Formálisan először 2024. október 14-én ülésezett az Európai Unió Tanácsának környezetvédelmi formációja a magyar elnökség kezdete óta. A legfontosabb feladat megvalósult, elfogadták az Európai Unió tárgyalási álláspontját többek között a novemberi COP29 klímaváltozással foglalkozó konferenciára. Továbbra is jelentős hiányosságok láthatók egyes területeken.
Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa a magyar elnökség júliusi informális ülése után október 14-én tartotta első formális, vagyis hivatalos napirenddel zajló ülését Luxembourgban. Ez az alkalom lehetőséget nyújtott többek között az Európai Unió az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) 29. Részes Felek Konferenciáján (COP29), Bakuban képviselendő tárgyalási álláspontjának meghatározására, amely feladat le is zárult; kérdés, hogy minden területen megfelelő-e a hangsúly és az erőfeszítés.
A hiányosság egyelőre abban látszik, hogy ugyan a résztvevő miniszterek elismerik, hogy „a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetés az emberiségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, valamint a békére és a biztonságra nézve”, ezért hatékony és ambiciózus globális célra van szükség az éghajlatváltozás finanszírozása terén, mégsem esett egyelőre szó konkrétumokról. Emellett zászlóshajójára tűzi az EU-s álláspont az 1,5 °C-os hőmérsékleti célhoz való közelítést (a 2 °C helyett) a hosszú távú reziliencia kialakítása mellett. Ehhez kapcsolódik szorosan a klímaalkalmazkodás fontosságának beemelése, vagyis a már bekövetkezett hatásokkal szembeni felkészültség növelése is megjelenik a kibocsátás mérséklése mellett. Ezen elemek hangsúlyossá válása többek között abból is következhet, hogy a tavalyi COP28 konferencián lezajlott az első globális értékelés (Global Stocktake), amelynek következtében új, eddig csak kisebb léptékben alkalmazott eszközökhöz kell nyúlni a globális célok elérése érdekében.
Egy másik kritikus kérdéskör a biológiai sokféleség megőrzése. Uniós szinten is kiemelten foglalkoznak a tagállamok a területtel, ugyanakkor Kolumbiában október második felében rendezik meg a kifejezetten biodiverzitással foglalkozó COP16-ot, amely tekintetében a miniszterek szintén elfogadták álláspontjukat. Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének két jegyzőkönyve van: a Cartagena jegyzőkönyv a biológiai biztonságról és a Nagoya jegyzőkönyv a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és igazságos megosztásáról, amelyek 2003-ban és 2014-ben léptek hatályba. Ezeknek a megállapodásoknak a konferenciái és ülései kétévente zajlanak. A COP15 2022-ben elfogadta az új Globális Biológiai Sokféleségi Keretrendszert, amely 23 célt fogalmaz meg a biodiverzitás csökkenésének megállítására, beleértve a 2030-ra vonatkozó föld- és óceánvédelmi vállalásokat. Az EU és tagállamai elkötelezettek a Globális Biológiai Sokféleségi Keretrendszer végrehajtása mellett, amit a júniusban elfogadott természet-helyreállítási törvény is bizonyít. A Tanács jelenlegi célja, hogy a COP16-on egy hatékony, átlátható mechanizmust fogadjanak el a kollektív előrehaladás globális áttekintésére vonatkozóan, hogy mérni lehessen, mennyire teljesültek a célok. Ehhez az EU pénzügyi forrásokat is mozgósítana, viszont konkrétumokat itt sem osztottak meg.
Az Európai Unió tagállamainak miniszterei továbbá véleményt cseréltek a Dél-Koreában november 25-től megrendezendő ötödik Kormányközi Egyeztetési Bizottság (Intergovernmental Negotiations Committee – INC-5) előkészületeit illetően. Az egyeztetés középpontjában a műanyagszennyezés elleni küzdelem állt, a résztvevő felek a hangsúlyt a rugalmasságra és a társadalmi ambíció megőrzésére helyezték. Az általános célok mellett ugyanakkor itt sem hangoztak el olyan jelentős tevékenységek, amelyeket az EU képviselhetne az egyeztetéseken, csakúgy, mint az egyszer használatos műanyagok és a nem újrahasznosítható műanyagok fokozatos kivonása.
Végül a találkozóról kiemelendő, hogy a miniszterek aktualizálták a vegyi anyagokra vonatkozó rendeletet, amelynek célja a forgalomba hozott vegyi anyagokkal kapcsolatos új veszélyek bejelentésének megkönnyítése, a vegyipari termékek (digitális) címkézésének egyértelműbbé tétele, valamint magasabb szintű védelem biztosítása a vegyi anyagok jelentette veszélyekkel szemben. Ez a szabályozás többek között közvetve a biológiai sokféleség megőrzését is szolgálja a természetbe kerülő veszélyes anyagok redukálása révén.
Mindezen tárgyalási álláspontokat két szempontból érdemes górcső alá venni: egyrészt arról adnak tanúbizonyságot, hogy míg a közösségen belül meglehetősen szigorú és részletes szabályozásokat eszközölnek, addig a globális tárgyalóasztalnál egy visszafogott, általános, gazdasági érdekeket nem csorbító álláspontot képviselnek. Másrészt a 1,5 °C-os cél képviseletében először az EU 2030–2040–2050-re vonatkozó kibocsátáscsökkentési céljait szükséges közelíteni, adott esetben (2040) még meg is határozni. Ehhez pedig többek között az EU következő nemzetileg meghatározott hozzájárulásának (Nationally Determined Contributions – NDC) egyértelmű dátumokat kell tartalmaznia a fosszilis energiahordozók fokozatos kivonásra. Konkrétumok nélkül ugyanis nem várható cselekvés.
Kép: United Nations
