Az FP10 és a „widening” vitája a következő MFF uniós kutatásfinanszírozásában
Az Európai Unió kutatáspolitikájának jövője forog kockán az FP10 önállóságáról és a „widening” országok sorsáról szóló vitákban.
Az Európai Unió 10. Kutatási és Innovációs Keretprogramja, vagyis az FP10 (Framework Programme), a 2028-2034 közötti ciklusban valósul meg, és az unió technológiai és tudományos versenyképességének megerősítésében játszik kulcsszerepet. Célja nem más, minthogy segítse az innovációt, a kutatásokat, illetve az EU gazdaságának zöld és digitális átállását.
A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó MFF (Multiannual Financial Framework), vagyis a többéves pénzügyi keret az Európai Unió hosszú távú költségvetési terve. Célja, hogy a célkitűzésekhez stabil pénzügyi hátteret biztosítson, így az FP10 költségvetését is az MFF határozza meg. A ,,widening countries” megnevezés pedig a 2004 után csatlakozott országokat foglalja magában, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az innováció és a technológia támogatására, mivel jelenleg távol állnak attól a szinttől, mint más, ezeken a területeken erősebb, főleg nyugati tagállamok. A ,,widening” ugyanakkor egy eszköz is, ami magába foglalja a twinning, teaming és hop-on intézkedéseket, ezzel elősegítve azt a kölcsönös hasznot, amivel az EU-hoz a 2004 után csatlakozott országok is könnyebben hozzáférhetnek a támogatásokhoz.
Az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásai, pl. Horizon 2020, Horizon Europe, fontos eszközök az EU társadalmi és gazdasági céljaihoz, de a tagállamok részvétele ezekben erősen eltérő. Az alulteljesítő, ,,widening” országok kevesebb forrást tudnak lehívni, ami tovább mélyíti az innovációs szakadékot. Bár ezek az intézkedések egyre ígéretesebbnek látszanak, mégis sok ország küzd a költségvetéssel kutatásaikhoz kapcsolódóan, ezáltal jelenleg is zajlik a vita az FP10-ről, főként annak függetlenségéről a Versenyképességi Alap kontextusában.
Az EU kutatási miniszterei egyhangúlag fogadták el a Varsói Nyilatkozatot, amelyben azt rögzítették, hogy a következő keretprogramnak, az FP10-nek, önálló programnak kell lennie, hogy megmaradhasson a fejlődő régiókra való fókusz, és ezért nem érdemes egy szélesebb Versenyképességi Alapba csoportosítani. A tagállamok és az EU intézményei viszont eltérő véleményen vannak az FP10 beolvasztásáról, és a „widening” intézkedésről.
Nemrégiben szivárgott ki egy táblázat, miszerint az új Európai Versenyképességi Alap szerkezete több uniós finanszírozási programot vesz egybe. Ez a struktúra magában foglalja azt is, hogy a Horizon Europe-ot is beolvasztanák, méghozzá úgy, hogy a klaszterek a tervezett öt pilléren belül kerülnének elhelyezésre: digitalizáció; reziliencia, védelem és űr; tiszta átmenet és karbonmentesség; egészség és biotechnológia; „blue sky” és kutatási karrierek). Ursula von der Leyen viszont az éves uniós költségvetési konferencián kijelentette, hogy az FP10 független marad, de szorosan fog kapcsolódni az Európai Versenyképességi Alaphoz. Mivel egy ugyancsak kiszivárgott tájékoztató feljegyzés szerint úgy vélik, hogy a jelenlegi uniós alapok széttöredeznek és hiányosak, célszerű lenne ezeket a koherens támogatás nyújtása, egyszerűsítés és a bürokrácia elkerülése céljából egybevonni, ezért van szükség az egységes Európai Versenyképességi Alapra. Von der Leyen szerint a kutatás finanszírozás ezek ellenére önálló marad, de nem tért ki arra, hogy hogyan fogják ezt megvalósítani.
Az FP10-et tehát a kiszivárgott információk szerint beolvasztanák a Versenyképességi Alapba, ám a Bizottság elnökének kijelentése ezt egyelőre cáfolta. A „widening” országok helyzetéről egyelőre még nem nyilatkoztak, mely a kutatási és innovációs szakadék áthidalásáról szólna. Az Európai Parlament és az EU Tanácsa egyértelműen a program függetlensége mellett áll, és nem szeretnék egy tágabb Alap részévé tenni. A Parlament megfogalmazása szerint nem kellene, hogy egy mega-alap része legyen. Tudniillik, ha az FP10-et beolvasztják, nem lehet garantálni azt, hogy a kutatás elég támogatást fog kapni a többi, nagyobb terület mellett.
A kutatás és innováció nem választható el a ,,widening” céloktól, mivel a versenyképesség nem csak a legjobbak támogatásáról szól, hanem az EU együttes erejéről is, ehhez pedig elengedhetetlen ez a fajta intézkedés. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint[1], annak érdekében, hogy a tagországok között csökkenjen az innovációs szakadék, és a kevésbé fejlett régiók is akadály nélkül hozzáférhessenek a támogatásokhoz, egyszerűbb, pályázóbarátabb szabályokra és csökkentett adminisztratív terhekre van szükség, ezáltal hangsúlyt helyezve a részvételbővítő eszközök megerősítésére. Emellett kéri a „widening” kifejezés lecserélését (pl. „advancing Europe”-ra), hogy elkerülhetők legyenek a negatív társítások.
Ezt a fajta pályázati rendszert Csehország is egyértelműen szorgalmazza, illetve Lengyelország[2] is szintén kiemeli az ilyen fajta szabálymegújítások jelentőségét. Az érintett országok mellett ugyancsak kiállt az ALLEA, vagyis European Federation of Academies of Sciences and Humanities, ennek megfelelően nyilatkozatában a „wideninget” is támogatja az FP10 függetlensége mellett.
Kritikusan áll hozzá a „widening” jelenlegi formájához Dánia, azt javasolják, hogy az FP10-en kívül helyezzék a szélesítési programot, finanszírozása a strukturális alapokból történjen, illetve a partnerségek számát korlátoznák. Részben Finnország is ezt az elvet vallja, szerinte a kutatási és innovációs forrásokat nem kellene bővítési intézkedésekre elkülöníteni. Németország, amely az EU költségvetéséhez legnagyobb mértékben járul hozzá, és Írország is letette voksát az önálló FP10 mellett.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon ennyi ellenérvvel rendelkező tagország és intézmény mellett megvalósul-e az FP10 beolvasztása, és mi lesz a sorsa a ,,widening” országoknak? A bizottsági naptár szerint júliusban lehet vége a találgatásoknak. Az FP10 jövője a következő pénzügyi ciklusban tehát még tárgyalás alatt áll, de számos különböző tagállambéli és uniós érdek ütközik, melyek befolyásolják a jövőbeli döntéshozatalt.
Nyitókép forrása: ChatGPT
Jegyzetek
[1] Hungary’s position towards the next EU Research and Innovation Framework Programme. Ministry of Culture and Innovation.
[2] Position on the 10th Framework Programme, Minister of Science Republic of Poland.
