Nem meglepő, de immár konkrét számokon keresztül is látszik, hogy nagyon megnőtt az internethasználat a járvány idején, mutat rá a HENT nemrég nyilvánosságra hozott online kutatása. A felhasználások fő célja a hírfogyasztás, a közösségi média igénybevétele és a klasszikus tartalomfogyasztás (filmek, zenék), amely lényegében a világtrendbe is illeszkedik. Nőtt az előfizetések száma, van kereslet a járvány miatt tett ingyenes felajánlásokra (legyen szó pornográfiáról vagy színházról) ugyanakkor a fiatalok immár majd negyedét nem érdekli, hogy az általuk felhasznált internetes tartalmak jogszerűen kerültek-e a világhálóra.
2020 márciusa és áprilisa közötti adatfelvétellel készített online kutatást a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a 18–26 éves magyar fiatalok internethasználati szokásairól. A szellemi tulajdon („intellectual property”, IP) védelmére és a hamisítás elleni harc érdekében létrehozott szervezet már 2011, 2015 és 2017 folyamán is vizsgálta a fiatalok IP-vel kapcsolatos internetes viselkedését. Az idei, 1000 fős mintavétellel készített adatfelvétel megrendelésekor a Testület az eddigiekhez képest még több érdekes témát jelölt ki. A kutatás így kiterjedt – többek között – a világhálóra való feltöltéssel kapcsolatos attitűdökre, az ezekkel összefüggésben az érintett platformok által alkalmazott tartalomszűrési, blokkolási esetszámokra, sőt, a hamis termékeket érintő online vásárlási szokásokra is. E bejegyzés a kutatás azon megállapításaira fókuszál, amelyek a fiatalok digitális tartalmak online fogyasztásával kapcsolatos attitűdjében a koronavírus okán bekövetkezett változásokat mutatják be.
Felütésként annyi leszögezhető, hogy világszerte megnőtt az internet használata a koronavírus hatására. Ennek fő okai között első benyomásra nyilván az oktatás digitális térbe költözése és az otthoni munkavégzés eseteinek számottevő növekedése, illetve egyáltalán a személyes kommunikáció háttérbe szorulása említhető. Ugyanakkor, ha visszaemlékszünk arra a március végi hírre, hogy az Európai Bizottság kérésére a Netflix, az Amazon és a YouTube vállalta, hogy a HD-minőségű videóinak EU-s lejátszását szünetelteti az uniós sávszélesség megfelelő fenntarthatósága érdekében, akkor sejthetjük, hogy a tananyagon, a munkahelyi, családi, baráti kötődésű digitális tartalmakon túli „content” fogyasztása is az egekbe szökött. Néhány példa csak: a Telecom Italia az olaszországi karanténhelyzet március első felében történt elrendelésekor mintegy 70%-os forgalomnövekedésről számolt be a kábelhálózatán, amelynek jelentős részét a Fortnite elnevezésű, online játszható számítógépes játéknak tudott be. Itt említhető a Pornhub felnőtt tartalomszolgáltató platform népszerű bejelentése is, amely szerint prémium szolgáltatásait ingyenesen hozzáférhetővé teszi a vírus által leginkább sújtott, kijárási korlátozásokkal érintett állampolgárok számára. A bejelentés napján Olaszországban (március 11-én) az oldal átlagos napi forgalmához képest 57%-os, míg Spanyolországban és Franciaországban (március 16-án) 61,3%-os illetve 38,2%-os növekedést generált.
Lássuk ezután a magyar fiatalok internetes szokásaival foglalkozó HENT-kutatás adatait, és azt, hogy ezek miként illeszkednek a világtrendbe.
A járványhelyzetnek természetesen itthon is komoly hatása van az internethasználatra, a magyar internetszolgáltatók 25–35% körüli forgalomnövekedésről számoltak be március végéig. Ez vajon milyen tartalmak fogyasztásának tudható be, legalábbis a fiatalok esetében? A HENT-kutatásból kiderül, hogy a hírfogyasztást és a tanulást érintő internethasználat növekedett a leginkább; a fiatalok 70%-a vallott az aktuális hírek olvasásának gyakoribbá válásáról, a tanulást célzó nethasználat esetén pedig 63%-uk nyilatkozott sűrűbb használatról. A hírfogyasztással kapcsolatos érdeklődés növekedése a Statista.com-on található (nem csak a fiatal korcsoport megkérdezésével kinyert, és emiatt csak korlátozottan összehasonlítható) külföldi adatok szerint is átlagosan 60% körüli. A két szélsőséget e téren az USA és Ausztrália (40%), illetve Kína (77%) produkálta.
A közösségi média esetében a fiatalok 54%-a számolt be nagyobb mértékű igénybevételről, aminek a tartalomfogyasztás mellett a kommunikációs célú használat is oka lehet például a Facebook esetében. A Facebook egyébként a SimilarWeb adatai szerint február 29. és március 24-e között összességében 27%-os forgalomnövekedést generált. A közösségi platformokat érintő 54%-os hazai növekedés egyébként relatíve magasnak tekinthető, mivel Németország 21%-os, Franciaország 27%-os, Olaszország 52%-os, Spanyolország 49%-os növekedést produkált. Persze lehet, hogy az utóbbi országok esetében e téren már nem volt hova emelkedni, és persze itt is szem előtt kell tartani azt a körülményt, hogy a külföldi adatok nem csak a fiatalok tartalomfogyasztásait tartalmazzák.
Ami a klasszikus tartalomfogyasztás szegmenseit illeti, a kutatás külön kérdést tartalmazott a zenei és a filmes tartalmak felhasználásáról is. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a fiatalok döntő többsége a közösségi oldalak böngészése (85%) és a kommunikáció (82%) mellett továbbra is leginkább zenehallgatásra (83%) és filmnézésre (78%) használja az internetet. A forgalomnövekedések mértéke itt is igen magas, de eltérő mértékű. A zene esetében 43%-os a növekedés, míg a filmek online fogyasztása 56%-kal nőtt. Ezek az adatok lényegében a nemzetközi átlagba illeszkednek. A korábbi HENT-kutatással való összehasonlításából leszűrhető érdekesség, hogy a telefonra, számítógépre történő zeneletöltés mértéke a 2017-es felméréshez képest mintegy 20%-kal (64%-ról 43%-ra) esett vissza, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a zenei stream-szolgáltatások igénybevétele (köztük a videómegosztó platformok zenehallgatásra történő használata) nem nőtt érdemben, ahogyan a fizetős zenei stream oldalak felhasználóinak száma sem változott. Kérdés, hogy hova tűnt az eddig „letöltő” 20%? (Esetükben talán nem a zenehallgatási kedv szűnt meg, hanem csak a letöltési vágy hagyott alább és e technológiát feltételezhetően eddig is az ingyenes streaming oldalak használatával párhuzamosan vették igénybe.)
A filmes piac a zeneihez képest egyértelműen a tartalomelőállítók és forgalmazók számára kedvezőbb változásokat él át. A filmek – sok esetben feltételezhetően jogszerűtlen – letöltés útján történő beszerzése (64%-ról 45%-ra), és az ingyenesen – szintén sokszor jogszerűtlenül – streamelt filmtartalmak fogyasztása is számottevően csökkent (52%-ról 44%-ra). Az előfizetéses szolgáltatások igénybevétele ugyanakkor közel megduplázódott: 19%-ról 34%-ra nőtt, Budapest esetében pedig ez az arány 49%-os, vagyis a kutatás tanúsága szerint jelenleg minden második budapesti fiatal előfizetéses streaming platform (pl. HBO Go, NETFLIX, MyTV, Red Mozi, Telekom TV GO) révén jut filmes tartalmakhoz.
Ami ugyanakkor a szerzői jogi jogosultak számára rossz hír, hogy jelentősen, 10 százalékponttal nőtt azok aránya, akiket nem foglalkoztat, hogy az általuk nézett vagy hallgatott tartalmak internetes elérhetővé tétele legálisan, vagy illegálisan történt-e. A válaszadók negyede esetében ez a jellemző attitűd.
A kutatás kitért a hazánkban kifejezetten a járvány miatt ingyenesen elérhetővé tett tartalmak igénybevételére is. Az eredmények szerint a fiatal felnőtt válaszadók közel 40%-a élt ezekkel a lehetőségekkel. A magyar, illetve külföldi filmeket fogyasztották a legtöbben, a megkérdezettek 19–19%-a nyilatkozott ilyen használatról, és a Filmarchívum honlapjának tanúsága szerint is a magyarfilmnapja.hu oldalon az első hétvégén (május 1–3.) közel százezren kattintottak filmekre. Élő koncertet (10%), élő színházi előadást (5%), továbbá felvett koncertet és darabokat (5%–5%) is néztek-hallgattak ingyenesen a fiatalok. Az Arcanum Digitális Tudástár használatáról 2 % nyilatkozott.
Végül egy megjegyzés a végére: sokan áldják napjainkban az internethálózatot, hogy a vírus okozta fogyasztási rohamot képes nagyobb bökkenők nélkül kiszolgálni. Milyen igazuk (és milyen szerencsénk) van.