Az Európai Unió több tagállamában is fontos parlamenti, illetve köztársasági elnök választás lesz 2022-ben. Az EU-hoz való viszonyulás, a közösség jövőjének témája valamennyi választási kampányban hangsúlyosnak ígérkezik.
A 2022-ben esedékes választások sorozatát Portugália nyitja meg, ahol január végén törvényhozási választásokat tartanak. Az első, összeurópai érdeklődést kiváltó voksolásnak mégis az áprilisi franciaországi elnökválasztás tekinthető, tekintettel arra, hogy az Unió egyik legbefolyásosabb tagállamának vezetőjéről döntenek a polgárok. A júniusi nemzetgyűlési választások miatt pedig a kampány sem zárul le Franciaországban áprilist követően. Az EU jövőbeli irányvonalai hasonlóképpen hangsúlyos szerepet kaphatnak a szintén ebben az időszakban sorra kerülő szlovén és magyar parlamenti választások előtt.
Ezekben az országokban az induló pártokkal, elnökjelöltekkel együtt jelentősen eltérő Európa-képek versenyeznek, következésképpen a kialakuló eredmények alapjaiban határozzák meg az országok Európa-politikáját.
Franciaországban a legfőbb törésvonal az integráció jövőjével kapcsolatban mutatkozhat majd meg. A regnáló államfő, Emmanuel Macron Európa szuverenitásának megerősítését, az egységesebb, szociális szempontokat jobban figyelembe vevő Európai Uniót tűzte ki elérendő célként. E pontok teljesüléséért már a kampány időszakában tehet, tekintettel arra, hogy 2022 első felében Franciaország tölti be az EU soros elnöki tisztségét. Két fő kihívója, Marine Le Pen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje, valamint Valérie Pécresse a konzervatív Köztársaságiak politikusa ugyanakkor határozottan elutasítják az egyre szorosabb együttműködést és a szuverén nemzetállamok fontosságát hangsúlyozzák.
Szlovéniában a jogállamiság kérdése és az ehhez kapcsolódó uniós kompetenciák ügye válhat kiemelt témával a kampány során. A hivatalban lévő kormányfő, Janez Jansa és pártja, a Szlovén Demokrata Párt a legerősebb ellenzéki szervezettel, a Szociáldemokratákkal szemben egy nyitottabb, elfogadóbb álláspontot képvisel az egyes országok gyakorlatait és mozgástereit illetően.
Magyarországon mindkét előző terület előkerül a választásokra készülve. Míg a közösen induló ellenzéki pártok támogatják az EU fellépését a jogállamiság elveinek sérülése esetén, valamint szorosabb fűznék az európai egységét, például az európai minimálbér bevezetésével, addig a kormánypártok az erős nemzeteken nyugvó Európa mellett érvelnek, amelyben minden szereplő kizárólag a saját hatáskörével összhangban cselekszik.
Mindebből következően tehát egyik tagország esetében sem érdektelen, hogy mi lesz a választások eredménye és milyen Európa-politikát folytat majd a jövőben az adott állam.
Kép: Eurodiaconia
