Az elnökválasztási küzdelem hajrájához közeledve folyik az esélylatolgatás: ki fog nyerni, Trump vagy Biden? Október közepéig több mint 20 millió amerikai már leadta a szavazatát, az elemzők a koronavírus járvány ellenére magas választási részvétellel számolnak. A közvéleménykutató intézetek szinte mindegyike a demokraták jelöltjének, Joe Bidennek a számottevő előnyét méri. Az NBC/Wall Street Journal felmérése szerint alig egy hónappal a választások előtt a regisztrált szavazók 47 %-a kifejezetten elégedetlen Trump elnöki tevékenységével és csupán 32 % mondja azt, hogy nagyon elégedett. Ugyanez a felmérés azt állítja, hogy országos szinten Biden 11 %-kal vezet Trump előtt, valamint a nők körében is 26 %-os előnye van. A Real Clear Politics (RCP) gyűjtőportál közvéleménykutatási átlagot számoló kimutatása szerint Biden vezet Arizonában, Floridában, Iowában, Michiganben, Észak Karolinában, Pennsylvániában és Wisconsinban is (ezek un „csatatér” államok), ahol négy évvel korábban Trump nyert. A másik nagy gyűjtőportálnak a FiveThirtyEight-nek a legutolsó (2020. október 17) átlagolt közvéleménykutatási eredménye szerint Biden országos szinten 52,5 : 41,8 % arányban vezet Trump előtt. Az RCP által rendszeresen közzétett és frissített adatok alapján a demokraták nem csupán az elnökválasztást nyernék meg, hanem a Kongresszus két házában, a Képviselőházban és a Szenátusban is többségbe kerülnének.
Valóban eldőlt az elnökválasztás, tényleg szinte behozhatatlan előnnyel vezet Biden? Korántsem, vannak olyan tényezők, amellyel a főáramú közvéleménykutatások nem számolnak, és hasonlóan a Brexithez és a 2016-os Trump győzelemhez meglepetést okozhatnak. A washingtoni és londoni székhelyű Demokrácia Intézet októberi felmérése az egyetlen, amely Trump kis előnyét jelzi országos szinten és mintegy 4 %-os fölényét méri az un. „csatatér” vagy billegő államokban. Ez az intézet volt az, amelyik – szem,ben a nagy közvéleménykutatókkal – pontosan előre jelezte a Brexit és a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét. Az Demokrácia Intézet vezetője, Patrick Basham szerint a közvéleménykutatások többsége félrevezeti a szavazókat, mert azt sugallja, hogy az elnökválasztás le van futva, Biden lesz az elnök. Véleménye szerint félreértelmezik a választói magatartást, mert fontos szempontokat nem építenek be a vizsgálataikba, téves kiindulópontot választanak.
Az egyik ilyen téves feltételezése a meghatározó közvéleménykutatóknak – New York Times, CNN, egyetemi intézetek -, hogy lényegesen, 25-30 %-kal magasabb lesz a részvételi arány, mint 2016-ban volt, és az új választók többsége a demokraták elnökjelöltjére fog szavazni. A kutatási mintáikban ez a kör túl van reprezentálva, és ennél fogva torzítja az eredményt. A Demokrácia Intézet, hasonlóan a Zogby és a Trafalgar Grouphoz, a 2016-os részvételhez nagyon hasonló arányokat vár. Patrick Basham kutatási igazgató érdekesnek találta a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatóinak az esetét, akik 2020 szeptemberében Biden előnyének elolvadását jelezték, majd a metodológiát megváltoztatva alul mérték a konzervatív szavazókat.
A többnyire liberális beállítódású közvéleménykutatók másik tévedése, hogy nem számolnak a rejtőzködő Trump-szimpatizánsokkal. A Demokrácia Intézet kidolgozott egy olyan kérdéssort, amelynek a segítségével már a Brexitről szóló népszavazás idején is nagy biztonsággal azonosítani tudta a rejtőzködő szavazók várható magatartását. Most is arra számítanak, hogy országos szinten 5-6 %-os, a „csatatér” államokban pedig még nagyobb előnnyel a jelenlegi elnök fog nyerni.
Három típusát azonosították be Trump rejtőzködő szavazóinak. Az első csoport, a kékgalléros, középkorú, fehér férfiak, akik az agrárius Közép-Nyugaton élnek és túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy válaszoljanak a kérdezőbiztosoknak. A második típusba a külvárosban élő nők tartoznak. A harmadik csoportot pedig az afrikai-amerikai és a spanyol szavazók alkotják. Az Intézet kutatásai szerint ezeknek a szavazói csoportoknak Trump iránti szimpátiája talán még történelmi csúcsokat is dönthet. Felméréseik szerint a republikánusokra való szavazás elsődleges indikátora a kézifegyver birtoklás. A fekete nők körében óriási méreteket öltött a fegyverbirtoklás, az új fegyver tulajdonosok 40 %-a nő és ezek 60 %-a afrikai-amerikai.
Az kétségtelen, hogy a bizonytalan szavazók sokszor még saját maguknak sem vallják be a preferenciáikat, így nehéz prognosztizálni a magatartásukat. Számos alkalommal okoztak meglepetést, így pl. a 2002-es magyar országgyűlési választásokon. Az amerikai elnökválasztás körül, a vírusválságon kívül számos más bizonytalansági tényező is a rejtőzködő szavazói magatartást erősíti, könnyen lehet, hogy ők döntik el, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
