Az EU határvédelmi ügynökségének (Frontex) volt igazgatója a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés (RN) jelöltjeként indul.
Fabrice Leggeri 2015 és 2022 között hét éven át vezette igazgatóként a Frontexet. Első mandátumának lejárta után 2019-ben megújították pozíciójában. 2022-ben azonban idő előtt távozni kényszerült posztjáról. Előbb a bevándorláspárti NGO-k indítottak ellene hadjáratot, majd az uniós intézményrendszer is össztűz alá vonta.
Leggerit azzal vádolták meg, hogy nem tartja tiszteletben a bevándorlók emberi jogait, és hogy irányítása alatt a Frontex szabálytalan visszatoloncolási akciókban vehetett részt.
A volt igazgató szerint azonban a fő bűne az volt, hogy komolyan vette eredeti feladatát. Ő ugyanis valóban meg akarta védeni Európai határait, szemben a Brüsszelt irányító elittel, akik a bevándorlók beengedésében érdekeltek.
Leggeri a francia Journal de Dimanche-nak adott 2024. február 17-i interjújában beszédes történetet osztott meg a brüsszeli hatalmi központ működésével kapcsolatban.
Állítása szerint 2019-ben, már az Ursula von der Leyen vezette Bizottság beiktatása után, a svéd származású Ylva Johansson uniós belügyi biztos kerek-perec megmondta neki: „Az ön munkája bejuttatni a migránsokat Európába és biztosítani fogadásukat, mert szeretettel jönnek. Ha tetszik Önnek, ha nem, öregedő kontinens vagyunk, úgyhogy muszáj beengednie őket.”
A történet meglehetősen valószerűnek tűnik – látva az EU migrációs politikáját, és a volt igazgató kikényszerített távozását a határvédelmi ügynökség éléről.
Leggeri csatlakozása több szempontból is jelentős ütőkártya a francia Nemzeti Tömörülés kezében, Marine le Pen pártjának ugyanis minden választáson ugyanazzal a nehézséggel kell szembesülnie. Ellenfelei rendre azzal vádolják meg, hogy tévesen azonosítja a Franciaország és Európa előtt álló kihívásokat. Politikai meglátásait demagógnak és szélsőségesnek titulálva söprik le az asztalról, megoldási javaslatait pedig radikálisnak és szélsőségesnek minősítik. Egyszóval, komolytalan, a politikai vezető pozíciók eredményes betöltéséhez szükséges szakmai tudást nélkülöző, populista pártként bélyegzik meg, amely nem lehet kormányzóképes alternatíva.
Leggeri csatlakozása azonban cáfolja ezt a képet. Több mint három évtizedes karriert maga mögött tudó vezető köztisztviselőről van szó, aki a francia elit legjobb egyetemein, az École normale supérieure-ön és az ÉNA-n végzett. Utóbbi azért is híres, mert minden második francia elnök (köztük Emmanuel Macron is) a padsoraiból került ki.
Leggeri ráadásul az EU-s intézményrendszer bugyrait is megjárta, a Frontex élén első kézből szerzett tapasztalatot Európa valódi migrációs helyzetéről és a brüsszeli elit képmutató hozzáállásáról. Mindebből kifolyólag személye megerősíti és növeli az egyebek mellett bevándorlásellenes és euroszkeptikus nézeteiről ismert Nemzeti Tömörülés (RN) hitelességét.
A baloldali Le Monde napilap is úgy fogalmazott, Leggeri jelentős „hadizsákmányt” jelent az RN-nek, miközben a pártnak a jobboldalon is akadnak még riválisai. Az Éric Zemour vezette, szintén bevándorlásellenes Reconquête a jobbszélről, míg a korábban szebb napokat megélt, és több köztársasági elnököt adó Republikánusok (LR, korábbi UMP) jobbközépről jelentenek még mindig kihívást Le Penéknek.
Ezért is érdekes, hogy arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy miért nem a mérsékeltebb, az Európai Népparthoz tartozó Republikánusokhoz csatlakozott, Leggeri úgy válaszolt: nem akar ahhoz a pártcsaládhoz tartozni, akik Ursula von der Leyent támogatják, mert von der Leyen Európája egyenlő Emmanuel Macron Európájával. Időközben egyébként érdekes fejleményként a francia Republikánus listavezető, François-Xavier Bellamy is bejelentette, nem támogatják Ursula von der Leyen újrázását.
A Nemzeti Tömörülés egyébként stabilan őrzi vezető pozícióját az EP-választásokra vonatkozó februári közvélemény-kutatásokban. Jelenleg kb. 30%-ra mérik támogatottságát, miközben Emmanuel Macron táborának listája mindössze 19%-on áll. A Republikánusokat 7%-ra, a Reconquête-et 6,6%-ra mérik. A baloldalon a szocialista pár 9%-kal, a szélsőbaloldali La France Insoumise 7% körüli eredménnyel számolhat, míg a zöldeket 8,4%-ra mérik.
Kép forrása: Wikipedia
.jpg){kind=link}