A lengyel parlament alsóháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely egyes határszakaszokon lehetővé tenné a menedékjog iránti kérelmek benyújtásának felfüggesztését.
Február végén a lengyel parlament alsóháza, a Szejm megszavazta „a Lengyel Köztársaság területén a külföldiek védelmére vonatkozó törvény” módosítására irányuló javaslatot. A dokumentum bevezetné az instrumentalizáció fogalmát, amely olyan, egy másik ország általi cselekvésre utal, ami megteremti a jogszerűtlen – akár erőszakot is alkalmazó – határátlépés lehetőségét, veszélyeztetve a lengyel állam belső rendjét. Instrumentalizáció esetén a belügyminiszter javaslatára a kormány rendeletben felfüggeszthetné ideiglenesen és részlegesen – vagyis egy meghatározott határszakaszon – a menedékjog iránti kérelmek benyújtását. Az intézkedés legfeljebb hatvan napig tarthatna, amelyet azonban újabb hatvan nappal meg lehetne hosszabbítani, ám ekkor már a Szejm hozzájárulása is szükséges. A törvényjavaslat kivételt tenne bizonyos személyek vonatkozásában, akikre a korlátozás nem vonatkozna, így például az egyedül érkező kiskorúakra, a várandós nőkre vagy éppen az instrumentalizációt alkalmazó nemzet állampolgáraira, feltéve, hogy nem kell velük szemben erőszakhoz folyamodni, amikor belépnek Lengyelország területére. A parlament alsóháza a jogszabálytervezetet nagy többséggel szavazta meg. Mellette voksolt a kormánykoalíció több pártja, valamint az ellenzékben lévő Jog és Igazságosság (PiS) is.
A Szejm által két hete elfogadott jogszabályjavaslat a lengyel kormány, 2024 őszén bejelentett új, szigorúbb migrációs stratégiájának részét képezi, amely bevezetését a miniszterelnök, Donald Tusk az évek óta Lengyelországra nehezedő migrációs nyomással indokolta. Lengyelországban az illegális határátlépők száma 2021 második felétől nőtt meg jelentősen, amikor is a lengyel–belarusz határon a korábbiaknál sokkal nagyobb létszámban jelentek meg olyan emberek, akik jogszerűtlenül kívántak az ország területére lépni. 2021 utolsó öt hónapjában több mint harminckilencezer főt regisztráltak, kisebb mérséklődést követően pedig 2024-ben ismét növekedésnek indult az illegálisan érkezők száma. A lengyel kormány politikai fegyverként tekint a belarusz határon történő eseményekre, amely az ország és az Európai Unió (EU) destabilizálására irányul, és éppen ezért határozott intézkedéseket tart szükségesnek ellene.
A törvényjavaslatban foglaltak vegyes fogadtatásra találtak a nemzetközi színtéren. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) nemzetközi és európai uniós jogba ütközőnek minősítette, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok értelmében egyetlen menedékkérőt sem küldhetnek vissza olyan helyre, ahol üldöztetésnek vagy életét súlyosan veszélyeztető intézkedéseknek lehet kitéve. Az Európai Tanács 2024. októberi ülésén az állam- és kormányfők ugyan szolidaritásukat fejezték ki Lengyelországgal, ám hangsúlyozták, hogy a probléma megoldása érdekében hozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk „az uniós és nemzetközi joggal”. Az Európai Bizottság (EB) hasonló álláspontra helyezkedett tavaly októberben, ám néhány hónappal később már lehetővé tette indokolt esetben a jogszabályokban foglaltak megsértését, így a menedékkérelmek benyújtásának felfüggesztését. Az EB iránymutatása alapján ezen intézkedésnek „arányosnak, ideiglenesnek és csak a legszükségesebb mértékben megvalósítandónak” kell lennie.
A lengyel törvény a Szejmet követően a felsőház, a Szenátus elé kerül, hatályba lépéséhez pedig az államfő elfogadása is szükséges. Utóbbira nagy valószínűséggel számíthatnak a pártok, még úgy is, hogy a köztársasági elnök, Andrzej Duda kezdetben kritikával illette a kormány ezirányú szándékát.
Kép: Európai Parlament
