A befolyásoló eszközök körében kiemelendő a „deepfake” felvételek, illetve a „fake news” hírek vizsgálata.
A „fake news” alatt általában a „kamu, fals hírek, álhírek”[1] értendők. A megtévesztő tartalom leggyakrabban írásbeli formában jelenik meg, de a technológia rohamos fejlődésével már hamis képek és audiovizuális tartalmak is megjelennek, amelyek a leghatásosabbak az egyén befolyásolására.[2]
A „deepfake” felvételek nagy kárt tudnak okozni, amikor a kérdéses személyről készült képet vagy hangot a mesterséges intelligencia segítségével egy videóba vagy képbe illesztik bele. „[…] A deepfake kifejezés egy Reddit-felhasználótól származik 2017-ből, maga a fogalom a deep-learning és a fake kifejezés „összeolvasásából” született. A deep-learning („mélytanulás”) utal arra, hogy az effajta videókat a mesterséges intelligencia segítségével hozzák létre azáltal, hogy egy gépi tanulási módszerrel működő algoritmusnak információkat adnak. […]”[3]
A „deepfake” jelenség tekintetében még nincs közvetlen büntetőjogi szabályozás (tényállás), de közvetetten részét képezheti a bűncselekmények elkövetési magatartásának.
A világjárvány idején a COVID-19-hez kapcsolódó új webhelyek száma megnövekedett, ezáltal a hamis hírek számában is emelkedés jelentkezett. A koronavírus járvány esetén számos ál-, illetve rémhír terjesztésével a rémhírterjesztés bűncselekmény bűntettét, illetve más bűncselekmény elkövetését is elősegíthették (pl. lopás, csalás, zsarolás). A „fake news” hírek felderítése kihívás elé állítja a nyomozóhatóság tagjait, mivel egy hamis/valótlan tartalmú információáradatot indíthatnak el, amely hatással lesz egyes bizonyítási cselekmények végrehajtására és azok eredményének ellenőrzésére is. Továbbá a félretájékoztatás csorbíthatja emellett a tudományba és az empirikus bizonyítékokba vetett bizalmat is.[4]
Az álhírek és deepfake jelenségek miatt indult büntetőeljárások száma jelenleg hazánkban minimálisra tehető, azonban a digitalizáció következtében az elkövetői szokások is átalakulóban vannak, és az elektronikus teret, az internetet előszeretettel használják az elkövetők különböző bűncselekmények elkövetésére.
A jövőben zajló politikai eseményeket is befolyásolni fogják az álhírek, mivel a választók döntését / politikai nézőpontját is megváltoztathatja, ezáltal az egyes országok egyes bel- és külpolitikai helyzetét is manipulálhatja.
A nyelvész szakértőnek kiemelkedő szerepe van az álhírek felderítése esetén. A forenzikus nyelvészetre folyamatos fejlődés jellemző, amely egyrészt a digitalizációnak is betudható, továbbá a jövőben a mesterséges intelligencia használatával még nagyobb előrelépés várható ezen a szakterületen.
A „fake news” és a „deepfake” jelenségek hatással lehetnek az infokommunikációs szolgáltatásokra, az információs és a kommunikációs technológiai háttéren alapuló elektronikus szolgáltatásokra is, ezáltal veszélyeztetve „okos város” működését. Az e-nyomozási ökoszisztéma létrejötte elősegítené az „okos város” biztonságos működését is. Az „okos város” alappillére egy olyan „okos rendőrség” (állami szervezet), amely feladatainak ellátása során korszerű és innovatív információtechnológiákat alkalmaz, képes a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket felhasználni.
A „fake news” és a „deepfake” jelenségek a bűncselekmény(ek) elkövetési magatartását képezheti, azonban a kriminalisztikai (forenzikus) szövegnyelvészet segítségével lehetséges szűkíteni a gyanúsítotti kört, valamint a bűnügyben szereplő személyek kilétének és személyazonosságának megállapításához is hozzájárulhat. A nyelvészszakértő által készített vélemény lehetőséget adhat verziók felállítására és a nyomozati cselekmények foganatosítására, figyelembe véve az e-nyomozási ismereteket, az adatbázisokban (nyilvántartásokban) zajló szűrő-kutató munkát. Szükségessé vált az álhírek és álvideók kriminalisztikai vizsgálata és elemzése, valamint ajánlások megfogalmazása.
Források
[1] https://topszotar.hu/angolmagyar/fake+news (letöltés: 2020.08.25.)
[2] Klein Tamás-Tóth András (szerk.): Technológia jog – Robotjog – Cyberjog (https://uj.jogtar.hu/#lbj109id159834593998182b2 2022.02.28.)
[3] http://www.atv.hu/belfold/20200113-ami-ellen-semmit-nem-tudsz-tenni-deepfake-jelensegek-a-kampanyokban 2022.02.28.
[4] A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére COM/2018/236 final
