Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Ludovika.hu

Gyűlöletbeszéd és álhírek az online térben

A verbális bántalmazás megelőzi a fizikai cselekvést, ezért fontos időben lépni.

Ludovika.hu 2022.10.10.
Sorbán Kinga

Virális abúzus

Szexuális bűncselekmények az online térben.

Sorbán Kinga 2021.06.15.
Csutak Zsolt

Amerika a fegyverek bűvkörében és szorításában

A szabad fegyverviselés alapjog korlátozására tett újabb kísérlet

Csutak Zsolt 2021.04.15.
Bányász Péter

Infodémiás jelenség a Twitteren

A közösségi médiában is terjed a vírus

Bányász Péter 2021.04.07.
Hegedüs Csilla

Románia egyszerre két sárga lapot kapott az Európai Bizottságtól

Románia és Észtország sárga lapot kapott a Bizottságtól a gyűlöletbeszéd miatt, Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia pedig az ártatlanság vélelmének nem megfelelő biztosítása miatt. A

Hegedüs Csilla 2020.11.04.
CYBERBLOG
Nyitrai Endre
Nyitrai Endre
r. őrnagy, kutató, NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet
  • 2022.02.28.
  • 2022.02.28.

Az álhírek és álvideók kriminalisztikai vizsgálatának szükségessége

A befolyásoló eszközök körében kiemelendő a „deepfake” felvételek, illetve a „fake news” hírek vizsgálata.

A „fake news” alatt általában a „kamu, fals hírek, álhírek”[1] értendők. A megtévesztő tartalom leggyakrabban írásbeli formában jelenik meg, de a technológia rohamos fejlődésével már hamis képek és audiovizuális tartalmak is megjelennek, amelyek a leghatásosabbak az egyén befolyásolására.[2]

A „deepfake” felvételek nagy kárt tudnak okozni, amikor a kérdéses személyről készült képet vagy hangot a mesterséges intelligencia segítségével egy videóba vagy képbe illesztik bele. „[…] A deepfake kifejezés egy Reddit-felhasználótól származik 2017-ből, maga a fogalom a deep-learning és a fake kifejezés „összeolvasásából” született. A deep-learning („mélytanulás”) utal arra, hogy az effajta videókat a mesterséges intelligencia segítségével hozzák létre azáltal, hogy egy gépi tanulási módszerrel működő algoritmusnak információkat adnak. […]”[3]

A „deepfake” jelenség tekintetében még nincs közvetlen büntetőjogi szabályozás (tényállás), de közvetetten részét képezheti a bűncselekmények elkövetési magatartásának.

A világjárvány idején a COVID-19-hez kapcsolódó új webhelyek száma megnövekedett, ezáltal a hamis hírek számában is emelkedés jelentkezett. A koronavírus járvány esetén számos ál-, illetve rémhír terjesztésével a rémhírterjesztés bűncselekmény bűntettét, illetve más bűncselekmény elkövetését is elősegíthették (pl. lopás, csalás, zsarolás). A „fake news” hírek felderítése kihívás elé állítja a nyomozóhatóság tagjait, mivel egy hamis/valótlan tartalmú információáradatot indíthatnak el, amely hatással lesz egyes bizonyítási cselekmények végrehajtására és azok eredményének ellenőrzésére is. Továbbá a félretájékoztatás csorbíthatja emellett a tudományba és az empirikus bizonyítékokba vetett bizalmat is.[4]

Az álhírek és deepfake jelenségek miatt indult büntetőeljárások száma jelenleg hazánkban minimálisra tehető, azonban a digitalizáció következtében az elkövetői szokások is átalakulóban vannak, és az elektronikus teret, az internetet előszeretettel használják az elkövetők különböző bűncselekmények elkövetésére. 

A jövőben zajló politikai eseményeket is befolyásolni fogják az álhírek, mivel a választók döntését / politikai nézőpontját is megváltoztathatja, ezáltal az egyes országok egyes bel- és külpolitikai helyzetét is manipulálhatja.

A nyelvész szakértőnek kiemelkedő szerepe van az álhírek felderítése esetén. A forenzikus nyelvészetre folyamatos fejlődés jellemző, amely egyrészt a digitalizációnak is betudható, továbbá a jövőben a mesterséges intelligencia használatával még nagyobb előrelépés várható ezen a szakterületen.

A „fake news” és a „deepfake” jelenségek hatással lehetnek az infokommunikációs szolgáltatásokra, az információs és a kommunikációs technológiai háttéren alapuló elektronikus szolgáltatásokra is, ezáltal veszélyeztetve „okos város” működését. Az e-nyomozási ökoszisztéma létrejötte elősegítené az „okos város” biztonságos működését is. Az „okos város” alappillére egy olyan „okos rendőrség”  (állami szervezet), amely feladatainak ellátása során korszerű és innovatív információtechnológiákat alkalmaz, képes a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket felhasználni.

A „fake news” és a „deepfake” jelenségek a bűncselekmény(ek) elkövetési magatartását képezheti, azonban a kriminalisztikai (forenzikus) szövegnyelvészet segítségével lehetséges szűkíteni a gyanúsítotti kört, valamint a bűnügyben szereplő személyek kilétének és személyazonosságának megállapításához is hozzájárulhat. A nyelvészszakértő által készített vélemény lehetőséget adhat verziók felállítására és a nyomozati cselekmények foganatosítására, figyelembe véve az e-nyomozási ismereteket, az adatbázisokban (nyilvántartásokban) zajló szűrő-kutató munkát. Szükségessé vált az álhírek és álvideók kriminalisztikai vizsgálata és elemzése, valamint ajánlások megfogalmazása.

Források

[1] https://topszotar.hu/angolmagyar/fake+news (letöltés: 2020.08.25.)
[2] Klein Tamás-Tóth András (szerk.): Technológia jog – Robotjog – Cyberjog (https://uj.jogtar.hu/#lbj109id159834593998182b2 2022.02.28.)
[3] http://www.atv.hu/belfold/20200113-ami-ellen-semmit-nem-tudsz-tenni-deepfake-jelensegek-a-kampanyokban 2022.02.28.
[4] A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére COM/2018/236 final

Témakörök: álhír, bűncselekmény, nyelvészet
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT