Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Ződi Zsolt

Mi történik a Facebooknál?

A január 7-i Zuckerberg-bejelentés elemzése.

Ződi Zsolt 2025.01.10.
Pató Viktória Lilla

Létrejöhet egy nemzetközi szabályozás a mesterséges intelligenciára?

Globális konszenzus alakul az MI felelős alkalmazásáról.

Pató Viktória Lilla 2024.09.09.
Petruska Ferenc

Szabályozás az MI szöveggenerálására

Hogyan szabályozandó az MI felhasználása a szöveggenerálásban? 

Petruska Ferenc 2024.05.02.
Veszelszki Ágnes

Valóban a testükből élnek az influencerek?

A szelfi szexualizálódása.

Veszelszki Ágnes 2024.05.02.
Ződi Zsolt

A generatív mesterséges intelligencia szabályozása az MI rendeletben

Az emberi gondolkodást továbbra sem lehet megspórolni.

Ződi Zsolt 2024.04.29.
ITKI BLOG
Sorbán Kinga
Sorbán Kinga
tudományos segédmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2021.08.27.
  • 2021.08.27.

A helyi jogszabályokba ütköző tartalmak eltávolítása

A közösségi média platformok működésének egyik jellegzetessége a felhasználók által feltöltött és megosztott tartalmak moderálása. Ahogyan a bejegyzéssorozat első részéből kiderült, ezt gyakran automatizált eszközökkel valósítják meg a szolgáltatók, a szűrés azonban sokszor nem tökéletes. A sorozat második része azt mutatta be, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik nem tartják megfelelőnek a szolgáltatói döntést. A korábbi két bejegyzés középpontjában a moderálásnak az a fajtája állt, amelyet a platformok a saját közösségi irányelveik megsértése miatt végeznek. Ezek a szabályok azonban nem jogszabályok, hanem a platformok saját belső szabályai, amelyekkel a felhasználók magatartását befolyásolják. 

A felhasználók online tevékenységére nem csak szolgáltatók belső szabályzatai vannak hatással, az államok világszerte törvényekkel és más jogszabályokkal szabályozzák a polgárok megatartását, a fizikai tér mellett a virtuális világban is. Van néhány olyan tilalom, amelyben a nemzetközi közösség egyetért, így világszinten érvényesülnek, ilyen például a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló felvételek közzétételének, a gyűlöletbeszédnek, illetve a terrorizmusra uszításnak a tilalma. Ezektől eltekintve azonban a szabályok országról országra különböznek, főként a helyi sajátosságok és a kulturális különbségek miatt. Thaiföldön például tilos az uralkodót illetve a családját kritizáló, gúnyoló képeket közzétenni, míg az iszlám országok a Mohamed prófétáról készült rajzokat, karikatúrákat tiltják. A platformok többsége tudomásul veszi a helyi sajátosságokat és létrehozott egy eljárást, amelyben az állami szervek jelezhetik, ha egy tartalom helyi jogszabályba ütközik. 

A vizsgált 2020-as átláthatósági jelentésekből nyert adatok azt mutatják, hogy az államok nem sok esetben élnek ezzel a lehetőséggel. Noha az említett jelentések minden országról tartalmaznak adatokat, e bejegyzésben hazánkon kívül csak az EU nagyobb tagállamait (Németország, Franciaország), régiónk országait (Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia), továbbá az Egyesült Királyságot és a cégek hazájául szolgáló Amerikai Egyesült Államokat vizsgáljuk. Az adatokból arra derül fény, hogy míg a közösségi irányelvek megsértése miatti moderálás statisztikáinak közzétételére nagy hangsúlyt fektetnek a szolgáltatók, a helyi jogszabályba ütközés miatti megkeresésekről szóló statisztikákra már jóval kisebbet. A Facebook például az állami megkeresések alapján eltávolított tartalmak számát nyilvánosságra hozza, arról azonban már nincs adat, hogy összesen hány megkeresés érkezett a vizsgált időszakban és hánynak a teljesítését utasította el, vagy hagyta figyelmen kívül. A Facebook által közzétett számokból látszik, hogy azokban az országokban magas az eltávolított tartalmak száma, ahol szigorúbb helyi jogszabályok is vonatkoznak a közösségi médiában megjelenő tartalmakra. Németországban ez a jogszabály a NetzDG, az Egyesült Királyságban pedig a Communications Act 2003, Malicious Communications Act 1988, Protection From Harassment Act 1997.

Részletesebb adatokat szolgáltat a Google és a Twitter, előbbi például tartalomtípusonkénti bontásban is meghatározza, hogy hány elemmel kapcsolatban érkezett panasz, valamint a megkereső szerv fajtájáról is statisztikát vezet. 

A globális számokat vizsgálva a Google termékeivel kapcsolatban a legtöbb állami megkeresés (az egyéb kategóriát nem számítva) szerzői jogi okokból érkezik. Második és harmadik helyen a szabályozott árukkal és szolgáltatásokkal (például gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, alkoholtartalmú termékek), illetve a nemzetbiztonsággal kapcsolatos panaszok állnak. 

Globális viszonylatban a legtöbb tartalom ellen az infokommunikációs hatóságok élnek megkereséssel. Ezt követi az egyéb kategória, ahova az egyes országok eltérő államigazgatási rendszeréből következően nem kategorizálható szervek tartoznak. Viszonylag jelentős részt képviselnek a bírósági határozatok, amelyek két típusba tartozhatnak, az egyik az olyan bírósági határozat, amelynek a cég a közvetlen címzettje, illetve a harmadik személyeket kötelező bírósági határozat. Ilyen eset fordulhat elő, ha mondjuk egy rágalmazó tartalom közzétevőjét a bíróság kötelezi a kérdéses tartalom eltávolítására és ez a kötelezett nem tesz eleget az eltávolítási kötelezettségének.  A platformszolgáltató a bírósági határozat alapján ilyen esetekben eltávolíthatja maga is az adott tartalmat. A rendőrségek, adatvédelmi és fogyasztóvédelmi hatóságok ellenben nem sok tartalom ellen éltek panasszal a 2020. évben. 

Mind a Google, mind a Twitter statisztikái azt mutatják, hogy a szolgáltatók nem tesznek automatikusan eleget az állami megkereséseknek, sőt meglehetősen nagy arányban utasítják el azokat. A Twitter 2020 első félévében például csak a bíróság határozatok 19%-a esetében hozott intézkedést, míg az egyéb megkereséseknek is csak a 32%-át teljesítette. Hasonló számokat láthatunk a Google esetében is, amely az átláthatósági jelentésében kifejezetten említést tesz arról, hogy az állami szervek felől érkezett megkereséseket megvizsgálja és dönt arról, hogy azokat jogsértőnek tekinti-e. A platformok szívesen indokolják ezt a gyakorlatot azzal, hogy így biztosítják a felhasználók véleménynyilvánítási szabadságának érvényesülését szemben az esetleges állami önkénnyel, de gyakorta hivatkoznak arra is, hogy nekik csak a letelepedési helyük szerinti ország jogával összefüggésben kell vizsgálniuk a tartalmakat. Az állami megkeresések kapcsán tevékenységük azonban elvi és gyakorlati síkon is kifejezetten problémás. Elvi síkon ugyanis ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a platformok felülemelkednek az állami szuverenitáson és magukat a nemzeti jogrendszerek fölé helyezik, hiszen a gyakorlatban bármely állam, bármely szervének – akár bíróságának – bármelyik döntését a platformjukon megjelenő tartalom vonatkozásában megkérdőjelezhetik, korlátozva ezzel egyes állami funkciók ellátását. Gyakorlati szempontból a problémát az jelenti, hogy az állami megkeresések helyességének vizsgálatához az egyes országok jogrendszereinek, jogszabályainak és hagyományainak átfogó ismerete szükséges, amellyel tengerentúli cégek vélhetően csak korlátozottan rendelkeznek.

Az átláthatósági jelentések alapján tehát még sok a teendő a közösségimédia-platformok moderálási gyakorlatának fejlesztése során, különösen igaz ez az állami megkeresésekre. Több szolgáltató esetében fontos feladat lenne az átláthatóság további növelése, valamint az olyan eljárásrendek kidolgozása, amelyek minden érintett számára kielégítő megoldást kínálnak. 

Témakörök: Facebook, kiberbiztonság, moderálás, szabályozás, szuverenitás, Twitter
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT