Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • EN
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • EN
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • EN
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • EN
Mernyei Ákos Péter

Háborgó mélység

A lengyel alkotmánybíróság esete az uniós jog elsőbbségével.

Mernyei Ákos Péter 2025.03.19.
Kalas Vivien

Szigorodó migrációs politika Lengyelországban

Politikai fegyver a belarusz határon.

Kalas Vivien 2025.03.06.
Hegedüs Csilla

A Draghi-jelentés kelet-közép-európai vonatkozásai

A régió országainak aktív és átgondolt politikát kell folytatniuk.

Hegedüs Csilla 2024.10.02.
Ludovika.hu

Frissen a nyomdából

Megjelent a Közép-európai horizontok évkönyv.

Ludovika.hu 2024.06.25.
Navracsics Tibor

A régi-új szomszéd

Nehezebb időszakra kell számítani a magyar–lengyel viszonyban.

Navracsics Tibor 2023.12.14.
HORIZONTOK BLOG
Mitrovits Miklós
Mitrovits Miklós
tudományos főmunkatárs, NKE Közép-Európa Kutatóintézet
  • 2021.03.02.
  • 2021.03.02.

1920 a közép-európai emlékezetben – regionális emlékezetpolitikai körkép (2020) III.

A visztulai csoda éve

Az első világháború végén, 1918. november 11-én – százhuszonhárom év után – újra létrejött a független és szuverén lengyel állam. Éppen ezért november 11-e a legfontosabb nemzeti ünnep volt Lengyelországban a két világháború közötti és az 1989-es rendszerváltás utáni időszakban is. A másik – nagyjából hasonló jelentőségű – lengyel nemzeti ünnep augusztus 15-ére esik. Ez a nap hagyományosan több jelentéssel is bír: egyfelől ekkor ünneplik a katolikusok Mária mennybevételét, Nagyboldogasszony ünnepe így a kommunista rendszerben általában rendszerellenes manifesztációnak számított. A częstochowai pálos kolostor előtti téren vagy a Krakkó-közeli Kalwaria Zebrzydowska bencés kolostorában időnként több tízezren is összegyűltek ilyen alkalmakkor. A rendszerváltás után természetesen munkaszüneti nappá vált augusztus 15. 1992 óta azonban ugyanekkor ünneplik a Lengyel Hadsereg Napját is, mivel 1920. augusztus 15-én győzte le Varsó mellett a lengyel hadsereg a támadó Vörös Hadsereget. Az egyházi ünnep és a történelmi jelentőségű csata, amelynek tétje a nem egészen kétéves, fiatal lengyel állam léte volt, természetes módon összefonódott. Az egyházi tanítások ismerik a csodát, így a túlerőben lévő bolsevik seregek váratlan legyőzése, Lengyelország és Európa megmentése a lengyel emlékezetpolitikában csodaként, a „visztulai csodaként” jelenik meg. 2020. augusztus 20-án e „csoda” 100. évfordulójára emlékezett Lengyelország.

Az első világháború végét a lengyel nemzet győzelemként élte meg. Éppen ezért, ellentétben a magyarokkal, a létrejött európai status quo megőrzése vált az új elit elsőrendű céljává. A diadal tudata, a bolsevikok legyőzése és visszaszorítása, a nyugati (nagy-lengyelországi) és déli (sziléziai és szepességi) területek megszerzése után a lengyel politikának regionális tervei is voltak. Józef Piłsudski marsall, „a függetlenség atyja” 1920 folyamán fogalmazta meg Lengyelország szuverenitásának, függetlenségének és integritásának megtartására irányuló politikáját. Ennek központi kérdése az volt, miképp lehet biztosítani, hogy Lengyelországot soha többé ne ossza fel a két szomszédos nagyhatalom, Németország és Oroszország? Piłsudski válasza egy közép-európai föderáció terve volt: a Jagelló-birodalom, vagyis a Lengyel−Litván Köztársaság egykori területén élő nemzetek szoros együttműködése a bolsevik Oroszországgal szemben.

Fegyverbe! Lépj be az önkéntes hadseregbe! – Propagandaplakát az 1920-as lengyel-bolsevik háború idején.

A lengyel politikus azt vallotta, hogy a lengyelek, ukránok, belaruszok és livánok érdekei egybeesnek. Az elképzelt föderatív berendezkedésű – pontosabban: a litvánokkal és a belaruszokkal, tehát az egykori Litván Nagyfejedelemséggel közös, a létrejövő Ukrajnával pedig szövetségi – állam éppen 1920-ban valósulhatott volna meg. Piłsudski azonban egyfelől nem számolt a 19. század végi litván nemzeti ébredés lengyelellenes tartalmának jelentőségével, másfelől pedig az ukrán nemzeti tudat gyengeségével, amely nem ismerte fel a bolsevik veszélyt. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy Piłsudski tervének megvalósulása esetén ezen államok ütközőzónát képeztek volna Lengyelország és a hamarosan megalakuló Szovjetunió között. A bolsevikokkal megkötött 1921. március 18-i rigai béke azonban másképp rendelkezett. A tervezett ütközőzónát felosztották Lengyelország és a Szovjetunió között, a lengyel államba került litvánok, belaruszok és ukránok pedig semmiféle autonómiát nem kaptak. Nem véletlen, hogy Józef Piłsudski a békekötés után nyilvánosan bocsánatot kért a lengyelekkel együtt harcoló ukrán egységek előtt.

Piłsudski koncepciója azonban 1989 után a lengyel külpolitika alapja lett. Célja, hogy Oroszországról politikai, gazdasági és kulturális értelemben is leválasszák az említett nemzeteket. A Krím-félsziget orosz annexiója pedig az elmúlt száz évben sosem látott mértékben növelte a lengyelek félelmét az orosz imperializmustól. Így a 2020-as lengyel centenáriumi emlékezetpolitika is elsősorban a lengyel–ukrán szövetségre és közös történelmük oroszellenes elemeire koncentrált.

A lengyel–ukrán egymásra találás emlékezetében érdekes színfoltként jelent meg a magyarok szerepe, illetve annak előtérbe helyezése. A magyar állam ugyanis Teleki Pál első kormánya idején a varsói csata kimenetelét döntően befolyásoló segítséget nyújtott – hadianyagot szállított – a lengyel hadsereg számára. E segítségnyújtás megörökítésére az elmúlt évtizedekben több lengyel településen is emlékhelyeket hoztak létre. Így Skierniewicében, a vasútállomás előtt, ahová a magyar fegyverszállítmány befutott, emlékmű, Varsó belvárosában és Ossówban pedig emléktábla őrzi a segítség tényét. 2020-ban újabb emlékműavatásokra került sor. Előbb Krakkóban állítottak fel egy Teleki Pál-szobrot, majd Brok városkában lelepleztek egy újabb emléktáblát, végül pedig Skierniewicében felavattak egy Charles de Gaulle, Teleki Pál, Szimon Petljura és Józef Piłsudski alakjait ábrázoló szoborcsoportot. Tehát azon politikusok szobrait állították egymás mellé, akik valódi segítséget nyújtottak Lengyelország bolsevikellenes harcához. A Trianon utáni magyar politika ilyen kontextusba helyezése meglehetősen unikális – nem csupán a történelem magyarországi percepciója, hanem a jelenlegi nemzetközi politikai kontextus szempontjából is.

Charles de Gaulle, Józef Piłsudski, Teleki Pál és Szimon Petljura szobrai Skierniewicében.

Az 1918-as és 1920-as évek eseményei a jelenlegi lengyel emlékezetpolitika kiindulópontjai, a függetlenség megteremtésének és megszilárdításának szimbólumai. A mai lengyel politikában azonban nemcsak az akkori események pozitív interpretációival találkozhatunk, hanem tartalmi elemei is megjelennek mind a bel-, mind pedig a külpolitikában.

Témakörök: emlékezetpolitika, függetlenség, Közép-Európa, Lengyelország
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT