Az Európai Bizottság 2023-at a készségek európai évévé nyilvánította. A munkaerőpiaci elvárásokhoz való alkalmazkodás elősegítése a svéd elnökség prioritásai között is szerepel.
Svédország 2023. január 1-jén vette át Csehországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét, megkezdve ezzel az utolsó félévét a jelenlegi elnökségi triónak. A svéd elnökségi program négy fő prioritás köré épül, melynek egyik pontja Európa versenyképességének megőrzése és növelése. E célkitűzés megvalósításához hivatott hozzájárulni a készségek európai éve kezdeményezés, amelyre Svédország is figyelmet kíván fordítani elnöksége hat hónapja alatt.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tavalyi Európai Unió állapotáról szóló beszédében fogalmazta meg, hogy 2023 a készségek európai éve lesz. A változó munkaerőpiaci elvárások – különös tekintettel a zöld, illetve digitális átállásra – megkövetelik ugyanis az át- és továbbképzésbe való beruházást, csökkentve ezzel egyfelől a munkanélküliek arányát, másfelől a megfelelő kompetenciák révén növelve az Európai Unió versenyképességét. A legfrissebb adatok szerint, 2022-ben az uniós polgárok körében hat százalékos volt a munkanélküliek aránya, országonként azonban jelentős különbségeket lehetett megfigyelni. Míg Csehországban három százalék alatti volt ez az arány, addig Görögországban, illetve Spanyolországban tíz százalék feletti számról beszélhettünk.
A készségek európai éve kezdeményezés céljainak elérésében – ahogyan azt a svéd elnökség is kiemeli – az oktatás fontos szerepet tölt be. Mindezt már korábban felismerték a politikai döntéshozók, hiszen nem az idei esztendő az első alkalom, hogy a szükséges kompetenciák elsajátítására, új készségek kialakítására hangsúlyt helyeznek és ezt megjelenítik az oktatáspolitikai prioritások között. Az élethosszig tartó tanulás koncepciója, mely a folyton alakuló munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodás megkönnyítését emelte a középpontba, már az 1990-es években megfogalmazódott. Igazán jelentékennyé a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégiát követően vált, amelynek célja az Unió versenyképességének növelése volt, a tudásalapú társadalom megteremtése által. Ebben pedig az oktatás – és az élethosszig tartó tanulás – kiemelt jelentőséget kapott.
Az oktatási rendszerek digitalizálásáról szóló diskurzus a koronavírus-járványnak köszönhetően került előtérbe az elmúlt években, ám uniós szinten erre irányuló törekvések már az 1990-es évektől közepétől voltak, a diákok és oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztése pedig a 2000-es évek közepétől került a közösségi oktatáspolitika homlokterébe. Az európai uniós tagállamok tízéves időszakokra szóló célokat is kijelöltek e két területen, a referenciaszámokat közösen kell/kellett elérniük. A politikusok 2030-ig hatvan százalékra növelnék azon 25–64 éves polgárok arányát, akik egy évben legalább egyszer részt vettek valamilyen továbbképzésen, valamint azt szeretnék elérni, hogy az évtized végére az európai lakosság több, mint nyolcvan százalékának legyen alap-, vagy annál magasabb szintű digitális készsége.
A legfrissebb adatok alapján, 2021-ben a 25–64 esztendős lakosok 10,8 százaléka vett részt továbbképzésen, megfelelő digitális kompetenciával pedig az Unió lakosságának 53,9 százaléka rendelkezett. Látható tehát, hogy van még fejlődési lehetőségük a tagországoknak ezeken a területeken, amire ez az év, ha jól használják ki a kitüntetett jelentőségét, kiváló lehetőséget fog adni.
Kép: European Commission
