Bevezetés
Az eHealth[1] fogalma egyre jobban kiterjed, és egyre jobban jelentését veszti. Hasonló helyzetben van, mint az e-kormányzat volt, az internet és az infokommunikációs eszközök terjedésének első szakaszaiban még viszonylag körül határolható fogalom, de később, ezen eszközök és megoldások terjedésével egyre inkább erejét vesztette a megkülönböztetés. Egyre csökken azon egészségügyi folyamatok (gyógyítás, megelőzés, után követés stb.) száma, ahol nem lép be a folyamatba egy vagy több helyen egy infokommunikációs eszköz, szenzor, szoftveres megoldás.
A helyzetet bonyolítja az új szereplők megjelenése (informatikai cégek mint egészségügyi szolgáltatók, az MI és a robotok akár orvosként, ápolóként, gondozóként való fellépése), vagy hagyományos szereplők attitűdjeinek megváltozása (a páciens passzív szereplőből egyre inkább aktív, önmegfigyelő, önmagáról adatokat gyűjtő, online információkat kereső partnerré válik az orvos-beteg viszonyban, de a hagyományosan fizikai térhez kötött formális egészségügyi intézmények szenzorok, érzékelők, szolgáltatások segítségével egyre inkább kiterjednek, és egyre érzékelhetőbb a jelenlétük az utcákon, az otthonokban, vagy akár a munkahelyen.
A szereplők, eszközök változásai mellett magának az egészségnek a fogalma is változik, egyre nagyobb jelentőséget kap nemcsak mint a nem betegséggel terhelt állapot, hanem mint ideális, fenntartandó élethelyzet, az egészség fenntartása, megőrzése, a betegségek megelőzése üdvözlendő trend, egyben hatalmas lehetőség a felelősségkerülő bevételeket kereső üzleti szereplőknek, akik egészségügyi szolgáltatásként nem hagyományos orvoslási folyamatokba lépnek be új szereplőként, szolgáltatóként, adatgazdaként.
A fogalom meghatározásán a szakirodalom sem talál fogást, a számos szinonima tengerében nem alakult ki egyértelmű definíció. Már 2014-ben 51 különböző fogalmat sikerült azonosítani (Hans et. al. 20005) az 1960-ig visszanyúló szakirodalom áttekintésével, melyekből két nagyobb közös többszöröst, a technológiát és az egészséget sikerült csak kimutatni. A legutóbbi ilyen áttekintés (Smits et. al. 2022) 117 különböző szakcikk elemzése után is csak annyi rajzolódott ki, hogy az eddigi szinonimák mellett az egészséges test, a felhasználói percepciók jelentős teret nyertek.
Az eHealth piaca
Az eHealth piacát mérő statisztikák a fogalom trendváltozásaiban ösvényt vágva (és számos jelenségről elterelve a figyelmet) négy nagy kategóriába osztják az adatokat:
- eHealth eszközök
- eHealth alkalmazások (applikációk)
- online gyógyszertárak
- online orvosi tanácsadás
Természetesen első pillantásra szembetűnő, hogy ezek a letisztultnak tűnő kategóriák is számos átjárást tesznek lehetővé, az applikációk számos esetben valamilyen szenzorral működnek együtt (okosórától kezdve az okosmérlegen át az okoskulacsig, és az egyre inkább terjedő, már hiteles adatokat gyűjthető újabb generációs szenzorokkal), illetve a mesterséges intelligencia (és a szerű) működésű szolgáltatások bár okostelefonon (is) elérhetők, már nem sorolhatók a hagyományos applikációk sorába. Az online konzultációk esetében is igen széles skálán mozognak a lehetőségek akár egy mesterséges intelligencia orvostól kezdve addig, hogy milyen, hogyan gyűjtött adatokra alapoz a tanácsadás.
Az eHealth eszközök piaci értelemben olyan bioérzékelőket foglalnak magukban, amelyek a felhasználó különböző egészségügyi paramétereiről és életjeleiről (vérnyomás, hőmérséklet, vércukorszint, testsúly) gyűjtenek információkat azáltal, hogy leolvassák vagy mérik ezeket az adatokat, és elektromos jelek útján továbbítják azokat. A teljes piacot 13 milliárd dollárnyira becsüli a Statista, 7,67%-os növekedési rátát jelezve előre.
Az eHealth applikációk üzleti megközelítésben olyan különböző alkalmazásokat foglalnak magukba, amelyek segítenek a felhasználóknak a fizikai egészségi állapotok monitorozásában, elemzésében, esetleg trendek felismerésében. Nagyon változatosak lehetnek, az inkább játékszerű önkitöltős applikációktól kezdve a nagy adatbázisokkal, automatizált adatgyűjtéssel kombinált környezetekig (például fizikai aktivitást mérő okosóra hőmérsékleti adatokkal együtt vízfogyasztási javaslatokat ad, de népszerűek az okosórával vagy okosmérlegekkel támogatott fogyókúrás életmód alkalmazások, melyek egészségügyi tanácsadó szerepben tetszelegnek). A fogamzásgátlási és termékenységi alkalmazások az öngondoskodással, családtervezéssel és születésszabályozással kapcsolatos témákban nyújtanak útmutatást a felhasználóknak, a gyógyszerellenőrző alkalmazások hasznos adagolási beviteli irányelvekkel, gyógyszer-kölcsönhatásokra vonatkozó információkkal és személyes gyógyszerelési nyilvántartással látják el a felhasználókat. A felhasználói bázis fizető és nem fizető ügyfelekre egyaránt kiterjed, így a piaci adatokban nem jelennek meg például a freemium modell segítségével értékesített reklámok bevétele, vagy a kapcsolt értékesítések (például adatoké), hanem „csak” a fizetős felhasználói réteg. Ennek a piacát másfél milliárd dollárnyira becsülik, 14%-os évenkénti növekedéssel.
Az online gyógyszertár szegmens olyan vény nélkül kapható gyógyszereket tartalmaz, amelyek orvosi recept nélkül, online értékesítési csatornákon keresztül vásárolhatók meg. A szegmens fájdalomcsillapítókat, megfázás és köhögés elleni gyógyszereket, emésztésjavító és bélgyógyászati készítményeket, bőrkezelő termékeket, valamint vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Tartalmazza mind a kizárólag gyógyszertárakban árusított, mind a máshol is megvásárolható termékeket. A kórházak általi értékesítés nem tartozik ide.
Az online orvosi konzultációk vagy távkonzultációk teszik ki a telemedicina szegmens egyik legnagyobb részét. Ez a szegmens kizárólag a betegek és az orvosok közötti, online csatornákon – weboldalakon vagy mobilalkalmazásokon – keresztül folytatott távkonzultációkra összpontosít. Ezeket a konzultációkat állami és magán egészségügyi intézmények egyaránt szervezhetik. Az online időpont-egyeztetés, az online orvosi nyilvántartás és az online receptek nem számítanak ide. A felhasználók számai tartalmazzák azokat, akik az elmúlt 12 hónapban már igénybe vették az online orvosi konzultációs szolgáltatásokat, valamint azokat a leendő felhasználókat, akik a jövőben fontolóra vehetik ezek igénybevételét. A bevételi adatok a weboldalon vagy mobilalkalmazáson keresztül végzett fizetős konzultációkból származó bevételeket tartalmazzák. A bevételi adatok csak a prémium opciókat kínáló fizetős alkalmazásokból és az alkalmazáson belüli vásárlásokból származó bevételeket tartalmazzák; az alkalmazás letöltésekből és a reklámbevételekből származó bevételek nem szerepelnek.
Az otthoni okoseszközök piaca is napról-napra bővül. Az okoslázmérők piaca önmagában eléri a 4 milliárd dollárt, évenkénti 9,83%-os növekedést prognosztizálva (Statista 2022). Az okos-vérnyomásmérők piacán is folyamatos bővülést jelez előre a Statista jelentése (5,46%-os évenkénti bővülés, 4,75 milliárd dolláros piacon). A (jellemzően fitness célú) karkötők és mérőeszközök ennek háromszorosa, 16 milliár dolláros már most, 15%-os várható növekedéssel. Hasonlók a trendek a vércukormérők (piac: 1,5 milliárd, növekedés 8,25%), okosmérlegek (3,41 milliárd és 8,06%-os növekedés), egészségügyi riasztók, okosórák terén is. A közeljövőben egyre több, és egyre több adatot mérő eszköz várható (például az intelligens bőrtapaszok). A teljes digitális egészségügyi piacot 146 milliárd dollárosra becsüli a Statista jelentése, összességében 12%-os növekedéssel. Az üzleti lehetőségek, szolgáltatások, eszközök sokszínűsége napról napra növekszik, ezzel a formális egészségügy nem tud lépést tartani, az üzleti szereplők ebben az egyre bővülő térben igyekeznek elszívni a hagyományos egészségügy felelősségmentes, de jelentős bevételeket generáló részét. A fenntartható formális egészségügy számára ezért érdemes specifikációkkal, saját üzleti modellekkel belépni ebbe a térbe, hogy – ha még lehet – megőrizzék történelmi lépéselőnyüket.
2021 decemberében a Semmelweis Egyetem D.E.M.O projektjének keretében E-páciensek Magyarországon címmel hazai reprezentatív adatfelvételt végeztek (Győrffy – Girasek 2021). Ez alapján a magyar lakosság körében a leginkább használt digitális technológia az e-Recept (72,5%), második helyen az online időpont-foglalás áll (42,8%), a lakosság körülbelül harmada használ szenzorokat (okosóra, 30,6%), illetve találkozott adatok, leletek digitális továbbításával (37,25). Távviziten a lakosság 6,4%-a vett részt.
Az eszközök terjedése egyrészt jelentősen szélesíti az eHealth lehetőségeit, másrészt ki kell emelni a fogyasztói lekötés kockázatát, illetve azonnali recens feladattá teszi a betegadatok kezelése tudatosságának növelését a felhasználók körében – természetesen a jogi szabályozások terén is, de ezek jellemzően a piaci folyamatok mögött járnak.
Kutatóintézetünkben 2023-ban több primer és szekunder kutatással, szaktanácsadással igyekszünk hozzájárulni a hazai egészségipar fejlődéséhez.
Irodalomjegyzék
Statista. “Digital Health Report 2022 – eHealth. Statista Digital Market Outlook – Segment Report” Utolsó hozzáférés: 2022. december 8.
Hans OH, Carlos Rizo, Murray Enkin, Alejandro Jadad What is eHealth?: a systematic review of published definitions World hospitals and health services Vol 41. No. 1 pp 32-40 2005 február
Smits Merlijn, Kim Chan Mi, van Goor, Harry, Ludden Geke From Digital Health to Digital Well-being: Systematic Scoping Review Journal of Medical Internet Research Vol 24. No. 4 DOI 10.2196/33787 2022 április
Dr. Győrffy Zsuzsa, Dr. Girasek Edmond E-páciensek Magyarországon Kutatási Jelentés Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Digitális Egészség munkacsoportja Utolsó hozzáférés: 2022 december 10.
[1] Cikkemben az eHealth írásmódot alkalmazom annak ellenére, hogy az e-health megoldást tartom helyesebbnek. Döntésem magyarázata a digitális keresőkhöz való igazodás nyomása, a kötőjellel ellátott kulcsszavakat sok kereső nem vagy alig tudja kezelni, és egy jóval szélesebb kör, a health találatok tömegébe rejti a releváns anyagokat.
