Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Pető Zoltán

Oswald Spengler történelemszemlélete

A lineáris haladás eszméjének kritikusa.

Pető Zoltán 2022.04.25.
Hartl Péter

Polányi Mihály a morális inverzióról és a totalitarizmus gyökereiről

Középpontban a tudomány és a társadalom szabadsága.

Hartl Péter 2021.06.08.
Pető Zoltán

Túl a reakción: a „konzervatív forradalom”

Az úgynevezett „konzervatív forradalom” kifejezéssel egy sajátos politikafilozófiai eszmekörre és kulturális-irodalmi áramlatra utalunk, amely 1918 és 1933, az első világháború és a náci Németország időszaka

Pető Zoltán 2021.01.19.
Tussay Ákos

A püthagoreusok nyomában

Carl A. Huffman, a püthagoreus politikai filozófia talán legmeghatározóbb kutatója és kommentátora új kötettel jelentkezett.

Tussay Ákos 2020.11.11.
Tóth Kálmán

Sérelmi ideológia helyett vissza a liberalizmushoz?

A pár évvel ezelőtti sérelemtanulmányok-botrány főhősei, Helen Pluckrose és James Lindsay új könyvvel jelentkeztek, amelyben a progresszív ideológián alapuló politikai aktivizmus eredetét és a belőle fakadó veszélyeket

Tóth Kálmán 2020.09.29.
CONTINUUM BLOG
Pető Zoltán
Pető Zoltán
tudományos segédmunkatárs, NKE Molnár Tamás Kutatóintézet
  • 2021.06.01.
  • 2021.06.01.

A „forradalmi konzervativizmus” és a „reális utópia” között

Németh László politikai gondolkodásának mélyrétegében egyfajta „előre a múltba-időélmény” keresendő, amely „nem is túl távoli rokonát” a német konzervatív forradalom paradigmájában találja meg véli Békés Márton A hagyomány forradalma című könyvében, amelyben a 20. századi író konzervatív eszmekörrel való kapcsolatait kutatja.

Németh László Szárszón (Forrás: Polgár Portál)

Békés Márton „kora ellen küzdő” típusnak tartja Németh Lászlót, akit „politikai platonistának” is nevez, s úgy véli az író minőségszocializmusa egyfajta állásfoglalás a „mennyiség uralmával” szemben.

Vitathatatlan, hogy Némethet valóban megérinthette valami Spengler vagy Nietzsche korkritikájából, azt azonban kétséges, hogy ezzel valóban elhelyezhető-e a „konzervatív forradalom” paradigmájában. Németh „minőségszocializmusa” – a parlamentáris demokrácia kritikája ellenére is -, még mindig elég sok heterogén elemet tartalmaz, válságelemzése és korkritikája pedig (habár meglehetősen radikális) még így is túlságosan optimista. Eközben mégsem képviseli eléggé a felvilágosult racionalizmus eszményeivel való radikálisabb szembefordulást ahhoz, hogy a németországi eszmekör magyar képviselőjének tarthassuk.

Németh László (forrás: Wikipedia)

Igaz az, hogy Spengler elementáris hatást gyakorolt Némethre a Jahre der Enstcheidung első magyar nyelvű ismertetőjében. Plasztikus erővel fogalmazza újra, s teszi megragadhatóvá a magyar közönség számára is a 18-19. század negatívnak vélt folyamatainak spengleri elemzését, mindenekelőtt a modern ipari kapitalizmus kulturálisan nivelláló, az élet magasabb eszményeivel szembeni közömbösségét:

„A népek élete sokágú s elsősorban politikai; a racionalizmus kora ezt az egész bonyolult szenvedéllyel irányított életet a gazdaság automatizmusává fakítja; a munka nem hivatás többé.”

Válságelemzés jelenik meg az Új Enciklopédia felé és Minőség forradalma című tanulmányokban is: Németh érzékenyen elemzi a modern műveltség szerinte technokratikus voltát, a „nagy egész” és a szellemi összefüggések látásának elveszését a modern tudományban („ismeret és szellem elszakadtak”), s panaszolja a közoktatás száraz racionalista szemléletét. 

Úgy véli, a „Spengler-kor látomásában sok az igazság,” azonban mégsem tudja elfogadni a „porosz” szerző konzervatív arisztokratizmusát, a rendi nemesség megőrzésének és újjászületésének vágyát, és láthatóan kevéssé áll közel hozzá a hierarchia eszménye.

„Fegyelem, kultúra, kormányozni tudó nemesség kell, mondom én is. Kell, de honnan kell? A hűbérvilág maradványaiból kell, vagy onnan kell, ahonnan jelentkezik? Tapasztalataim és az utolsó tizenöt év példája alapján én nem tudom máshonnan várni ezt a nemességet, mint a káosz vállalkozó elemeit földobó »mozgalomból«.”

Németh abból a szempontból is elveti, hibásnak találja spengleri szemléletet, hogy „túlságosan kritikusan” viszonyul a 19. századhoz, nem véve észre, hogy a század „nem tiszta züllés, szétesés; kötött erök szabaddá válása, kínálkozása is”, hiszen, mint írja:

„A marxizmusnak nem vagyok barátja, de a marxi nyelv alatt élet is tudott keletkezni; szervezetek támadtak; s az idegekig ivódó fegyelem, ha kezdetleges is: kultúra.”

Az 1943-as kötet soron következő esszéjében Németh már Lenint is méltatja, aki szerinte „nagy politikus volt”, „Marx mellett a szocializmus másik nagy tanítója” az orosz forradalom pedig „politikai tehetségének műve.” Ez utóbbi forradalomról Németh egyébiránt meglehetősen pozitívan vélekedik:

„Lenin orosz volt; a cárizmust akarta megdönteni, a cár szolgáit elsöpörni, az orosz milliókat emberi élethez juttatni. A lappangó orosz indulat volt ő; mint forradalmár erre az indulatra apellált s ezt állította maga mellé.”

Az író sokat emlegetett utópizmusa ebben a motívumban is megjelenik, ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy ezen utópizmusa messze több volt egyszerű progresszív utópizmusmnál. Az utópia felfogása nála nem feltétlenül a progresszív-immanens jövő eljövetelének ígéretéből táplálkozik, hanem valamiféleképpen megjelenik benne a transzcendens „Isten országának” visszhangja is. Szépen fogalmazza át Németh az emberi lényeg „nem evilágból való” voltának mitikus-vallásos képzetét a már említett Spengler-esszében:

„Az utópia legmagasabb fogalmazásában azt jelenti, hogy az ember nem egészen történelmi lény. Ki van szolgáltatva a történelem rángatásának, de ki van szolgáltatva orra fölött a levegőnek is. A sophoklesi alakok isten-gyűlöletében éppúgy ott szorong ez az »utópia«, mint a keresztény lovagkor hőseiben, akik egyszerre voltak katonái Isten országának es a maguk hazájának. Ez az utópia nem ellenkezik a valóság ismeretével, s őt mintha kiegészítené.”

Konkrét politikai programtervezeteiben, elgondolásaiban Németh egy „reális utópiát” kívánt megfogalmazni – több-kevesebb sikerrel. Az olyan sajátos, csak rá jellemző fogalmak mint: homo kvalitativus, az új nemesség, Kert-Magyarország, tájházak, mélymagyar/hígmagyar, és a remélt „értelmiségi társadalom” eljövetele, mind ehhez a némethi „reális utópiához” tartoznak. Legrészletesebb politikai programtervét, A reform-ot, 1935-ben Gömbös Gyulának, az akkori magyar miniszterelnöknek ajánlotta: a reformterv a „Telepes-Magyarország” gondolata sokkal hűbb a „nem marxista szocializmus” javaslatához ugyanakkor némileg anakronisztikus „agrárius-republikánus” felhangokkal. Államosítás, a nagybirtok felosztása, kötelező szövetkezet, „a termelők szindikátusai”, ugyanakkor hivatásrendi elemekből (is) felálló parlament, erős államfői hatalommal. Utóbbi, az erős állami beavatkozás, amely „ha meg is engedi a versenyt, egy starttól indít el minden versenybe indulót, s nem tűri, hogy a sikeres magánvállalkozás, mint öröklődő magánvagyon halmozódjék föl” még némi rousseauisztikus színezetet is kölcsönöz ennek a soha meg nem valósult államnak.

Németh László mellszobra, Hódmezővásárhely, 1976. (forrás: Wikipedia)

Az új társadalmat vezetni hivatott, némileg homályos tartalmú „új nemesség”(a Németh által megfogalmazott eliteszme) nem osztály vagy privilégiumokkal rendelkező kaszt (habár határozottan vannak kaszt-szerű vonásai is). Inkább egyfajta új értelmiségi nemzedék volna, amely – szemben a dekadensnek vélt „régi nemességgel” – felelős módon hivatott „áldozatra elszántan élni az önzésben, a hagyomány gazdagságát képviselni a sivárságban, a hatalmat is vállalni az eszme érdekében,”, ugyanakkor, „harcos” és „szerzetes” egyszerre.

Egy vágyott „osztálytalan társadalomban” Németh ekkor már „népbarát értelmiségi réteget” vizionált, amelyhez egy idő után mindenkinek csatlakoznia kell, „e felé siet most mindenki” – írja, a parasztság városiasodását nem bánva. „A parasztság számára ez feltörés, haladás, kikapaszkodás egy olyan életmódból, amelyet ázsiai paraszt-mezőgazdaságunk tart fenn az ország nagy részében” a folyamatok szerinte „parasztságot a városi műveltség felé viszik.”

Irodalom

Németh László: Tanulmányok. http://mek.oszk.hu/01000/01013/01013.pdf. (Utolsó letöltés: 2021. 01. 27.)

Németh László: Két nemzedék. Magvető Kiadó, Budapest, 1970.

Németh László: A Minőség forradalma. I. kötet, Sylvester nyomda, Budapest, 1943

Békés Márton: A hagyomány forradalma. Kortárs Kiadó, Budapest, 2009 Takáts József: Modern magyar politikai eszmetörténet. Osiris Kiadó, Budapest, 2009

Témakörök: Németh László, Nietzsche, politikafilozófia, Spengler
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT