Technológiai áttörés vagy biztonságpolitikai kockázat?
Belgrádban rendezték meg a Nemzetközi Kapcsolatok és Fenntartható Fejlődés Központja (CIRSD) és a Szerbiai Kereskedelmi Kamara által szervezett Fenntarthatóság és Konnektivitás Nemzetközi Horizont Fórumot.
A június 18–19. között zajló rendezvényen mintegy 500 résztvevő és több mint 20 nemzetközileg elismert szakértő vett részt. A fórum a globális gazdaság jövőjét meghatározó kihívásokra fókuszált, különös tekintettel a beruházások, a technológia, az energetika és a mesterséges intelligencia szerepére, valamint az Európa, Kína és Ázsia közötti együttműködés új modelljeire.
Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy Szerbia célja nem az, hogy megrekedjen a technológia felhasználói szintjén, hanem az, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik meghatározó európai szereplőjévé váljon.
Kai-Fu Lee, a 01.AI vezérigazgatója és a Sinovation Ventures cég elnöke rámutatott, hogy miközben a mesterségesintelligencia-modellek fejlesztésének költségei folyamatosan emelkednek, addig a felhasználók számára a szolgáltatások ára egyre inkább a nullához közelít. Véleménye szerint ez a folyamat a piac konszolidációjához, a „nagy szereplők” számának csökkenéséhez vezet, mivel az évről évre dráguló modelltanítási költségeket csak kevesen lesznek képesek finanszírozni. Lee arra is rávilágított, hogy a kínai MI-modellek fejlesztési költségei hozzávetőlegesen tízszer alacsonyabbak az amerikai modelleknél. Kiemelte továbbá, hogy a kínai vállalatok gyakrabban tesznek közzé nyílt forráskódú modelleket, ami jelentősen megkönnyíti azok alkalmazását, és a felhasználók igényeihez való igazodást.
Alex Ye, az AGIBOT vezérigazgatója szerint a humanoid robotok fejlesztése három szakaszon megy keresztül. Az első, a járás és az egyensúlyozás képessége már nagyrészt megvalósult. A második lépés a kognitív képességek fejlesztése, ahol a robotok a parancsértelmezésen túl megbízhatóan felismerik a beszélgetőpartner érzelmeit és hangulatát. A harmadik fázis a robotok teljes körű bevonása a termelési folyamatokba. Ye hangsúlyozta, hogy a vállalat az európai piacot tekinti a terjeszkedés egyik kulcsfontosságú irányának. Az AGIBOT Olaszországgal már fejleszti a kapcsolatait, Szerbia pedig a jövőbeli gyártási lánc központi szereplőjévé válhat.
Ez a törekvés szorosan kapcsolódik Aleksandar Vučić szerb államfő májusi, kínai látogatásának eredményéhez, melynek során 953 millió euró értékű beruházási megállapodást írtak alá. Vučić bejelentése szerint a szerbiai robotgyártás három fázisban valósul meg: az első az összeszerelés, ami július 10-e és 20-a között kezdődik, a második az úgynevezett adatgyárak vagy robotképző központok létrehozását foglalja magában, míg a harmadik a mesterséges intelligencia alkalmazására épül. A megállapodás részeként Szerbia 500 fiatalt küldhet Kínába az új technológiákkal ismerkedni.
A stratégiai tervekkel párhuzamosan a mesterséges intelligencia használata már az oktatásban is megjelenik. A Comtrade vállalat támogatásával két AgiBot humanoid robot már megérkezett egy szerbiai informatikai középiskola és egyetem, valamint a belgrádi Kortárs Művészeti Kar hallgatóihoz. A következő tanévtől ezek az eszközök a képzés szerves részévé válnak. A robotok nem csupán bemutató jellegűek, hanem olyan eszközök, amelyeket a diákok és egyetemi hallgatók a tanulás során is használni fognak, tesztelhetnek és új funkciókat fejleszthetnek. A program célja, hogy az elméleti oktatást valódi ipari projektekkel kapcsolják össze, ahol a hallgatók a Comtrade szakmai csapatával együttműködve sajátíthatják el a robotika és a mesterséges intelligencia alkalmazását.
A technológiai nyitás a humán tudományok területét is elérte. A Razglas News értesülései szerint az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanácsa egy Unitree R1 Edu Smart humanoid robot beszerzése mellett döntött. Az eszköz használatának célja a digitális kompetenciák fejlesztése, az ember-robot interakció vizsgálata, a mesterséges intelligencia eszközeinek alkalmazása, valamint a nyelv- és bölcsészettudományi képzés módszertani megújítása.
A kínai technológiák szerbiai megjelenése a katonai modernizáció kérdését is napirendre emelte. Aleksandar Vučić szerb elnök 2026 elején bejelentette, hogy a következő katonai parádén „több ezer felfegyverzett robotot” mutatnak be kínai együttműködés keretében. A jelenlegi kínai rendszerek azonban elsősorban megfigyelési, felderítési és logisztikai feladatokat látnak el, nem a katonák harctéri kiváltását szolgálják. A Kína által fejlesztett eszközök között megtalálhatók a nehéz terepen alkalmazható, logisztikai feladatok elvégzésére és aknamentesítésre alkalmas „farkasrobotok”, valamint az irányított rakétákkal felfegyverzett négylábú harci robotok. Az ilyen rendszerek üzemeltetése ugyanakkor jelentős költségekkel jár, fenntartásuk speciális szakértelemmel rendelkező személyzetet igényel.
A szerb–kínai technológiai és védelmi együttműködés geo- és biztonságpolitikai kérdéseket is felvet. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint 2020 és 2024 között Szerbia fegyverimportjának 57%-a Kínából származott. Miközben Belgrád a mesterséges intelligencia és a robotika területén stratégiai partnerséget épít Pekinggel, az Európai Unió és az Egyesült Államok fokozott figyelemmel követi ezt a folyamatot. Brüsszel számára különösen érzékeny kérdés a kínai technológiák és védelmi infrastruktúra jelenléte egy EU-tagságra törekvő országban. Az Unió elvárása, hogy Szerbia teljes mértékben igazodjon a közösség kül- és biztonságpolitikához, ami a Kínával kötött egyes megállapodások felülvizsgálatát is maga után vonhatja.
Nyitókép forrása: JJxFile / wikipedia.org
