Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Kalas Vivien

Bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottsággal szemben

Az ügynek gyakorlati következmények nélkül is lehet politikai hatása.

Kalas Vivien 2025.07.09.
Szűcs Petra

Hogyan hatott a Covid a munkaerőpiaci folyamatokra és az elbocsátások alakulására?  

Az üzleti szektor számos ága és iparág érintett volt. Elemzés.

Szűcs Petra 2024.09.06.
Szikora Tamás

A tartalommoderálás megítélése

Eltérő szemlélet Európában és az Atlanti-óceán túlpartján.

Szikora Tamás 2024.08.02.
Veszelszki Ágnes

Kidfluenszerek

A kamera uralta gyerekkor.

Veszelszki Ágnes 2024.06.20.
Biró Éva

Gondolatébresztő a Z generáció oktatásához

A változáshoz saját látásmódunk megváltoztatására van szükség.

Biró Éva 2024.04.18.
ITKI BLOG
Lábody Péter
Lábody Péter
kutató, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2020.05.13.
  • 2020.05.13.

Milyen internetes tartalmakat fogyasztanak a fiatalok koronavírus idején?

Nem meglepő, de immár konkrét számokon keresztül is látszik, hogy nagyon megnőtt az internethasználat a járvány idején, mutat rá a HENT nemrég nyilvánosságra hozott online kutatása. A felhasználások fő célja a hírfogyasztás, a közösségi média igénybevétele és a klasszikus tartalomfogyasztás (filmek, zenék), amely lényegében a világtrendbe is illeszkedik. Nőtt az előfizetések száma, van kereslet a járvány miatt tett ingyenes felajánlásokra (legyen szó pornográfiáról vagy színházról) ugyanakkor a fiatalok immár majd negyedét nem érdekli, hogy az általuk felhasznált internetes tartalmak jogszerűen kerültek-e a világhálóra.    

2020 márciusa és áprilisa közötti adatfelvétellel készített online kutatást a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a 18–26 éves magyar fiatalok internethasználati szokásairól. A szellemi tulajdon („intellectual property”, IP) védelmére és a hamisítás elleni harc érdekében létrehozott szervezet már 2011, 2015 és 2017 folyamán is vizsgálta a fiatalok IP-vel kapcsolatos internetes viselkedését. Az idei, 1000 fős mintavétellel készített adatfelvétel megrendelésekor a Testület az eddigiekhez képest még több érdekes témát jelölt ki. A kutatás így kiterjedt – többek között – a világhálóra való feltöltéssel kapcsolatos attitűdökre, az ezekkel összefüggésben az érintett platformok által alkalmazott tartalomszűrési, blokkolási esetszámokra, sőt, a hamis termékeket érintő online vásárlási szokásokra is. E bejegyzés a kutatás azon megállapításaira fókuszál, amelyek a fiatalok digitális tartalmak online fogyasztásával kapcsolatos attitűdjében a koronavírus okán bekövetkezett változásokat mutatják be.

Felütésként annyi leszögezhető, hogy világszerte megnőtt az internet használata a koronavírus hatására. Ennek fő okai között első benyomásra nyilván az oktatás digitális térbe költözése és az otthoni munkavégzés eseteinek számottevő növekedése, illetve egyáltalán a személyes kommunikáció háttérbe szorulása említhető. Ugyanakkor, ha visszaemlékszünk arra a március végi hírre, hogy az Európai Bizottság kérésére a Netflix, az Amazon és a YouTube vállalta, hogy a HD-minőségű videóinak EU-s lejátszását szünetelteti az uniós sávszélesség megfelelő fenntarthatósága érdekében, akkor sejthetjük, hogy a tananyagon, a munkahelyi, családi, baráti kötődésű digitális tartalmakon túli „content” fogyasztása is az egekbe szökött. Néhány példa csak: a Telecom Italia az olaszországi karanténhelyzet március első felében történt elrendelésekor mintegy 70%-os forgalomnövekedésről számolt be a kábelhálózatán, amelynek jelentős részét a Fortnite elnevezésű, online játszható számítógépes játéknak tudott be. Itt említhető a Pornhub felnőtt tartalomszolgáltató platform népszerű bejelentése is, amely szerint prémium szolgáltatásait ingyenesen hozzáférhetővé teszi a vírus által leginkább sújtott, kijárási korlátozásokkal érintett állampolgárok számára. A bejelentés napján Olaszországban (március 11-én) az oldal átlagos napi forgalmához képest 57%-os, míg Spanyolországban és Franciaországban (március 16-án) 61,3%-os illetve 38,2%-os növekedést generált. 

Lássuk ezután a magyar fiatalok internetes szokásaival foglalkozó HENT-kutatás adatait, és azt, hogy ezek miként illeszkednek a világtrendbe.

A járványhelyzetnek természetesen itthon is komoly hatása van az internethasználatra, a magyar internetszolgáltatók 25–35% körüli forgalomnövekedésről számoltak be március végéig. Ez vajon milyen tartalmak fogyasztásának tudható be, legalábbis a fiatalok esetében? A HENT-kutatásból kiderül, hogy a hírfogyasztást és a tanulást érintő internethasználat növekedett a leginkább; a fiatalok 70%-a vallott az aktuális hírek olvasásának gyakoribbá válásáról, a tanulást célzó nethasználat esetén pedig 63%-uk nyilatkozott sűrűbb használatról. A hírfogyasztással kapcsolatos érdeklődés növekedése a Statista.com-on található (nem csak a fiatal korcsoport megkérdezésével kinyert, és emiatt csak korlátozottan összehasonlítható) külföldi adatok szerint is átlagosan 60% körüli. A két szélsőséget e téren az USA és Ausztrália (40%), illetve Kína (77%) produkálta.

A közösségi média esetében a fiatalok 54%-a számolt be nagyobb mértékű igénybevételről, aminek a tartalomfogyasztás mellett a kommunikációs célú használat is oka lehet például a Facebook esetében. A Facebook egyébként a SimilarWeb adatai szerint február 29. és március 24-e között összességében 27%-os forgalomnövekedést generált. A közösségi platformokat érintő 54%-os hazai növekedés egyébként relatíve magasnak tekinthető, mivel Németország 21%-os, Franciaország 27%-os, Olaszország 52%-os, Spanyolország 49%-os növekedést produkált. Persze lehet, hogy az utóbbi országok esetében e téren már nem volt hova emelkedni, és persze itt is szem előtt kell tartani azt a körülményt, hogy a külföldi adatok nem csak a fiatalok tartalomfogyasztásait tartalmazzák.

Ami a klasszikus tartalomfogyasztás szegmenseit illeti, a kutatás külön kérdést tartalmazott a zenei és a filmes tartalmak felhasználásáról is. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fiatalok döntő többsége a közösségi oldalak böngészése (85%) és a kommunikáció (82%) mellett továbbra is leginkább zenehallgatásra (83%) és filmnézésre (78%) használja az internetet. A forgalomnövekedések mértéke itt is igen magas, de eltérő mértékű.  A zene esetében 43%-os a növekedés, míg a filmek online fogyasztása 56%-kal nőtt. Ezek az adatok lényegében a nemzetközi átlagba illeszkednek. A korábbi HENT-kutatással való összehasonlításából leszűrhető érdekesség, hogy a telefonra, számítógépre történő zeneletöltés mértéke a 2017-es felméréshez képest mintegy 20%-kal (64%-ról 43%-ra) esett vissza, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a zenei stream-szolgáltatások igénybevétele (köztük a videómegosztó platformok zenehallgatásra történő használata) nem nőtt érdemben, ahogyan a fizetős zenei stream oldalak felhasználóinak száma sem változott. Kérdés, hogy hova tűnt az eddig „letöltő” 20%? (Esetükben talán nem a zenehallgatási kedv szűnt meg, hanem csak a letöltési vágy hagyott alább és e technológiát feltételezhetően eddig is az ingyenes streaming oldalak használatával párhuzamosan vették igénybe.)

A filmes piac a zeneihez képest egyértelműen a tartalomelőállítók és forgalmazók számára kedvezőbb változásokat él át. A filmek – sok esetben feltételezhetően jogszerűtlen – letöltés útján történő beszerzése (64%-ról 45%-ra), és az ingyenesen – szintén sokszor jogszerűtlenül – streamelt filmtartalmak fogyasztása is számottevően csökkent (52%-ról 44%-ra). Az előfizetéses szolgáltatások igénybevétele ugyanakkor közel megduplázódott: 19%-ról 34%-ra nőtt, Budapest esetében pedig ez az arány 49%-os, vagyis a kutatás tanúsága szerint jelenleg minden második budapesti fiatal előfizetéses streaming platform (pl. HBO Go, NETFLIX, MyTV, Red Mozi, Telekom TV GO) révén jut filmes tartalmakhoz.

Ami ugyanakkor a szerzői jogi jogosultak számára rossz hír, hogy jelentősen, 10 százalékponttal nőtt azok aránya, akiket nem foglalkoztat, hogy az általuk nézett vagy hallgatott tartalmak internetes elérhetővé tétele legálisan, vagy illegálisan történt-e. A válaszadók negyede esetében ez a jellemző attitűd.

A kutatás kitért a hazánkban kifejezetten a járvány miatt ingyenesen elérhetővé tett tartalmak igénybevételére is. Az eredmények szerint a fiatal felnőtt válaszadók közel 40%-a élt ezekkel a lehetőségekkel. A magyar, illetve külföldi filmeket fogyasztották a legtöbben, a megkérdezettek 19–19%-a nyilatkozott ilyen használatról, és a Filmarchívum honlapjának tanúsága szerint is a magyarfilmnapja.hu oldalon az első hétvégén (május 1–3.) közel százezren kattintottak filmekre. Élő koncertet (10%), élő színházi előadást (5%), továbbá felvett koncertet és darabokat (5%–5%) is néztek-hallgattak ingyenesen a fiatalok. Az Arcanum Digitális Tudástár használatáról 2 % nyilatkozott.

Végül egy megjegyzés a végére: sokan áldják napjainkban az internethálózatot, hogy a vírus okozta fogyasztási rohamot képes nagyobb bökkenők nélkül kiszolgálni. Milyen igazuk (és milyen szerencsénk) van.

Témakörök: fiatalok, hírfogyasztás, internethasználat, járvány, kommunikáció, koronavírus, közösségi média, tanulás, tartalomfogyasztás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT