Skandináv ambíciók a lengyel elnökség után
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége az egyik legfontosabb szerep az Unióban, melyet a tagállamok rotációban töltenek be. Fő feladatai három kategóriába sorolhatók: napirendkezelés, közvetítői szerep és képviseleti feladatok. Az elnökség az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, valamint a mandátumát megelőző és követő két másik tagállammal együttműködve (úgynevezett „elnökségi triót” alkotva) egy 18 hónapos programot dolgoz ki, amely meghatározza a Tanács munkájának középtávú célkitűzéseit. Ezen feladatok ellátásához az elnökség olyan eszközöket kap, melyek révén nemzeti érdekeit, céljait hatékonyabban érvényesítheti.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Magyarországot követően 2025. január elsejétől Lengyelország töltötte be. Prioritásai főként a biztonság és versenyképesség köré szerveződtek, melyet a mottónak választott „Biztonság, Európa!” felkiáltás is tükröz. Az elnökség programjában az egyik leghangsúlyosabb pontként az európai védelem megerősítése jelent meg, mely magába foglalja az orosz–ukrán háború miatt a védelmi képességek fejlesztését, a védelmi kiadások növelését és a védelmi infrastruktúra erősítését. Megjelent a szorosabb együttműködés ösztönzése a NATO-val, valamint nem uniós szereplőkkel, mint az USA, Dél-Korea vagy az Egyesült Királyság. Az emberek és határok védelme szintén figyelmet kapott, kiemelték az innovatív megoldások keresésének fontosságát a migrációs kihívásokra, a határok védelmét, a migráció gyökereinek kezelését, valamint a visszautasítási politikák hatékonyságának növelését.
A versenyképesség kapcsán az egységes piac mélyítése érdekében a bürokratikus terhek csökkentését, a határon átnyúló tevékenységek – különösen a szolgáltatási szektor esetében – előtt álló akadályok lebontását és a vállalkozások magántőkéhez való hozzáférését javító kezdeményezéseket szorgalmazta. Kiemelt prioritás lett az európai ipar számára a tisztességes verseny helyreállítása a globális színtéren. Ennek érdekében a kereskedelempolitikai eszközök javítása, a piacra belépő áruk ellenőrzésének hatékonyabbá tételére irányuló lépések, valamint az EU kiterjedt közbeszerzési piacában rejlő lehetőségek kihasználása szerepelt az elnökség javaslatai között. Hangsúlyt kapott az energetikai átalakulás, ezen belül is az Oroszországtól való függőség megszüntetése, az energiaárak csökkentése, az energiainfrastruktúra biztonságának növelése és a tiszta energiaforrások fejlesztése. További prioritásként jelent meg a versenyképes és ellenálló mezőgazdaság, az egészségbiztonság, a jogállam védelme, a kohézió előmozdítása, valamint a külkapcsolatok és gazdasági együttműködések ösztönzése.
A lengyel elnökség eredményei között lehet számon tartani a „White Paper on the Future of European Defence” és a „ReArm Europe Plan/Readiness 2030” védelmi fejlesztési programok indítását, melyek az EU teljes operatív védelmi képességét célozzák 2030-ig. Az elnökség gazdasági prioritásai (mint a szabályok egyszerűsítése vagy az energiaárak csökkentése) tükröződnek a Bizottság fő kezdeményezéseiben, például a Versenyképességi Iránytűben és a Tiszta Ipar Megállapodásban is.
2025 második felében Dánia veszi át a Tanács elnökségét. A lengyel–dán–ciprusi triónak megfelelően a posztot július elsejétől betöltő skandináv ország prioritásai összhangban vannak az őt megelőző lengyel elnökség céljaival. A dán elnökségi program az „Erős Európa a változó világban” címet kapta, kiemelten foglalkozik az európai biztonság és versenyképesség biztosításával – többek között a kutatás és innováció, valamint a zöld átállás révén.
A lengyel és dán elnökség prioritásai tehát több pontban is kapcsolódnak egymáshoz. Az EU melletti dán nagykövet kiemelte, hogy a tagállamok között jelentős egyetértés tapasztalható a védelmi kiadások emelése kapcsán, és különösen hangsúlyozta a ReARM terv iránti széles támogatást. Utalt arra is, hogy az Európai Bizottság védelmi fehér könyve 2030-ra olyan célokat tűz ki, amelyek révén Európa hatékonyabban tudja megelőzni a lehetséges konfliktusokat. Hozzátette: Dánia nyitott arra, hogy megvitassák a védelem finanszírozásának új formáit, beleértve a közös uniós adósság lehetőségét is.
A nagykövet az ambiciózus uniós költségvetés és a védelmi kiadások növelésének oldalán áll, illetve elismerte azt is, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt rugalmasabb álláspontot fog képviselni, mivel Dánia már nem a takarékossági övezet része. (A takarékossági övezet országai azokat a tagállamokat jelölik, amelyek a szigorú költségvetési fegyelem és az alacsony uniós kiadások mellett állnak.)
A válságfelkészültség egy stabil pont Dánia prioritásában, célja pedig a Niinistö-jelentéssel fellépő munka lebonyolítása. A terv, amely ajánlásokat dolgoz ki arra, hogy hogyan lehet megerősíteni az EU felkészültségét a jövőbeni válságokkal szemben, így ez szolgál alapul a prioritás megvalósításának menetében, emellett kitért az uniós készletezési stratégiára is. Dánia elkötelezett az európai gazdasági függőségek csökkentése mellett – különösen az energia és a mikrochipek területén –, miközben a megújuló energiaforrások bővítésére törekszik. Grønbech-Jensen kiemelte a tagállamok közötti egyetértést abban, hogy a globális kereskedelem nyitottságát össze kell hangolni a stratégiai autonómiával, és támogatta von der Leyen elnök „kockázatcsökkentő, nem szétválasztó” stratégiáját.
Dánia, Lengyelországhoz hasonlóan, ugyancsak a versenyképesség erősítését nevezte meg egyik prioritásaként. A Letta– és Draghi-jelentésekkel összhangban a versenyképességi program előmozdítására törekszik. Az egyszerűsítés mellett célja a belső piac széttagoltságának kezelése is, főleg az energia és az infrastruktúra összekapcsoltság kontextusában. A nagykövet elismerte a tőkepiaci unió terén tett kisebb előrelépéseket, de rámutatott, hogy a 27 tagállam eltérő rendszereinek harmonizálása nehézségeket okoz, ezért arra biztatta az országokat, hogy vegyék példának a dán, svéd és holland nyugdíjalapok reálgazdasági befektetési modelljét.
A trió prioritásainak megfelelően a lengyelhez hasonlóan a dán elnökség is kiemelten kezeli a zöld átmenetet a versenyképességet is szem előtt tartva. Ehhez szilárd keretrendszerre van szükség a megújuló energia részarányának növelésére, beleértve az európai energiainfrastruktúra és termelési kapacitás bővítését és megerősítését. Elengedhetetlenek a gyorsabb és hatékonyabb engedélyezési eljárások, valamint a megfelelő finanszírozási keretek, továbbá egy költséghatékony ipari átalakulás, amely nagyobb kiszámíthatóságot biztosít a tiszta energia iránti kereslet tekintetében. A program kiemeli, hogy az olyan új technológiák, mint a biotechnológia és a bioalapú megoldások, új bevételi lehetőségeket teremthetnek, miközben támogatják a zöld átállást. Az elnökség emellett azon is dolgozni fog, hogy megszülessen a megállapodás a 2040-es klímacélról. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy az európai vállalkozások számára egyértelmű legyen a hosszú távú irány, valamint hogy Európa vezető szerepet mutasson a COP30 csúcstalálkozó előtt.
A dán elnökség alatt már esedékesek az Unió következő többéves pénzügyi keretének (Multiannual Financial Framework-MFF) tárgyalásai is. A dán elnökség egy pénzügyileg felelős uniós költségvetésért fog dolgozni, amely célzott, egyszerű és hatékony választ ad az EU stratégiai kihívásaira. Az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatról szóló tárgyalások kezdeti szakasza kulcsfontosságú lesz annak tekintetében, hogy az EU versenyképes maradjon és felkészüljön a jövő kihívásaira. Ennek részeként az elnökség előmozdítja majd a 2027 utáni időszakra szóló, korszerűbb és hatékonyabb európai kohéziós politika tárgyalásait. A dán elnökség kész megnyitni a vitát az Európai Bizottság 2027 utáni MFF-javaslatáról, hogy a Tanács munkájához ambiciózus és pénzügyileg megalapozott irányvonalat teremtsen. Az elnökség célja, hogy bemutassa a tárgyalási keret első tervezetét, amely irányt ad a további egyeztetésekhez. Fontos kiemelni, hogy az EU kutatási keretprogramjára (FP10) vonatkozó tárgyalások szintén esedékesek, melyek az európai kutatás-finanszírozás jövőjének szempontjából meghatározók. A dán elnökség felkészült arra, hogy megkezdje a kutatásra és innovációra vonatkozó jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos tárgyalásokat az új pénzügyi keret összefüggésében. A kutatási közösség üdvözölte a dán elnökség programját, mivel az összhangban van az európai kutatás és innováció jövőjére vonatkozó elképzeléseikkel.
A lengyel és dán motivációk számos ponton összecsengenek, de a megközelítésben vélhetünk felfedezni néhány eltérést. Védelem terén Lengyelország leginkább a katonai védelem megerősítésére fókuszált, míg a dán prioritások közt leginkább a válsághelyzetre való felkészülés kapott helyet. Versenyképesség tekintetében az előző elnökség alatt az egységes piac védelmére, a bürokrácia csökkentésére és a kereskedelempolitika javítására koncentráltak, míg most a Letta- és a Draghi-jelentések végrehajtása került előtérbe. Harmadik prioritásként pedig a zöld átmenetet ugyancsak mindkét ország fontos tényezőként kezeli.
De vajon mennyire sikerül majd a mottónak megfelelően megerősíteni ebben a változó világban Európát a dán soros elnökség alatt?
Nyitókép: Danish Presidency of the Council of the European Union / Flickr
