A háborúról, az energiaárakról és egy európai konvent összehívásáról is szólt Ursula von der Leyen idei Európai Unió állapotáról szóló beszéde.
A 2010 óta hagyománnyá váló beszédet az Európai Unió állapotáról mindig az Európai Bizottság (EB) elnöke mondja el az Európai Parlament első őszi plenáris ülésének az elején. Ezen alkalmakkor a Bizottság vezetője egyszerre tekint vissza az elmúlt esztendő eseményeire, és vázolja fel a jövővel kapcsolatos terveket. Ursula von der Leyen idei, 2022-es beszéde a harmadik volt elnöksége alatt, és valamennyit rendkívüli körülmények övezték. Míg az első és a második beszéde középpontjában a koronavírus-járvány és annak társadalmi, gazdasági következményei álltak, addig a mostanit az orosz–ukrán háború és az egyre növekvő energiaárak idején kellett elmondania.
Nem meglepő módon tehát a szeptember 14-i Európai Unió állapotáról szóló beszéd legfontosabb pontjait ezek a témák jelentették, az esemény érdekessége volt viszont, hogy a szolidaritásukat kinyilvánítva több európai parlamenti képviselő, uniós biztos és maga Ursula von der Leyen is az ukrán zászló színeivel megegyező, kék-sárga ruhát viselt, meghívott vendégként pedig jelen volt az ukrán elnök felesége.
Von der Leyen a beszédét négy nagyobb témakör köré építette. Az első és második a háború és az energiaárak emelkedése volt. A Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is Ukrajna mellett áll, szolidaritása folyamatos, ennek kifejezéseként pedig nem csupán a már bevezetett szankciókat tartják fent, de minden más támogatás – például pénzügyi, a menekültek ellátása – is megmarad a jövőben. A háború és annak hatásai rámutattak arra, hogy fel kell gyorsítani az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentését, illetve megszüntetését. Eközben az EU a dráguló energia területén is segítséget kíván nyújtani a tagállamoknak és a polgároknak. Von der Leyen ehhez elengedhetetlennek nevezte a földgáz árának valamilyen fajta maximalizálását, a villamosenergia piac reformját, valamint az alacsony áron áramot előállító – és így magas profitra szert tevő – vállalatok közösségvállalását. Hosszú távon pedig folytatódnia kell a paradigmaváltásnak, a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésének. Az EU egy európai hidrogénbank létrehozását is tervezi, mely anyagi forrást biztosítana az elem beszerzéséhez.
A 2022. évi Európai Unió állapotáról szóló beszéd harmadik nagy témája a gazdaságot jelentette. Ursula von der Leyen ezzel kapcsolatban egyfelől a kereskedelempolitika reformját, új partnerségek kialakítását vetítette előre, másfelől a KKV-szektor támogatását is különösen jelentékenynek ítélte meg a jelenlegi gazdasági környezetben. Ennek érdekében a Bizottság egy támogató csomagot készít majd elő, melyben javaslatot tesznek az egységes adócsomag létrehozására. Ezen túlmenően 2023-at a képzés és továbbképzés európai évévé nyilvánítanák – felhívva a figyelmet az átképzésbe történő beruházás fontosságára, mellyel csökkenteni lehetne az Európában tapasztalható nagy arányú munkaerőhiányt.
Von der Leyen negyedikként a közös külpolitikában való szükséges változtatásokról beszélt. Elmondta, hogy az azonos értékeket, célokat valló nemzetekkel szorosabb együttműködést kell kialakítani, illetve a demokráciát, a demokratikus értékeket erősíteni szükséges mindazon harmadik országokban, amelyek az EU-ba tartanak, mind pedig az Unió tagállamaiban. Ezeket elősegítvén a Bizottság támogatja a francia elnök, Emmanuel Macron által javasolt európai politikai közösség létrehozását, valamint elfogadtatna a tagországokkal egy demokráciavédelmi paktumot is, mely a külföldi befolyást – például a dezinformációt – segítené felismerni.
Ursula von der Leyen beszédének egyik legnagyobb vitáját kiváltó része minden bizonnyal a Bizottság azon álláspontja lesz, mi szerint az Unió valódi megújítása érdekében elérkezett az idő egy európai konvent összehívásához. Ezen testület megalakítása ugyanis egy szerződésmódosítási folyamat első lépését jelentené, amely szükségességében viszont nincsen egyetértés a tagállamok között.
Kép: Euractiv
