségügyi ellátás módját és az egészségmenedzsmentet. A fogyasztók egyre nyitottabbak a digitális megoldásokra, értékelik azok kényelmét és hozzáadott értékét, ugyanakkor hangsúlyt kapott az adatvédelem és a bizalom kérdése, amelynek megteremtése a jövőbeli növekedés kulcsa. A piac számokban is tükrözi a trendeket: kétszámjegyű növekedés, bővülő befektetések és új belépők jellemzik, noha a gazdasági környezet rövid távon ingadozásokat okozhat. A szabályozók és kormányok Európa-szerte aktívan dolgoznak azon, hogy a digitális egészségügy számára kedvező feltételeket teremtsenek – támogatásokkal, új szabályokkal és nemzetközi együttműködésekkel. Az előttünk álló években a kihívás abban rejlik, hogy a meglévő lendületet fenntartva a digitális egészségügyi megoldások széles körben hozzáférhetők és fenntarthatók legyenek. Ha ez sikerül, az e-egészségügy továbbra is az egyik legígéretesebb és leggyorsabban fejlődő ágazata marad az európai gazdaságnak, és ami talán még fontosabb: javítani fogja több millió ember életminőségét és egészségügyi kilátásait a kontinensen.
Felhasznált források
The new EU–US data protection framework’s implications for healthcare
Europe Digital Health Funding Soars 19% YoY as AI Ventures Thrive and Partnerships Surge in Q3 2024
Our 2023 European Digital Health Funds Mapping is out!
Europe Telemedicine Market Analysis
Consumers uneasy with sharing their health data, survey shows
9 statistics about telemedicine
Europe Digital Therapeutics Market Research Report 2025–2030
Shaping Europe’s digital future – E-health
Europe Wearable Medical Devices Market Size, Share & Trends Analysis Report By Product
The rise of telehealth in the European Region: insights from Norway
