Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Csepeli Réka

Az uniós demokrácia megmérettetése a bővítés árnyékában

Föderalisták kontra Szuverenisták.

Csepeli Réka 2025.06.23.
Tóth Bettina

Használt járművek? Csakis körforgásosan!

Ülésezett a héten az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa.

Tóth Bettina 2025.06.20.
Navracsics Tibor

Hasad vagy erősödik?: A radikális baloldal válsága

A hétvégén megalakult pártszövetség szinte kettéhasította a radikális baloldal európai parlamenti frakcióját.

Navracsics Tibor 2025.06.19.
Zsivity Tímea

Bosznia-Hercegovina: intézményi válság és biztonsági kockázatok

Az EUFOR missziója leszögezte, hogy nem avatkozik bele a belpolitikai konfliktusokba.

Zsivity Tímea 2025.06.18.
Máthé Réka Zsuzsánna

Az USA a G7-ek élén vagy a G7-ek ellen?

A csúcstalálkozó programját három nagy átfogó téma köré szervezték.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.06.17.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2023.10.05.
  • 2023.10.05.

Ki fog itt minősített többséget létrehozni?

Az európai integráció kifejezetten optimista vállalkozás. Annak idején alapító atyái azért vágtak bele, mert meggyőződésük volt, hogy csak az integráció révén tud kitörni a kontinens abból az ördögi körből, amely hét évtized alatt három francia–német háborút hozott, és több millió emberéletet követelő szenvedést okozott az európai nemzeteknek. A hagyomány ma is töretlen: európai uniós politikusokat hallva, a dokumentumokat olvasva a derűlátás még ma is áttöri a válságok által táplált aggodalmat.

Kétségtelen, nem csak a jövőbeni cél, de a múlt sikerei is alátámaszthatják a dolgok rendeződésében bízók hitét. Az Európai Unió a második világháború utáni időszakban jelentkező szakpolitikai válságait általában jól tudta kezelni. A politikailag érzékenyebb válságokban pedig – ugyancsak régi hagyományként – úgy tudott sikeressé válni, hogy a politikai érzékenységet szakpolitikai kérdéssé változtatva gyakorlatilag jogi problémaként értelmezve azt az egységes piac koncepciója számára is kezelhetővé tette. Jó példa erre a harminc éven át dúló úgynevezett csokoládéháború, amely a brit és az európai kontinentális csokoládéipar, de legalább annyira a brit nemzeti identitás európai integrációval megvívott konfliktusát is jelentette.

A kérdések egy része azonban nem terelhető jogi, egységes belső piaci útra. A növekvő ambíciókkal rendelkező Európai Unió egyre komolyabban mérlegeli annak csábító lehetőségét, hogy globális nagyhatalmi pozícióban lépjen fel. Ennek megteremtéséhez viszont szükségesnek tartja, hogy az eddigi kormányközi, konszenzuson alapuló döntéshozatal helyét a közösségi munkamódszerre jellemző minősített többségi szavazás vegye át a külpolitikai kérdésekben. Politikusok beszédei után immáron az Európai Unió átalakítását meghirdető francia–német szakértői anyag is szorgalmazza ezt a változást.

Ideális előfeltételekkel rendelkezve a minősített többségi döntéshozatal valóban hatékonyabbá teszi az Európai Unió külpolitikai reagálási képességét. Ugyanakkor az európai külpolitikai együttműködés elmúlt évtizedei korántsem az egységes cselekvésről, sokkal inkább a nemzeti érdekek ütközéséről tanúskodnak. A helyzet most sem jobb. A tagállamok jelentős része – különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziója óta – szavakban ugyan támogatja a minősített többségi döntéshozatalra átállást, a valóságban azonban inkább fékezi a folyamatot.

Nem is csoda. Az orosz–ukrán háború mellett az Európai Unió határaihoz legközelebb eső külpolitikai-szomszédságpolitikai válságzóna Koszovó, amely mint cseppben a tenger mutatja meg az Európai Unió külpolitikájának egységesítésével kapcsolatos problémákat, amelyek nem csak gyakorlatilag, de elméletileg is kivitelezhetetlenné teszik a minősített többségi döntéshozatalt.

Az Európai Unió ugyanis tizenöt évvel az ország függetlenségének kikiáltása után sem tudott még egységes álláspontot kialakítani annak státuszát illetően. A tagállamok többsége ugyan elismerte Koszovó függetlenségét, azonban öt tagállam – Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország, Szlovákia – mind a mai napig megtagadta azt, azaz Koszovót Szerbia részének tekinti.

Különös fintora a sorsnak, hogy két olyan magas rangú európai uniós tisztviselő is van, akinek ugyan a koszovói helyzettel napi szinten kell foglalkoznia, illetve az ügyben pártatlanul közvetítenie, ám hazája nem ismeri el az ország függetlenségét. Az egyik Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője, aki spanyol, a másik pedig Miroslav Lajcák, a koszovói európai uniós különmegbízott, aki pedig szlovák állampolgárként valóban tudathasadásos állapotban élheti meg munkáját – amint annak korábban is láthattuk már példáját. Talán ennek is köszönhető, hogy a koszovói helyzettel kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések szavakban ugyan uniós, valójában azonban a tagállami diplomáciák szintjén zajlanak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az Európai Uniónak először a tagállamai Koszovóhoz fűződő viszonyában kellene rendet tennie ahhoz, hogy hitelesen követelje a külpolitikában a minősített többségi döntéshozatalt.

A koszovói helyzet nem lóg ki ebből a sorból. Az ukrajnai háború híreit olvasva is arról győződhetünk meg, hogy az uniós intézmények folytathatnak ugyan heroikus küzdelmet egységes külpolitikai álláspont kialakításáért, a külpolitikában azonban mind a mai napig a – gyakran egymással is konfliktusba kerülő – nemzeti érdekek a meghatározók. Akárcsak a korábbi évtizedekben, az európai külpolitika főszereplői ma is a nemzetállamok. Az Európai Uniónak tudomásul kell vennie a realitást.

A tervek ambíciójával ellentétben tehát a helyzet az, hogy a minősített többségi döntéshozatal bevezetésének az Európai Unió külpolitikai együttműködésében nem állnak fenn az előfeltételei. Természetes úton ebből adódóan nem, mesterséges, erőltetett módon pedig veszélyes lenne szakítani a konszenzus hagyományával.

Kép: Culture Action Europe

Témakörök: döntéshozatal, Európai Unió, integráció, Koszovó, többség
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT