Összehasonlító elemzés a tisztképző folyamatról
A katonatiszt sikere az oktatás, képzés, kiképzés, tapasztalatok és kritikus gondolkodás elemein alapszik. A kérdés, hogy Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok esetében, milyen módon intézményesült a tisztképzés és ezek fényében milyen sikereket tudhatnak magukénak? A jelenleg folyamatban levő nemzetközi biztonság- és védelempolitika mesterképzésben való részvételemet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán egy négy éves alapképzés előzte meg a West Pointon, az Egyesült Államok Katonai Akadémiáján. Ezen tapasztalatok fényében, a két ország akadémiai jellegű tisztképző intézményét hasonlítom össze, történelmi és strukturális szempontból, valamint az oktatás-képzés és kiképzés oldaláról. A két program jellegében és célkitűzéseiben hasonló, azonban részleteiben különböző módon operál, amelyek elsősorban a történelmi és társadalmi különbségek keretei között értelmezhetőek.
A két tisztképző rendszer létrehozásáról viszonylag egymáshoz közeli időpontban született meg a döntés, a 19. század elején. A West Point megalapításáról Thomas Jefferson elnök kérésére 1802-ben döntött az amerikai Kongresszus, mely a mai napig az Egyesült Államok leghosszabb ideje működtetett katonai támaszpontját képezi. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (továbbiakban: HHK) pedig visszavezeti jogelődjét névlegesen a Ludoviceum Académiara, melyet az 1808. évi országgyűlési törvény hozott létre, és amely 1848-ban fizikai formát öltött egy rövid ideig, majd ténylegesen 1872-től folytatódott a létesítmény működése. Megalakulásától napjainkig, több név- és struktúraváltáson ment át a magyar tisztképzés, azonban 2012-től, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem beolvadásával a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretébe, a magyar katonai képzés a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon működik tovább. Tényként állapítható meg, hogy mindkét országban a katonatisztképzés több mint kétszáz éve jelen van, noha Magyarország esetében kezdetben porosz, később pedig szovjet hatásra, az Egyesült Államokban pedig az angolszász elvek mentén épült ki.
A két intézmény struktúráját ugyanaz a katonai hierarchikus felépítés jellemzi, azonban a polgári felügyelet és a katonai rendeltetés különbözően épül fel. A West Pointot egy amerikai altábornagy vezeti, magyarul felügyelő pozícióban. A felügyelő tovább delegálja részhatáskörökre az oktatás-képzési hatáskört egy dandártábornoki rendfokozatban lévő dékánra, és a katonai kiképzést egy dandártábornoki rendfokozatban levő parancsnokra. A dékán hatásköre kiterjed a különböző karok vezetésére, míg a parancsnok hatásköre kiterjed a kiképzési alszervekre és az Egyesült Államok Kadéttestére (USCC). A négyéves alapképzésen egyszerre körülbelül 4500-4800 kadét vesz részt, évfolyamonként jelenleg körülbelül 1250 tisztjelölttel, amelynek a katonai struktúráját felsőbb éves kadétok vezénylik dandár, ezred, zászlóalj és század (36 darab) szinten. Ezeket a beosztásokat adminisztrációs ügyekben a megfelelő rendfokozatban levő, egy-egy kinevezett katonatiszt és altiszt vezeti, azonban a mindennapokban tisztjelöltek vezénylik az alapkiképzést, melynek egy első kapitány pozícióban levő kadét parancsol. A kiképzés tervezése és kivitelezése a kadéttestre hárul. A West Pointon levő kadétok hivatásos aktív állományú katonáknak számítanak, azonban a négy éves képzés nem járul hozzá a nyugdíjhoz számított szolgálati évek összegéhez.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar jelentősebb polgári felügyelet mentén működik. A dandártábornoki rendfokozatban lévő dékán strukturális értelemben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora alatt áll és az egyetem részét képezi. A dékán a tisztjelöltek oktatásáért és képzéséért felel, melyet a különböző tanszékek működtetnek, a Magyar Honvédségből rendeltetett állományként. Míg a West Pointon a kadétoknak van egy intézményen belül elismert rendfokozati rendszere, a HHK-n jogilag a négy éves képzésen belül „az első évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, a negyedik évfolyamon zászlósi rendfokozatot” kapnak a honvédtisztjelöltek. Katonai értelemben véve, a tisztjelölt állomány Ludovika Zászlóalj névre hallgat, mely hivatalosan megjelenik a Magyar Honvédség szervezeti alárendeltségében. Ennek fényében, egy ezredesi rendfokozatban lévő parancsnok vezényli a kiképzés feladatkörét a HHK-n. Tehát ebben a modellben az NKE-t polgári rektor vezeti, míg a West Pointot egy katonai felügyelő. Továbbá, a zászlóalj struktúráján belül megjelenik a tisztjelölt vezetői strukturális rendszer, azonban a rendeltetett katonatisztek és altisztek formálisabb és aktívabb szerepben vezénylik az alegységeket, beleértve a HHK-n található négy századot. A Ludovika Zászlóalj keretében évfolyamonként körülbelül 120-140 tisztjelölt vesz részt, maximum összesen 800 fős előírt létszámmal a tisztképzésben.
Az oktatás-képzés kimenetele és irányelvei a két képzést illetően elméletben hasonlóak, viszont a kivitelezésben különbözőek. A West Pointon jelenleg—az erkölcsi, tanulmányi, katonai és fizikális pillérek mentén—negyven szakból válaszhatnak a tisztjelöltek és általánosságban nincsen fegyvernemi vonzata a tanulmányaiknak, a kiber és a mérnöki fegyvernemekhez kapcsolható szakokon kívül. Minden tisztjelölt az érdeklődésének megfelelően kiválaszthatja milyen diplomát szeretne, legyen az nemzetközi kapcsolatok, villamos mérnöki vagy francia nyelv stb., mivelhogy az alaptanterv ugyanaz mindegyik kadét számára, körülbelül 5-7 szakirányú tantárgyon kívül. Továbbá, azok a hallgatók, akik nem mérnöki alapszakot végeznek el, azoknak további három tantárgyat fel kell venniük mérnöki tanulmányaikhoz igazítva. Ez azt eredményezi, hogy minden West Pointon szerzett diploma BSc minősitést kap. A diplomák sokszínűségét az is magyarázza, hogy a hivatásos katonáknak, előbb vagy utóbb, előléptetési korlátok, személyes döntés, vagy magasabb pozíciók hiánya miatt ki kell lépniük a munkaerőpiacra a nyugdíj korhatár előtt. Általánosságba értve, az amerikai munkaerőpiac és magánszektor ezeket az előzetesen katonatiszti előélettel rendelkező egyéneket fel tudja szívni, tehát gyakori, hogy a szolgálat nem teszi ki, kíséri végig a tisztjelöltek teljes pályafutását. Továbbá, a West Point kizárólagosan alapképzési szerepet vállal magára. A mesterképzésnek megfelelő minősítéseket, a fegyvernem specifikus kiképzéseket és a vezetőképzés különböző fokozatait az Egyesült Államokban más helyszíneken folytatják.
Ezzel szemben azonban a magyar tisztjelölt oktatás-képzés viszont azt tükrözi, hogy sok egyén számára a hivatásos katonai szolgálat egy életen át tart. A kar alapképzéseit a katonai vezetői-, katonai logisztika-, katonai infokommunikáció-, állami légiközlekedési-, nemzetbiztonsági-, és nemzetközi biztonság- és védelempolitikai alapképzési szakok képezik. Az első négy említett szakból kiindulva pedig a tanulmányi folyamat során a tisztjelöltek fegyvernemek mentén szakosodnak. Tehát, az alapképzéses diploma alapvetően a tisztjelöltek katonai szolgálatának irányát támasztja alá. Továbbá, a magyar katonai oktatási modell része a felsőoktatás. Míg az amerikai modell szerint a West Pointon kívüli helyszíneken folytatódnak a kurzusok és továbbképzések, a HHK magába foglalja a szakok mesterképzését és a doktori képzést is. Az alapképzést elvégzett tisztjelöltek négy év alapképzés után tíz évet szolgálnak, majd többnyire őrnagy rendfokozatban elvégzik az egy éves mesterképzést is. Ez egy 4+1 éves képzési struktúrát eredményez.
A kiképzés kimenetele és elképzelése jelentősebb mértékben különbözik, mint a strukturális összehasonlítás és okait érzékeltettem részben már az oktatás-képzés bekezdésekben. A West Pointon a vezetés elmélet, kritikus gondolkodás és problémamegoldáson van a hangsúly, míg a HHK-n a szakmai készségeken. Abból kifolyólag, hogy az Egyesült Államokban az oktatás-képzési folyamata a West Pointon kívüli komponensekre, részekre oszlik az amerikai modell szerint az alapképzést követően, a kiképzés fázisai is különböznek a két ország között. A West Pointon évközben többnyire katonai közegben, katonai és fizikális tantárgyakkal egyetemben, a tanulmányi teljesítményen van a hangsúly egy pár hétvége kivételével. Az amerikai kadétok általánosságban kiemelkedő tervezési és lövész ismereteket sajátítanak el alapszinten, ugyanis a fegyvernem specifikus kiképzést az alapképzés után fogják megkapni. A tisztjelöltek a hetedik félévben választják ki, vagy kapják meg a megszabott fegyvernemüket évfolyam rangsorolás mentén, 17 szárazföldi fegyvernemből választva. Ezt követően, a nyolcadik félévükben kiválasztják, vagy megkapják a diplomaosztást követő első beosztásukat, fegyvernemi rangsorolás mentén, amelyekhez csatlakoznak a fegyvernemi kiképzés után. Nyáron azonban a tisztjelöltek idejét kiképzések töltik ki. A négy év alatt lehetőségük van egy hat hetes alapkiképzésre, nyári kiképzésekre, katonai specializált iskolákra, hadnagyi pozíció megtekintésére és alsó évfolyamos kiképzés vezénylésére. A West Point elvégzése során a tisztek öt év aktív és három év tartalékos katonai szolgálattal tartoznak az amerikai hadseregnek.
Magyarországon előtérbe kerül a szakmai készség fontossága, hiszen a HHK-n zajlik a pályaszocializáció folyamat jelentős része. A magyar tisztjelöltek a negyedik félév végén választják, illetve kapják meg fegyvernemi beosztásukat, az alapképzésükhöz rendelt fegyvernemekből választva. Ezáltal jelentősen hamarabb kezdik el a specializációs folyamatot, mint a West Point kadétjai. A HHK-s tisztjelöltek számára is biztosítva vannak a kulcsfontosságú kiképzések, beleértve egy öthetes alapkiképzést, csapatlátogatásokat és nyári továbbképzéseket. A West Pointhoz hasonlóan a tisztjelöltek számára kiképzés zajlik az oktatásmentes hónapokban, azonban évközben több nagyszabású terepgyakorlatot visznek véghez, mint az átlag West Pointos kadétok.
Felhasznált irodalom:
2012. évi CCV. törvény („A honvédek jogállásáról”). (2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról – Törvények és országgyűlési határozatok (jogtar.hu))
A Brief History of West Point, 2021. (History of West Point | United States Military Academy West Point)
Bakos Csaba. “Constructing Knowledge in Military Higher Education.” Modern War Institute, 2017. (Constructing Knowledge in Military Higher Education (westpoint.edu))
Csikányi Tamás. “A magyar katonai felsőoktatás 200 éve – dióhéjban.” Nemzet és Biztonság, 2008. november. (NB10_bel.qxd (nemzetesbiztonsag.hu))
Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Alapinformáció, 2021. (HHK – NKE Felvételi (uni-nke.hu))
