Európa új iránya az MI tudományos forradalmában
A dán EU elnökség részeként rendezték meg november 3–4-én Koppenhágában a Mesterséges Intelligencia a Tudományban Konferenciát (AI in Science Summit 2025), amelyen részt vettünk, így a jelen cikk a tanulságokat ötvözi a személyes megélésekkel. A kétnapos esemény első napjának középpontjában az a kérdés állt, hogyan tudja Európa a mesterséges intelligencia (MI) erejét a tudományos kutatás szolgálatába állítani, és ezzel új korszakot nyitni a kontinens innovációs politikájában. Az esemény legfontosabb bejelentése a RAISE – a Resource for AI Science in Europe – kezdeményezés elindítása volt, amely a Bizottság „Apply AI Strategy” és „European Strategy for AI in Science” zászlóshajó-projektjeként indul útjára, 107 millió eurós Horizon Europe támogatással.
A konferenciát Christina Egelund dán tudományos és felsőoktatási miniszter nyitotta meg azzal a gondolattal, hogy „az MI nem a jövő technológiája, hanem a jelen valósága”. A mesterséges intelligencia nemcsak technikai, hanem társadalmi és etikai kérdés is – ez a felismerés áthatotta a plenáris vitákat és szakmai workshopokat.
Maria Cristina Russo, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Igazgatóságának vezetője hangsúlyozta: a Mesterséges Intelligencia a Tudományban Stratégia célja nem az, hogy minden kérdésre választ adjon, hanem hogy elindítson egy tanulási és együttműködési folyamatot. Az „ötödik szabadság”, a tudás és a kutatás szabad áramlása, a mesterséges intelligencia korában új értelmet nyer – és e folyamatban az együttműködés, nem pedig az új intézmények létrehozása jelenti a kulcsot. A Bizottság célja, hogy a már meglévő európai mesterséges intelligencia infrastruktúrákat és kutatóintézeteket hálózatosítsa, és ezek között hozza létre a szinergiákat, ne újakat alkosson.
A RAISE koncepciója szerint egy virtuális európai intézet jön létre, amely összekapcsolja a mesterséges intelligenciához szükséges alapvető erőforrásokat: a számítási kapacitást, az adatokat, a kiváló kutatókat és a kutatási finanszírozást. A program az európai kutatók számára biztosítja a hozzáférést az úgynevezett AI Gigafactory-khoz, amelyeket 600 millió eurós Horizon Europe forrás támogat. A kezdeményezés ezen túl 75 millió eurót különít el kiválósági és doktori hálózatok létrehozására, hogy az európai tudományos közösség képes legyen magához vonzani és megtartani a legjobb AI-kutatókat. A Bizottság a következő pénzügyi időszakban megduplázná a tudományos célú AI-beruházások támogatását, ezzel is erősítve Európa technológiai szuverenitását.
A plenáris beszélgetések rávilágítottak arra is, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása a tudományban nem pusztán technikai kihívás, hanem szemléletbeli fordulatot is igényel. Az OECD szakértői, köztük Quentin Loisel, nyolc akadályt azonosítottak, amelyek jelenleg gátolják az MI széles körű kutatási felhasználását: az etikai felelősség kérdését, a módszertani inkompatibilitást, a szakmai készségek hiányát, az infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést, a finanszírozási limitációkat, a szabályozási hiányosságokat, valamint a megbízhatóság és transzparencia problémáit. Loisel szerint a mesterséges intelligencia „a legkevésbé reprodukálható kutatási terület”, ami alapjaiban alakítja át a tudományos módszertant.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI fejlesztéséhez és felelősségteljes használatához egyszerre van szükség tudományos kiválóságra, adatminőségre és számítási erőforrásokra. „Európának nem kell választania a versenyképesség és az értékalapú megközelítés között” – fogalmazott. A RAISE éppen ezt a holisztikus megközelítést képviseli: egyszerre szolgálja az MI fejlesztését (science for AI) és a tudományos kutatásban való alkalmazását (AI in science).
Scientometriai szempontból korunk legeredményesebb kutatója, Yoshua Bengio, aki egymillió citációval rendelkezik, és ő tartotta az egyik legprovokatívabb előadást. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia jelenlegi formájában gyakran hazudik, vagyis a céljai elérése érdekében – például, hogy a felhasználót elégedetté tegye – hajlamos a valóságot megszépíteni, sőt akár újat kitalálni. „Egy olyan MI-t kell megalkotnunk, amely igazat mond, nem torzít, és mindezt szerényen teszi” – fogalmazott. Az előadás az MI geopolitikai dimenzióira is kitért: a kormányok legnagyobb hibája szerinte az, ha alábecsülik az MI képességeinek folyamatos fejlődését. Nincs tudományos okunk azt feltételezni, hogy a jelenlegi fejlődési ütem elérte volna a korlátait – ezért a jövő gazdasági versenyképességének egyik döntő eleme az lesz, hogy mely országok rendelkeznek biztonságos, koherens és „őszinte” csúcskategóriás MI-rendszerekkel.
A kutató szerint korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszerre lehessen valaki technológiai értelemben vezető, miközben demokratikus, emberközpontú és etikus fejlesztési elveket követ – ma azonban ez már nem elérhetetlen cél. Ehhez azonban összehangoltan kell mozgósítani az erőforrásokat, és az MI-t közjónak, nem pedig kizárólag piaci eszköznek tekinteni. Erre sajnos konkrét példát vagy statisztikai adatot nem sorakoztatott fel, így a megvalósíthatóságot homály fedi. Mindenesetre úgy véli, a jelenlegi versenyben a szereplők túlságosan a teljesítményfokozásra összpontosítanak a biztonság és az átláthatóság rovására, ami idővel akár a kutatási alkalmazások megbízhatóságát is veszélyeztetheti. A piac ösztönzőinek ezért el kell mozdulniuk a felelősebb, biztonságosabb AI-fejlesztések irányába – ez lehet az egyetlen út, hogy a mesterséges intelligencia valóban a tudomány és a társadalom szolgálatába álljon.

A koppenhágai esemény üzenete, hogy az MI nem a jövő ígérete, hanem a jelen valósága, és Európának most kell kialakítania azt az ökoszisztémát, amely képes az emberközpontú, biztonságos és átlátható mesterséges intelligencia fejlesztésére. A RAISE kezdeményezés ebben nem a végpontot, hanem a kezdő lépést jelenti – egy olyan közös európai folyamat kezdetét, amelyben a kutatók, a tagállamok és a magánszektor együtt formálják a tudomány és az innováció jövőjét.
Ahogy Marie Curie gondolatát idézte Zaharieva kutatásért felelős biztos: „Semmitől sem kell félnünk az életben, csak meg kell értenünk. Most jött el az ideje, hogy többet értsünk – és kevesebbet féljünk.”
A nyitókép és a belső felvételek a szerző fényképei




