Az októberi csúcstalálkozó, a következő évi jogalkotási teendők és a jogállamiság helyzete is a napirendi pontok között szerepelt az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén.
Soron következő ülését szeptember 16-án, kedden tartotta az Általános Ügyek Tanácsa. A havi rendszerességgel összehívott Általános Ügyek Tanácsa a legjelentékenyebb tanácsi formációk közé tartozik. Tagjait az egyes tagországok európai ügyekért felelős miniszterek alkotják, és legfontosabb feladataik közé tartozik a többi tanácsi formáció munkája közötti koordináció, valamint az Európai Tanács ülések előkészítése és az ott született döntések végrehajtásának előmozdítása. Ezen túlmenően, az Általános Ügyek Tanácsának hatáskörébe közé sorolható az Európai Unió (EU) bővítése, a hétéves pénzügyi keret elfogadása, intézményi kérdések, illetve a kohéziós politikát érintő ügyek is.
A keddi találkozón a miniszterek három nagyobb témakörben folytattak tárgyalásokat. Az egyik az októberi 23–24-én megrendezésre kerülő Európai Tanács ülés tervezett napirendi pontjainak áttekintését jelentette. Az állam- és kormányfők a következő hónapban tartott csúcstalálkozójukon – amennyiben most még előre nem látható bel- vagy külpolitikai események miatt módosításra nem kényszerülnek – hat területen egyeztetnének. Öt napirendi pont ezek közül visszatérő elemként jelenne meg. A politikai vezetők megbeszélést folytatnának az orosz–ukrán háborúról, mellyel kapcsolatban Ursula von der Leyen szeptember 10-ei, Európai Unió állapotáról szóló beszédében egyebek mellett a 19. szankciós csomag életbe léptetését vetítette előre. Hasonlóképpen újabb körben tárgyalnak majd az állam- és kormányfők a közel-keleti helyzetről, ahol az Európai Bizottság elnöke által ígért, magas rangú izraeli politikusok elleni szankciók és a kétoldalú támogatások felfüggesztése is politikai jóváhagyásra várhat. A migrációs, a biztonság- és védelempolitikai együttműködés megerősítése, valamint az európai versenyképesség növelése szintén olyan témakörök, amelyekről nem első ízben egyeztetnek majd a tagállamok. Új napirendi pontnak tekinthető ugyanakkor a lakhatási problémák kérdése. A lakáspolitika az Unióban nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU azonban különböző anyagi eszközökkel, közös kezdeményezések koordinálásával kiegészítő támogatást nyújt az országok számára. Ursula von der Leyen múlt heti beszédében a lakhatási válságra is kitért, mely ügyet az európai versenyképesség egyik pillérének nevezte meg és új mechanizmusok kidolgozását ígérte.
Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a második nagyobb témakör a 2026. évi jogalkotási menetrend volt. Az Európai Bizottság ez időszakban dolgozza ki a következő esztendőre vonatkozó munkaprogramját, a legfőbb irányvonalakat azonban már ismertette a testület. A miniszterek most ezekről folytattak megbeszélést. A Bizottság jövőre egyfelől a versenyképesség, az Unió világpolitikában betöltött súlyának növelése és a biztonság és védelempolitika területén kíván előrelépéseket tenni, másfelől megerősítené az Európai Unió szociális dimenzióját – például a lakhatási válság elleni küzdelemmel –, továbbá az élelmezésbiztonság terén is új jogszabályokat kezdeményezne. Az uniós demokrácia, az alapértékek védelmének megerősítése szintén a prioritások között szerepel. Ehhez az egyik fontos eszköze lehet az Uniónak az az úgynevezett európai demokráciapajzs, mely kezdeményezés bemutatására még 2025-ben sor kerülhet.
A jogállamisági kérdések jelentették azt a harmadik nagyobb témakört, amely kedden a miniszterek napirendi pontjai között szerepelt. Egyrészről a Bizottság 2025 júliusában közzé tett éves jogállamisági jelentésében foglaltakat vitatták meg, áttekintve a javaslatokban történt előrehaladásokat. Másrészről négy, csatlakozásra váró országgal – Albánia, Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia – kapcsolatban folytattak eszmecserét a jogállamisági feltételek teljesüléséről, amely a koppenhágai kritériumok egyik fontos pontját képezi.
Az ezen ügyekről való megbeszéléseket a politikusok a következő üléseik során folytatni fogják.
Nyitókép forrása: Polish presidency of the Council of the EU 2025 / Flickr
