Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia a köz- és felsőoktatást?
A jelen blogbejegyzés hangsúlyozza, hogy a köz- és felsőoktatásnak a mesterséges intelligencia korában olyan tudást és készségeket kell átadnia, amelyeket az MI nem tud helyettesíteni, például kreativitást, kritikus gondolkodást és emberközpontú tervezést. Emellett kiemeli, hogy egy nélkülözhetetlen alaptudás mellett a folyamatos tanulás és az új készségek elsajátítása elengedhetetlen az MI technológiai fejlődésének gyors ütemét követve.
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése jelentős változásokat hoz az oktatásban, különösen az egyetemi képzésben. Ez legelőször magában foglalja azoknak a zsákutcáknak (teljes és közvetlen szöveggenerálás, paradigmaváltás hiánya stb.) az elkerülését, amelybe minden kezdő MI-felhasználó belefut. A második a legjobb MI-alkalmazások felfedezése és elsajátítása az adott szakterületen. Ez nem egy egyszeri feladat, mert az MI-alkalmazások piaca rohamosan bővül. Végül érdemes megtanulni ezeket az MI-alkalmazásokat promptolni, hogy professzionális eredményeket érjenek el a szakemberek saját területükön. Az MI alkalmazásának tanítása a diákoknak, hallgatóknak és szakembereknek ezáltal lehetővé teszi, hogy felkészüljenek a jövő munkaerőpiacának kihívásaira, és olyan készségeket sajátítsanak el, amelyeket a gépek nem tudnak helyettesíteni. Az MI megértése nem elég, nélkülözhetetlen annak széleskörű alkalmazása is a jövőbeli innovációkhoz közel minden szakterületen. Az egészségügytől a pénzügyekig, a gyártástól a szórakoztatóiparig az MI változatos alkalmazásai jelen vannak és jelentősen átalakítják és fejlesztik a különböző iparágakat. A jövőben ez a tendencia folytatódni fog, és további lehetőségek nyílhatnak az MI alkalmazására olyan területeken, mint az űrkutatás, a klímaváltozás kezelése és a személyre szabott oktatás. Az MI oktatása lehetővé teszi minden szakember számára, hogy megértsék azokat az algoritmusokat, alkalmazásokat és technológiákat, amelyek átalakítják saját szakterületüket, ezáltal a társadalmat és a gazdaságot[1].
A munkaerőpiac gyorsan változik, egyre több olyan feladat van, amelyet az MI hatékonyabban tud elvégezni, mint az ember. De miért kellene bárkit is olyan feladatokra felkészíteni az oktatásban, amit a MI máris hatékonyabban, gyorsabban és költséghatékonyabban tud elvégezni? Ezért a második változás, hogy az köz- és felsőoktatásnak olyan tudást kell átadni, amelyet az MI nem tud helyettesíteni, például kreativitást, kritikus gondolkodást, és az emberközpontú tervezést. A mesterséges intelligencia sikeres navigálásához és alkalmazásához szükséges készségek közé tartozik az adatértelmezés és -kezelés, ami a nagy adatmennyiségek hatékony kezelését és megértését jelenti. Ezen képesség mellett a kritikai gondolkodás is alapvető, amely lehetővé teszi a hasznos információ és a téves vagy félrevezető adatok megkülönböztetését. Az érzelmi intelligencia is kulcsfontosságú marad, hiszen az emberi kapcsolatokban és a kommunikációban továbbra is meghaladja a gépek képességeit. A kreativitás és az innováció az új ötletek és megoldások generálását jelenti, amelyek túlmutatnak a gépek által végzett rutinszerű feladatokon[2].
Végül a harmadik: egy olyan alaptudás meghatározása és felépítése minden egyes szakterületen, amely kiindulópont lehet a mesterséges intelligencia használatakor, amelyre szakterületükön belül építhetnek a szakemberek, a mesterséges intelligencia eredményeit pedig validálni tudják. Emellett az interdiszciplináris ismeretek is fontossá váltak, mivel ezek lehetővé teszik a különböző tudományágak közötti összefüggések megértését és integrálását a mesterséges intelligencia alkalmazásaiba. Egy jogász szakmai ismereteinek minimuma például magában foglalja a polgári jogot, a büntetőjogot, a munkajogot és a közigazgatási jogot, valamint a jogi szaknyelvet és a jogi érvelést. Viszont ezek mellett képesnek kell lenniük jogi dokumentumok, szerződések és egyéb jogi iratok megfogalmazására és elemzésére[3]. Ezeken a területeken az MI segít, de teljes értékű munkát végezni lehetetlen az alaptudás hiányában: az MI-alkalmazások irányában értelmes promptokat kell megfogalmazni, a kapott MI-eredményeket validálni pedig elengedhetetlen. Az egyik legnagyobb kihívás jelenleg is az, hogy az oktatási intézményeknek folyamatosan frissíteniük kell a tananyagot, hogy lépést tartsanak az MI fejlődésével. Ezenkívül az oktatóknak is rendelkezniük kell az MI-technológiák megértésével és alkalmazásával kapcsolatos ismeretekkel. Végül, de nem utolsósorban az MI technológiai fejlődésének gyors ütemét követve a folyamatos tanulás és az új készségek elsajátítása elengedhetetlen[4].
Felhasznált irodalom
[1] R. F. Kizilcec, „To Advance AI Use in Education, Focus on Understanding Educators”, Int J Artif Intell Educ, köt. 34, sz. 1, o. 12–19, márc. 2024, doi: 10.1007/s40593-023-00351-4.
[2] Z. Fields, „Human and Artificial Creativity”:, in Advances in Environmental Engineering and Green Technologies, Z. Fields, Szerk., IGI Global, 2023, o. 1–18. doi: 10.4018/978-1-6684-6366-6.ch001.
[3] A. V. Rezaev és N. D. Tregubova, „The Possibility and Necessity of the Human-Centered AI in Legal Theory and Practice”, JDTL, köt. 1, sz. 2, o. 564–580, jún. 2023, doi: 10.21202/jdtl.2023.24.
[4] M. A. Rufrano és J.-E. Yeung, „Digital Pedagogy for the Present: An Artificial Intelligence Methodology for Curriculum Development”, in 9th International Conference on Higher Education Advances (HEAd’23), Universitat Politècnica de València, jún. 2023, o. 757–764. doi: 10.4995/HEAd23.2023.16175.
