A francia ENA legendája és ami mögötte van
Két évvel ezelőtt jelentette be Emmanuel Macron francia elnök, hogy megszünteti a legendás intézményt, amelyben három másik volt francia elnökkel együtt maga is tanult. Az ENA azonban végül nem tűnt el, csak átalakult.
Emmanuel Macron 2019 áprilisában vetette fel először, majd 2021 áprilisában erősítette meg végleg, hogy megszünteti a francia Nemzeti Közigazgatási Iskolát (École nationale d’administration), ismert nevén az ENA-t. A képzőhelyet még Charles de Gaulle elnök hozta létre 1945-ben azzal a céllal, hogy a világháború utáni Franciaországban magasan kvalifikált felsővezetőket képezzenek az ország számára. Az évtizedek során az ENA elsőszámú márkává vált: Franciaország nyolc köztársasági elnöke közül négy (Valéry Giscard d’Estaing, Jacques Chirac, François Hollande és maga Emmanuel Macron is) az ENA-n végzett, és kilenc miniszterelnök is padsoraiból került ki. Szokássá vált, hogy minden évfolyamot egy ikonikus francia személyiségről neveznek el a diákok választása alapján. Az 1978–1980 közötti „Voltaire évfolyam” (promotion Voltaire) különösképpen híressé vált, mert alumnijai között találjuk François Hollande köztársasági elnök mellett Dominique de Villepin miniszterelnököt és négy másik minisztert is, köztük Hollande volt feleségét, Ségolène Royalt, aki 2007-ben Nicolas Sarkozy szocialista kihívójaként jutott az elnökválasztás második fordulójába.
Az ENA „vesztét” megalapítása után 75 évvel az elitképzésben betöltött sikere okozta. Már az 1960-as évek végén megszületett a negatív jelentéstartalmú „Enarchia” (Enarchie) kifejezés, amely arra utal, hogy az állami és magánszférában számos vezető pozíciót korábbi ENA-s diákok töltöttek be, ezzel jelentős hálózatot képezve. Az iskola megosztotta a közvéleményt: az ENA egyrészt a francia minőség, „grandeur” és büszkeség része, másrészt az elitizmus szimbóluma is lett, s mint olyan, gyakran vált politikai viták tárgyává. A 2018–2019-es sárgamellényes tüntetések idején Macron elnök rendkívül nehéz helyzetbe került. Az országban polgárháború közeli állapotok alakultak ki, Macront politikája miatt elitizmussal, a francia nép valós szükségletei iránti érzéketlenséggel vádolták. Az elnök ekkor állt elő a bejelentéssel, hogy megszünteti egykori iskoláját.
A bejelentés szimbolikus erővel bírt, és a döntés megvalósítása is nagyrészt inkább szimbolikus maradt. Az intézményt ugyanis nem szüntették meg, csak megreformálták és átnevezték. Az INSP (Institut national de service public – Nemzeti Közszolgálati Intézet) 2022. január 1-jével váltotta fel hivatalosan az ENA-t, és továbbra is magas minőségű felsővezető-képzést valósít meg közel nyolc évtizednyi tapasztalat mentén. A „révolution” ezúttal elmaradt, és a „réforme” eszméje kerekedett felül.
A francia állam volt elég bölcs ahhoz, hogy ne rántsa ki maga alól a talajt: a francia közigazgatásban továbbra is biztosított, hogy komoly képesség- és tudásbeli kritériumok alapján kiválogatott, magas minőségű képzésben részesült közszolgák kerülnek vezető pozíciókba. Aki a képzést, és általában véve a francia oktatási rendszert belülről is ismeri, tudja, hogy a francia felsővezető-jelöltek rendkívüli terhelésnek vannak kitéve nemcsak a tanulmányok során, hanem már a felvételit megelőzően is. Az ENA-ra való jelentkezést általában több év fegyelmezett felkészülés előzi meg, így lehet csak sikerrel járni a rendkívül szigorú és szelektív felvételi versenyvizsgákon. Mindez hosszú távú minőségi garanciát jelent a francia állam számára.
A szigorúan a tudást és képességeket vizsgáló felvételi mindenképpen jelentős meritokratív elem az egyébként elitizmussal vádolt francia felsővezető-képzésben. Ugyanakkor politikai szociológiai szempontból lehet azzal érvelni, hogy a felvételihez szükséges előzetes tudást azok a diákok képesek könnyebben megszerezni, akik maguk is a társadalmi elithez tartozó családból származnak. Bár az, hogy pontosan mit nevezünk elitnek, milyen kritériumok alapján határozzuk meg, hogy ki a tagja és ki nem, önmagában is külön disszertációt érdemelne, jogos kérdés, hogy ugyanolyan feltételekkel vág-e neki a megmérettetésnek egy módosabb és egy szerényebb, vagy kifejezetten hátrányos helyzetből induló diák.
A dilemmára az ENA átalakítása során úgy próbáltak választ találni, hogy a szerényebb társadalmi rétegekből érkező diákok számára külön felvételi versenyvizsgát hoztak létre, valamint a versenyvizsgára felkészítő külön tanfolyamokat indítottak számukra.
Az INSP felsővezetői képzéseire jelenleg ötféleképpen lehet bejutni. Ún. „külső versenyvizsgára” jelentkezhetnek a legalább 3 éves egyetemi alapdiplomával rendelkezők. Ún. „belső versenyvizsgán” keresztül juthatnak be a közigazgatásban legalább négyéves szakmai tapasztalattal rendelkező köztisztviselők, végzettségi kritériumtól függetlenül. Az ún. „harmadik típusú” versenyvizsgán keresztül a magánszektorban vagy civil szektorban dolgozók, valamint helyi képviselők vehetnek részt, akik legalább nyolcéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, végzettségi kritériumtól függetlenül. Ezen kívül külön versenyvizsgát vezettek be a PhD-vel rendelkezők számára, minden évben rendeletben határozzák meg, hogy mely szakterületekről várják a jelentkezőket. Végül pedig a reform értelmében külső versenyvizsgát vezettek be a „Tehetségek” számára, amelyre ösztöndíjas hallgatók és álláskeresők jelentkezhetnek, akik előzetesen a “Tehetségek a közszolgálatban” előkészítő tanfolyamon vesznek részt.
Az ENA / INSP nemcsak a franciák számára nyitott, hanem külföldi hallgatókat is fogad. Az ún. „Nemzetközi Hosszú Képzésre” (Cycle internaitonal long) a világ különböző pontjairól érkeznek fiatal köztisztviselők, diplomaták, akik a franciákkal közösen vesznek részt a nagymúltú képzésen mintegy másfél éven keresztül. A külföldi hallgatók a franciákkal együtt követik a különböző előadásokat és szemináriumokat, közösen vesznek részt a tárgyalási gyakorlatokon, média és menedzsment tréningeken és együtt dolgoznak a különböző projekteken.
Az ENA reformjának fontos eleme, hogy a kimeneteli feltételeken is változtattak. Korábban az ún. „classement de sortie” rendszerének megfelelően az ENA-n folytatott tanulmányok és vizsgák során legjobb eredményeket elérő és így legjobban rangsorolt diákok maguk választhatták meg, hogy melyik közigazgatási szervnél szeretnének elhelyezkedni vezető pozícióban, és onnantól kezdve folyamatos előmenetelt biztosítottak számukra. A legfiatalabb diákok esetén így túlzás nélkül elmondható volt, hogy 25 éves korukban eldőlt, hogy milyen karriert futhatnak be életük során. Az új rendszer ezzel szemben igyekszik nagyobb fokú belső mobilitást, rugalmasabb és már a közigazgatásban végzett munka teljesítményétől is nagyobb mértékben függővé tett előmeneteli lehetőségeket biztosítani.
Összességében elmondható, hogy az ENA, bár átnevezésre és jelentős átalakításra került, továbbra is kulcspillére a francia közigazgatási képzési modellnek. A sokak számára még furcsán csengő új név, az INSP mögött az ENA mint minőségi márka, megmaradt.
A szerző ENA alumni.
Nyitókép: Az ENA épülete Strasbourgban, forrás: wikipédia
