Összetett munka tudományos alapon, azaz statisztikák, tanulmányok és kutatások alapján meghatározni a magyar ifjúság mai pontos helyzetét. Akad ugyanis, amit még tudományos módszerrel sem könnyű kimutatni. Ha viszont egy némileg szubjektív szűrőn át nézzük a kutatásokat, észrevehetünk néhány érdekességet. Cikkünk erre tesz kísérletet.
A jelen írásban, mint az Ifjúság 2004, Ifjúság 2008, Magyar Ifjúság 2012 és MIK 2016 c. kutatásokban is, fiatalnak a 15–29 éves nők és férfiak csoportját nevezzük. Számukra életesemények hosszú sora vezet el a házasság és a gyermekvállalás pillanatáig: az első randizás, a felnőtté válás tudata, az első komoly döntés meghozatala, az első komoly párkapcsolat, az első állandó fizetés, a tanulmányok befejezése, az első szakmai végzettség, elköltözés a szülői házból és beköltözés az első saját lakásba. Egy mai fiatalnál ezen események végbemenetele között akár több év is eltelik. Ez régebben hamarabb és gyorsabban ment végbe az emberi életben. Általában mindenki a „standard” életutat követte, melynek életeseményei többségében 25 éves kor előtt végbementek. Viszont az 1970-es évektől kezdett megváltozni a házasság kérdéséhez való társadalmi hozzáállás, valamint az életpálya állomásai között lévő időtartam hossza. Az „elvárások” elengedésének egyik következményeként a menyegzők száma csökkent. Ennek gyökere az életpályák és a kapcsolatok pluralizálódása, valamint a nők több szerepben való helytállása (karrier–anyaság–feleség). Megnőtt az élettársi kapcsolatok és a különböző együttélési formák szerepe, például egyre több a mozaikcsalád vagy az egy szülő által eltartott família. Ma a párkapcsolatok bomlékonyabbak, így a válások száma magas.
A statisztikák alapján ráadásul a karrierépítés miatt a nők életében az utóbbi 10 esztendőben elkezdett kitolódni a gyermekvállalás időszaka, ennek oka a társadalmi státusz lassabb kiépítése és a párkapcsolatok iránti bizalmatlanság. Érdekes, hogy az élettársi kapcsolatban élők aránya magasabb a kisebb településeken, a fővárosban pedig az egyedülállók száma jelentősebb. Viszont a felsőfokú végzettséggel rendelkező embereknél gyakoribbak a házasságkötések. A házas nők 6%-kal vannak többen ebben a korosztályban, mint a házas férfiak, ennek oka lehet a férfiak részéről történő késői elköteleződés. Viszont pozitívum, hogy a gyermekvállalási kedv egyre inkább kezd visszatérni. A megkérdezett fiatalok kétharmada szeretne házasságot kötni; ideálisnak nagy átlagban a kétgyermekes családmodellt tartják. A megkérdezettek szerint a gyermekszületés a legtöbb családban több boldogságot hoz. De hátrányt is megemlítenek a gyermekvállaló párok: az anyagi helyzetük romlása, a kórházi kezelések és az „új stabil otthon” kialakításának pénzügyei is együtt járnak a gyermek születésével.
Éles váltások
Milyen folyamatokat kellett átélnie a korábbi és a mostani generációnak az elmúlt 30 évben? Az 1989–90-es rendszerváltás utáni válságban, a munkaerőpiac sokkja során közel másfél millió munkahely szűnt meg – a válság leginkább a legidősebbeket és a legfiatalabbakat érintette meg. A forráshiányos oktatási rendszer után a diákok az elsők között tapasztalhatták meg a munkanélküliség viszontagságait. E nemzedék gazdasági helyzetének egyértelmű javulását a 2004-es uniós csatlakozás is elősegítette, 2016-ban a megkérdezett fiatalok már 54%-a dolgozott, ami azt is mutatja, hogy a tanulás utáni szakmabeli elhelyezkedés egyszerűbb.
Az „ifjúsági korszakváltás”, azaz az 1990 után születetteken belül két ifjúságról beszélhetünk: azt átmeneti ifjúságról és az iskolai ifjúságról. Az átmeneti korszak ifjúsága a felnőtt intézményekhez kötődik és a társadalmi életben „kezdő” pozícióban van. Így ez a korosztály alárendeli magát a felette álló akaratnak, jelenlétük kevésbé domináns, nem vállalnak felelősséget. Az iskolai ifjúság viszont a tanulásra, az oktatásra épít, így életpályája egyes szakaszai kitolódnak, a családi és szomszédi viszonyok kevésbé meghatározóak, inkább az „én” szórakozása, utazása, sajátos fogyasztási kultusza kerül előtérbe.
Milyen a Z generáció?
Strauss és Howe modellje szerint húszéves ciklusokban lehet elkülöníteni különböző nemzedékeket, így a rendszerváltás okozta krízishelyzet után született gyermekek már a Z generációhoz tartoznak. De mi is a jellemzője ennek a Z generációknak? Elsősorban a konformitás, a passzivitás és az általánosan tapasztalható bizonytalanság. Ez azt jelenti, hogy a Z generáció nem kívánja a status quó-t megtörni. A civil aktivitás hiánya, a visszahúzódó, apolitikus személyiségvonások nagyon jellemzők erre a nemzedékre.
A fiatalok kétharmada az online térben is tartja a kapcsolatot a barátaival, a baráti körnek pedig meghatározó szerepe van. A 2012-es felmérés alapján a 15–29 év közöttieknek 31%-a rendelkezett okostelefonnal, míg 2016-ra ez az arány 85% lett, és folyamatosan növekszik. Az internet felülkerekedett a televízión, és elsődleges médiummá vált. A fiatalok nagy része regisztrált a különböző közösségi oldalakra, a 2016-os forrás szerint a Facebook a vezető kapcsolattartási portál, ma már inkább a Messengert és az Instagramot érdemes kiemelni. A Snapchat, Twitter, Tumblr, valamint a Linkedln mellett a TikTokot is érdemes felsorolni, ugyanis ez az alkalmazás egyre népszerűbb a közösségi portálok között. A manipulált hírek, a „hamis élet” tükre, az internetes bűnözés és az álprofilok jelenléte rendkívül kiszolgáltatottá, befolyásolhatóvá és érzéketlenné teszi a fiatalokat ezeken a platformokon. Az intellektuális tartalmak szórványossága még próbálja fenntartani a reményt, hogy az ifjúság a „vicces”, „sminkes”, a „zenés” és „életmódtanácsadós” videókon kívül az internet tudás-tárházát is megfelelően kihasználja.
„Szórakozásfüggőség”
Szintén kiemelt jelentőségű közöttük a különböző helyi rendezvényeken és fesztiválokon való részvétel. Így a hagyományos kulturális terekben a látogatási részvétel igen alacsonnyá vált. Ehhez képest egyre népszerűbbek a kávéházak és a kocsmák. A 15–29 éves korosztálynak a tizede fordul meg heti rendszerességgel ilyen helyeken. A fiúknak 40%-a, a lányoknak a 60%-a fogyaszt ritkán alkoholt, és a fiatalok negyede dohányzik napi rendszerességgel. A kábítószer-használat sajnos meghatározó a fiatal nemzedék életében. E korosztály többsége úgy nyilatkozott, hogy ismernek olyan személyt, aki kipróbált már ilyenfajta illegális szert.
Vallásos a maga módján
A közösség és a politika szerepe az ifjúság életében is jelentős. A fiatalok politikai irányultságát befolyásolja a családi szocializáció és a karakteres szülői életeszmény. Érdekes, hogy a politika iránti érdeklődés inkább a szülői eszményekkel szembemenő fiatalok körében jelentkezett, viszont a politikai intézményekkel és a politikusokkal szembeni bizalmatlanság fennmaradt. A vallásosság szerepe is fontos kérdés. A többség azt vallja, hogy „vallásos a maga módján” vagy „ateista”.
Az ifjúság kétharmada kizárólag Magyarországon képzeli el a jövőjét, egyharmaduk pedig hosszabb-rövidebb ideig külföldön szándékozik tanulni vagy dolgozni. E korosztálynak majdnem a háromnegyedét a családok, illetve a barátok tartják vissza külföldi kiköltözéstől. A „kivándorolt” fiatalok többsége a jobb megélhetés, a tapasztalatszerzés, az itthoni rossz körülmények és a nyelvtanulás miatt dönt így. Az ifjú személyek többségének távoli tervként tűnik fel a kiköltözés lehetősége.
Végszóként néhány kérdés marad – fiatalként a fiatalokhoz: mi a célunk ebben a világban? Milyen értékeket akarunk képviselni? Akarunk-e rácáfolni a Z generációra vonatkozó alapállításokra? Merünk-e kitörni a konformitás csapdájából?
