Szerző: Magas Bianka hallgató, NKE kiberbiztonsági mesterképzési szak
A XXI. században nemcsak a felnőttek vannak kitéve a kibertérből érkező veszélyeknek, hanem a gyermekek is. Egyre több fiatal rendelkezik saját okoseszközzel, telefonnal, játszik online játékokon, vagy aktívan jelen van a közösségi médiában. Ahhoz, hogy biztonságban tudjuk a fiatalabb generációt is, fontos megtanulni, milyen alapvető dolgokra érdemes figyelni, ami az eszközhasználatukat érinti.
Bár még fiatalnak mondhatom magam, gyerekkoromban irigykedve néztem azokat az osztálytársaimat, akiknek már alsóban kamerás telefonja volt. A mostani alsósoknak pedig nemhogy kamerás telefonja van, de segítségével olyan tartalmakat tudnak előállítani, amit akár a világ másik végén is látnak. Egy ilyen gyors léptékű fejlődéssel borzasztó nehéz lépést tartani és naprakésznek lenni. Ez azt is jelenti, hogy a felnövő Z és Alfa generációra – akik szüleiknél sokszor magabiztosabban kezelik okoseszközeiket – számos veszély leselkedik.
Egy 2020-as felmérés szerint (amelyben a világ népességének 63%-át vizsgálták), 10-ből 6, 8–12 éves gyermek vált áldozatává különböző kibertérben jelentkező kockázatoknak. Mindemellett minden második gyermek találkozik internetes zaklatással, valamint majdnem egyharmaduk tapasztalt más internetes veszélyeket, például adathalászatot vagy hackertámadást. Az ismert támadások mellett a gyermekek fokozottan ki vannak téve a szexuális kizsákmányolás veszélyének. Naponta körülbelül 500 000 azon online aktív felhasználó száma, akiket ez a szándék vezérel. Az FBI szerint az online szexuális kizsákmányolás áldozatainak több mint 50 százaléka 12 és 15 év közötti. Becslések szerint a gyermekeket célzó szexuális közeledések 89 százaléka internetes csevegőszobákban vagy azonnali üzenetküldésen keresztül történik. Ezeken túl az online térben különösen ártalmas, ha a gyermekek számukra nem megfelelő tartalmakat tekintenek meg. A vulgáris nyelvhasználattól és a gyűlöletbeszédtől kezdve az erőszakos vagy szexuális tartalmú képekig minden káros hatással lehet a gyermekekre, akik életkorukból, tapasztalatlanságukból is adódóan könnyebben befolyásolhatók. A tizenévesek (10–12 éves gyerekek) több mint 55%-a találkozott már erőszakos tartalmakkal az interneten, és közel 60 százalékuk találkozott már szexuálisan egyértelmű szavakkal vagy képekkel. Az eddigiek alapján is érzékelhetjük, hogy számos veszély fenyegeti gyermekünket. Mit tehetünk azért, hogy biztonságban tudjuk őket?
Képernyőidő korlátok között
A TikTok-videók és Instagram-tartalmak végtelen áradatában, az online játékok hosszú menetidejében gyorsan eltelik az idő. Ezeket a felületeket, különösen a közösségi médiát kifejezetten úgy tervezték, hogy minél tovább ott tartsák a felhasználókat. Káros hatásukról sokat hallhatunk. Becslések szerint a napi 3 vagy több órát a közösségi médián töltő gyermekek 27%-ánál mentális betegség tünetei tapasztalhatók. A közösségi oldalak túlzott használata ráadásul sokkal nagyobb problémát okozhat a gyermekek és a fiatal felnőttek esetében, mivel az agyuk és a szociális készségeik még fejlődésben vannak. Kutatások kimutatták, hogy azok a serdülők, akik fiatal koruktól kezdve rendszeresen használják a közösségi médiát, súlyosan elmaradott szociális interakciós készségekkel rendelkeznek. Nagyon fontos tehát, hogy keretet szabjunk mind a regisztráláshoz szükséges életkor, mind pedig a képernyő előtt töltött idő tekintetében.
Csakis a biztonságos oldalak!
Fontos megbeszélni gyermekünkkel, hogy milyen oldalak biztonságosak (pl.: a „kis zöld lakat” az URL sávban), és alkalmasak arra, hogy onnan bármilyen tartalmat letölthessenek. Egy óvatlan kattintással könnyen rosszindulatú programok kerülhetnek eszközeinkre. Ezért fontos a vírusírtó használata, amellyel megelőzhetjük a bajt. Érdemes tudatosítani azt is, hogy mit kell tennie, ha nem neki való oldalra téved. Számos helyen beállíthatjuk vagy épp alapértelmezettként úgy működik, hogy családbarát tartalmakat jelenítsen meg (pl. Youtube, Netflix), de ha nem bízunk ebben, beszerezhetünk olyan tűzfalat, amely blokkolja az ilyen jellegű oldalakat.
Közösségi oldalak
A közösségi oldalak nem csak a képernyőhöz ragasztott fiatalok miatt veszélyesek. Ahhoz, hogy online jelenlétük ne jelentsen rájuk veszélyt, különösen fontos beszélgetni velük arról, hogy milyen tartalmakat oszthatnak meg magukról. Nemcsak nyilvános posztként, hanem akár a privát beszélgetéseik során is. Sok esetben előfordulhat, hogy egy kiskorú bizalmába férkőznek, és nyomás alá helyezik, hogy küldjön explicit fotókat vagy videókat barátjának vagy barátnőjének, vagy akár egy interneten megismert idegennek. A kiskorú azt hiheti, hogy ártalmatlan „sextinget” folytat valakivel, azonban ezek a képek, üzenetek és videók nyilvánosan elterjedhetnek. Tudatosítsuk tehát benne, hogy minden esetben csak olyan képet küldjön el magáról, amit a szüleinek is megmutatna. Hívjuk fel a gyermek figyelmét arra, hogy ahogy az utcán, úgy az online térben se álljon szóba idegenekkel, illetve, érdemes hangsúlyozni azt is, hogy könnyen hamis profilba futhatnak.
Adataink védelme
Ahogy felnőttként is fontos erre figyelni, gyermekeink figyelmét is fel kell hívni személyes adataink védelmének fontosságára. Sem lakcímünket, banki adatainkat, telefonszámunkat nem javasolt nyilvánosan posztolni, ezek megadása pedig minden esetben (pl.: webshopban történő vásárlás esetén) külön figyelmet és óvatosságot igényel.
Cyberbullying
Az internetes zaklatás napjainkban igencsak elterjedt. A kiskorúak nem feltétlenül tudják jól kezelni az efféle agressziót, emiatt befordulhatnak, szoronghatnak, és akár hosszú távú mentális problémáik is lehetnek. Sajnos kiszűrni ezt kevésbé lehet, de mindenképp érdemes erről beszélgetni gyermekünkkel, illetve biztosítani, hogy bármi ilyen esetén forduljon hozzánk.
Az óvintézkedések ellenére bármikor megtörténhet a baj: vírus kerülhet a gépre vagy kaphat nem kívánt, nem kiskorúaknak szóló tartalmat a gyermekünk. Ilyenkor is tudnia kell bizalommal fordulnia a szüleihez. A szülők pedig úgy tehetnek a legtöbbet, ha tájékozódnak a veszélyekről és a lehetséges megoldásokról, hogy azok minél inkább megelőzhetőek legyenek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-2-II-NKE-85 kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
