A gyűlöletbeszéd és az álhírek káros hatással vannak a helyi és regionális választott képviselők munkakörülményeire, állítja a téma rapporteur-je, Kristoffer Tamsons (Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa – Congress of Local and Regional Authorities). A rapporteur, azaz jelentéstevő feladata, hogy egy szervezet felkérésére jelentést készítsen egy adott ügyről.
Szerzők: Kaiser Tamás – Fási Csaba
A jelentéstevő véleménye szerint a gyűlöletbeszéd és az álhírek egyre jobban terjednek Európában, különösen az interneten és a közösségi médiában, káros, bénító hatást gyakorolva a helyi és regionális választott képviselők munkakörülményeire és hatékonyságára, valamint a helyi és regionális demokrácia egészére is. A jelentéstevő megoldásként azt tanácsolja, hogy megfelelő nemzeti szintű jogi és szabályozási keretet kell biztosítani az online és offline fenyegetések leküzdésére, ugyanakkor garantálni kell az egyensúlyt a véleménynyilvánítás szabadsága és a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó korlátozások között.[1]
Kutatások alátámasztják, hogy bár a meghatározása igen nehéz folyamat, azonban az álhír igenis létező jelenség, mint ahogy a gyűlöletbeszéd is. Különösen fontos figyelemmel lenni ez utóbbira, ugyanis a kutatások azt is alátámasztják, hogy a verbális bántalmazás megelőzi a fizikai cselekvést, így már a folyamat elején meg kell akadályozni az elmérgesedett helyzetek kialakulását. Védekezni az álhírek és a gyűlöletbeszéd ellen csak az egymásra való odafigyeléssel, jogi eszközökkel, a technika adta lehetőségek kiaknázásával, valamint képzéssel és ismeretterjesztéssel lehetséges. A társadalom minden tagját szükséges képezni, olyan alkalmak biztosításával, amelyek keretében elméleti és gyakorlati szakértők segítenek megosztani tapasztalataikat, hogy azok később a mindennapokban is hasznosulhassanak.
Gyűlöletbeszéd és álhírek: e speciális témák voltak a Central and Eastern European e|Gov and e|Dem Days (CeeeGov[2]) rendezvény középpontjában, amelyek meghatározták a vitaindító előadások és a panelbeszélgetések témáját. E két, egymással szorosan összefüggő tényező, amelyek különösen a járvány idején, és még inkább az Ukrajnában zajló események miatt váltak aktuálissá. A Central and Eastern European e|Gov and e|Dem Days elnevezésű konferenciának lassan egy évtizede, 2014 óta ad otthont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és vesz részt annak változatos tematikájú munkájában, ami az e-kormányzás és e-demokrácia bázisán mindig naprakészen reagál a körülöttünk lévő világ változásaira és impulzusaira.
Idén szeptember 22-23-án rendezték meg a hagyományosan két napig tartó eseményt, amelyen plenáris előadásokon és 10 szekcióban vitatták meg a résztvevők a konferencia fő témáját, és olyan kapcsolódó témákat, mint az elektronikus kormányzat, az okosvárosok, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia közigazgatási aspektusai. A rendezvényt hagyományos módon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Deli Gergely nyitotta meg, valamint jelen volt és köszöntő előadást is tartott Ausztria korábbi oktatásügyi, tudományügyi és kutatásügyi minisztere, Iris Rauskala, aki jelenleg a Ludwigsburgi Közigazgatási és Pénzügyi Egyetem (University of Public Administration and Finance – Ludwigsburg) rektora. A konferencia délelőtti plenáris részében hazai és nemzetközi szaktekintélyek mutatták be kutatási eredményeiket, valamint osztották meg tapasztalataikat. Köztük volt a korábban idézett Kristoffer Tamsons és Roland Bieber, az Osztrák Számítógépes Társaság (Austrian Computer Society) főtitkára, aki a számítógépes írástudás ausztriai helyzetét mutatta be. A plenáris programot az NKE kutatója, Ződi Zsolt zárta, aki a gyűlöletbeszéd és az álhírek jogi szabályozásának lehetőségeiről és korlátairól tartott előadást. A kétnapos konferencián további előadások hangzottak el az e-kormányzat, a kiberbiztonság és az adatvédelem területéről, de volt szó a mesterséges intelligencia és a big data, a közösségi média és az e-részvétel tematikájában is, valamint sor került egy kerekasztal-beszélgetésre is a gyűlöletbeszéd és az álhírek témakörében. Ezen, a Fake News and Hate Speech témakörében tartott kerekasztal-beszélgetésen a konferencia plenáris előadói, szakértők cseréltek eszmét, mely szekciót Varga Réka, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja nyitott meg. A konferencia témáiban született előadások kötet formájában jelentek meg, amelyek hamarosan online is elérhetővé válnak.
[1] Akit a jelentéstervezet bővebben is érdekel, az alábbi linken elolvashatja: https://www.coe.int/en/web/congress/43rd-session-documents
[1] https://www.coe.int/en/web/congress/all-news-newsletter/-/asset_publisher/CR0prMtPOIKO/content/kristoffer-tamsons-hate-speech-and-fake-news-detrimental-effect-on-working-conditions-of-local-and-regional-elected-representatives
