Néhány hónapja, 2019 októberében az Európai Bizottság közzétette a dezinformáció visszaszorítását célzó, akkor egyéves gyakorlati kódex (Code of Practice on Disinformation) végrehajtásáról szóló önértékeléseket. A kódex aláírói azok az online platformok (köztük olyan közösségi média platformok, mint a Facebook, a Google és a Twitter), amelyek fő tevékenysége, hogy felhasználói tartalmaknak biztosítanak megjelenési felületet, de maguk is nagy hatással vannak az online információáramlásra azáltal, hogy ezeket a tartalmakat rendszerezik, rangsorolják, csoportosítják, vagy ha szükséges, törlik. A Bizottság több kritikát is megfogalmazott platformokkal szemben, többek között azt, hogy a 2019 májusában lezajlott európai parlamenti választások alkalmával sem sikerült megfékezniük az automatizált eszközökkel, tömegesen terjesztett álhírek áradatát. Az Európai Bizottság szerint sürgős szükség volna arra, hogy a platformok együttműködjenek tényellenőrzőkkel és más független szervezetekkel is, valamint arra, hogy platformok közelítsék egymáshoz a gyakorlataikat, mert eltérően hajtják végre a kódex rendelkezéseit. Az álhírek (fake news) és a félretájékoztatás (disinformation) kezelését az Unió jelenleg nem jogalkotás útján kívánja kezelni – habár az EP-választások előtt a Bizottság megvillantotta ennek a lehetőségét –, hanem elsősorban ön- és társszabályozás megerősítése révén. A választásokat követően senki nem gondolt arra, hogy 2020 elején ezeknek a platformoknak olyan információs cunamival kell megbirkózniuk, mint amilyet a globális koronavírus-járvány hozott.
Már a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányt követően is élénken cikkezett arról a sajtó, hogy a közösségi média platformok képesek beavatkozni az információáramlás folyamatába és befolyásolni a választópolgárokat. Vitathatatlan, hogy a platformok jelentős hatást gyakorolnak az online nyilvánosságra azáltal, hogy a tartalmakat szűrik, automatizált eszközökkel rendszerezik és rangsorolják, valamint azáltal, hogy magánszabályozás révén normatív előírásokat és tilalmakat fogalmaznak meg a tartalmat feltöltő felhasználók számára (pl. a meztelenség tilalma vagy a veszélyes magatartásokra buzdító tartalmak tilalma). A tapasztalatok azt mutatják, hogy magánszabályozástól és moderálástól függetlenül vannak olyan esetek, amelyeket a platformok nem tudnak hatékonyan kezelni. Ilyen eset az élő közvetítések moderálása (a Facebook lassú reakcióideje miatt fordulhatott elő 2019-ben, hogy Új-Zélandról egy tömeggyilkosság élő közvetítését nem sikerült időben eltávolítani), a bosszúpornó feltöltésének megakadályozása, de ide tartoznak az álhírek is, amelyekkel egy ideje küzdenek a nagyobb szolgáltatók, mégsem sikerül őket száműzni.
A világ rendjét felborító koronavírus-járvány új kihívás elé állítja a platformszolgáltatókat. Az otthon biztonságában töltött idő növekedésével párhuzamosan az internet forgalma is megnövekedett, így a négy fal közé szorult felhasználók az átlagosnál jóval több időt töltenek közösségi felületeken. Jelen helyzetben kiemelt szerepe van annak, hogy a lakosság hiteles forrásból, gyorsan jusson a rendkívüli helyzetről szóló információkhoz. Az emberek tájékoztatását szolgáló valós információk mellett azonban megugrott a hamis információk mennyisége is, olyannyira, hogy a WHO már „infodémiának” nevezi a valótlan információk özönét. Az álhírek és félretájékoztatás volumenét példázza, hogy az ilyen tartalmak mennyisége már a Snopes nevű tényellenőrző oldal napi működésének stabilitását veszélyezteti. Koltay András az Index.hu-ra írt cikkében kifejti, hogy a világhálón keringő valótlan információk igen sokfélék, vannak köztük ártatlan és kattintásvadász tartalmak, de kifejezetten veszélyes rémhírek is. A fake news jelenség mellett problémát jelent a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elburjánzása is. Mivel megnőtt a kereslet az egészségügyi termékek iránt, egyesek irreális áron kínálnak termékeket, vagy hamis gyógymód ígéretével tennének szert bevételre. Az emberek egészsége és biztonsága érdekében ezeket a tartalmakat ki kell szűrni a rendszerből. Az EU több tagállama – köztük Magyarország is – már tett lépéseket az álhírek és a rémhírek terjedésének visszaszorítása érdekében. A tagállamok fellépése azonban önmagában nem elegendő.
Ebben a helyzetben felértékelődik a megbízható információk szerepe, a közösségimédia-platformok pedig aktívan reagálnak a járványhelyzetre. A Facebook, a Google, a LinkedIn, a Microsoft, a Reddit, a Twitter és a YouTube közös közleményt adtak ki arról, hogy felveszik a harcot a félretájékoztatással szemben. A Facebook azzal igyekszik elősegíteni, hogy felhasználói pontos információkhoz jussanak, hogy a hírfolyam tetején elhelyezett egy koronavírus információs panelt [Coronavirus (COVID-19) Information Center], amely valós időben közvetíti a WHO és a helyi hatóságok (Magyarországon a koronavirus.gov.hu) részéről érkező információkat. Ezen felül együttműködik a nemzetközi tényellenőrző szervezetek hálózatával (International Fact-Checking Network) és nagyobb összeggel támogatja a kapacitásbővítésüket. A platform a hirdetések közzétételébe is beavatkozott és átmenetileg megtiltotta az egészségügyi maszkok, kézfertőtlenítők, fertőtlenítő tisztítószerek és koronavírus-tesztek árusítását, illetve reklámozását. Az álhírek és valótlan információk azonban nemcsak a nyilvános hálózatokon terjednek, hanem végpont-végpont közötti titkosítást használó, azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon is. A WhatsAppon futótűzként terjedt a híre annak, hogy az ibuprofen-tartalmú gyógyszerek súlyosbítják a koronavírus tüneteit, ezen a platformon azonban a szolgáltató kevésbé szűri az információkat. Nagyon hasonló intézkedéseket vezetett be a YouTube, amely a koronavírus iránt érdeklődő felhasználókat a WHO, illetve a helyi járványügyi szervezet weboldalára irányítja, és nagyobb figyelmet fordít a hamis információkról szóló bejelentések vizsgálatára is.
A platformok által hozott intézkedések hatékonyságát megítélni majd csak a pandémia lecsengését követően tudjuk. Úgy tűnik, hogy a közösségimédia-platformok éppen azokra a tevékenységre fektetnek most nagyobb hangsúlyt, amelyeknek az erősítését az Európai Bizottság korábban számonkérte rajtuk. A közösségimédia-platformok szokatlan szigorral lépnek fel a koronavírussal kapcsolatos álhírekkel és félretájékoztatással szemben, hiszen már politikusok közléseit is eltávolítják (a Twitter, a Facebook és a YouTube is törölte a brazil elnök, Jair Bolsonaro bejegyzéseit). Erre korábban nem nagyon volt példa, sőt, 2019 októberében a Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg a szólásszabadságra hivatkozott, amikor bejelentette, hogy a Facebook a nyilvánvalóan valótlan tartalmú politikai hirdetéseket sem fogja cenzúrázni. A jövő zenéje, hogy a járvány alatt kialakított, az álhírek és a félretájékoztatás visszaszorítására létrehozott eljárások megszilárdulnak-e a gyakorlatban, vagy csak szezonális intézkedések. A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex végrehajtásának soron következő értékelése azonban minden bizonnyal tartalmaz majd néhány érdekes következtetést.
