Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök brüsszeli találkozóján nem történt előrelépés a normalizáció és az észak-koszovói feszültségek enyhítése terén – jelentette be Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője múlt heti sajtótájékoztatóján.
Borrell szerint „sem Koszovó, sem Szerbia számára nem lesz európai jövő, ha a két ország nem jut mielőbb megegyezésre”, továbbá sürgette mindkét felet, hogy dolgozzanak a feszültség enyhítésén, és tegyék lehetővé, hogy Észak-Koszovóban mihamarabb új választások kiírására kerüljön sor. „Nem ülhetünk tétlenül várva a következő válságra” – jelentette ki Borrell.
Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd kudarcba fulladásának okait, és a két szembenálló fél Európai Unióhoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és a gazdasági-politikai hatalommal rendelkező nemzetközi szervezetekhez fűződő szövevényes kapcsolatát érdemes tágabb társadalmi-politikai kontextusban szemlélni. A két fél közötti együttműködési hajlandóságot nagyban befolyásolja egyrészt a köztük lévő évtizedek óta fennálló viszály, másrészt az EU, az USA, és a nemzetközi szervezetek közvetlen és közvetett módon való beavatkozása a konfliktus rendezésébe.
Szerbia és Koszovó múlt heti párbeszédét élénk nemzetközi érdeklődés előzte meg. Ennek oka, hogy a Nyugat-Balkán mellett az EU-nak és az USA-nak is érdeke, hogy a régió biztonságos térséggé váljon. Az erőszak a térség instabilitásához vezethet és veszélyeztetheti a többi nyugat-balkáni ország EU-s integrációját, a régió euroatlanti törekvéseit.
Ezen okból kifolyólag az EU és az USA magas beosztású képviselői a brüsszeli tanácskozást megelőzően több alkalommal is üzentek a szembenálló feleknek. Felszólították őket, hogy tegyenek lépéseket a feszültség oldására, szervezzék meg az észak-koszovói szerbek lakta járásban az új helyhatósági választásokat, folytassák a párbeszédet az ohridi megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében.
Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára a Vjosa Osmani koszovói elnökkel folytatott megbeszélésén kiemelte, hogy Hashim Thaci korábbi koszovói miniszterelnök 2013-ban ígéretet tett a NATO-nak, hogy a koszovói biztonsági erők a KFOR beleegyezése nélkül nem mennek az északi részre. Stoltenberg üdvözölte a koszovói hatóságok azon döntését, hogy csökkentik a rendőri jelenlétet északon, és azt hogy Koszovó ezen részén új helyhatósági választásokat terveznek tartani.
A szerb elnök és a koszovói kormányfő találkozója előtt üzent a feleknek Jörn Rohde, Németország pristinai nagykövete is. Kijelentette, hogy a helyzet deeszkalálásához elengedhetetlen az EU közvetítésével zajló párbeszéd folytatása. „Az ohridi megállapodást azonnal alkalmazni kell” – mondta. Franciaország pristinai nagykövetsége bejelentette, hogy Emmanuel Macronnak a kijelentése, miszerint a vízumpolitika megváltoztatható, ha Belgrád és Pristina nem lép fel felelősen a helyzet rendezése érdekében, egyértelmű és határozott. A francia nagykövetség közölte, hogy Franciaország az EU által vezetett párbeszéd alkalmával mindkét oldaltól konstruktív szerepvállalást vár.
Marko Đurić Szerbia amerikai nagykövete találkozott Gabriel Escobarral, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjával, akivel a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folyamatáról, valamint Szerbia és az USA közötti kétoldalú együttműködés erősítésének tervéről tárgyalt. A megbeszélés alkalmával kiemelte, hogy a koszovói szerbek napi szintű zaklatásnak, diszkriminatív cselekményeknek gyakran erőszakos nyomásgyakorlásnak vannak kitéve.
Michael Roth, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a koszovói és észak-macedóniai látogatása után kijelentette, hogy az EU-nak nagyobb elszántságot kell mutatnia a nyugat-balkáni országok csatlakozása kapcsán. Az „X” közösségi oldalon közzétett bejegyzésében arról írt, hogy az orosz–ukrán háború „felébresztette az EU-t geopolitikai szendergéséből”, jelezve, hogy az EU-nak ambiciózusabban kell gondolkodnia a bővítési politikáról.
Manuel Sarazzin, az Európai Parlament képviselője és Németország nyugat-balkáni megbízottja a Belgrád–Pristina közötti párbeszéd új fordulójának előestéjén úgy nyilatkozott, hogy „nem fog nagy áttörés történni, konkrét lépésekről lesz szó, Koszovó északi részének deeszkalációja érdekében”. „Eszkaláció van Koszovó és Szerbia között, és ez mérgező az egész térségre nézve, előrelépésre van szükség, hogy legyen európai jövője Szerbiának, Koszovónak és az egész régiónak”.
Az EU, USA és nemzetközi szervezetek képviselőinek figyelmeztető szavai és deeszkalációs erőfeszítései nem értek célt. Josep Borrel, az EU külügyi és biztonsági főképviselője a múlt heti Belgrád–Pristina párbeszédet követően elmondta, hogy eredménytelenül zárult az újabb találkozó. A felek nem tudtak megegyezni. Albin Kurti koszovói miniszterelnök elutasította az EU által javasolt kompromisszumos megoldást, ragaszkodott a de facto kölcsönös elismeréshez, mint első lépéshez, míg Szerbia elnöke a szerb többséggel rendelkező önkormányzatok közösségének létrehozását helyezte előtérbe. Ezért az EU azt javasolta, hogy ezek a folyamatok párhuzamosan menjenek végbe. Kurti nem állt készen, hogy előrelépést mutasson, és beleegyezzen a szerb többséggel rendelkező önkormányzatok közösségének megalakításába. Vučić elfogadta az EU párhuzamos végrehajtásról szóló javaslatát.
Borrell mindkét oldalt megkérte, hogy haladéktalanul hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek megakadályozzák a helyzet további eszkalációját Koszovóban. Elmondta, hogy a Koszovó északi részén tapasztalható feszültségek enyhítése terén sem történt előrelépés. Májusban a Koszovó északi, túlnyomórészt szerbek lakta részén a helyi választások érvényességéről szóló vita során szerbek összecsaptak a biztonsági erőkkel, köztük a NATO vezette KFOR békefenntartóival, akik ott dolgoztak, és 93 katona megsebesült. A főképviselő kijelentette, hogy több mint négy hónappal ezelőtt előterjesztették a szerb többségű önkormányzatok társulási/közösségi statútumára vonatkozó javaslatot, és azóta sem történt előrelépés az ügyben. Sürgette a feleket, hogy a statútumról szóló tárgyalások azonnal kezdődjenek meg. Felszólította mindkét felet, hogy mihamarabb tegyék lehetővé az előrehozott helyhatósági választások megtartását Észak-Koszovóban. Borrel úgy véli, hogy a polgármesterek lemondása a leggyorsabb és legjobb módja az előrehozott választások lehetővé tételének. A másik eljárás, az aláírásgyűjtés a visszahívásukhoz, hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű. Borrell elmondta, hogy a koszovói szerbektől elvárják, hogy konstruktivitást tanúsítsanak, és feltétel nélkül vegyenek részt a választásokon. Vučićtól erre vonatkozóan megkapta a biztosítékokat.
Kurti a tanácskozást követően kijelentette, hogy „nem menekül” az ohridi megállapodásba foglaltak betartása elől, de a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása nem lehet előfeltétele a megállapodás végrehajtásának. Elmondta, hogy kész személyesen megírni a szóban forgó szerb többségű önkormányzatok közösségének alapokmánya tervezetét. Kurti továbbá kijelentette, hogy nem fogja indítványozni a polgármesterek lemondását, még akkor sem, ha legitimitásuk gyenge, mert demokratikus úton lettek megválasztva. Az észak-koszovói helyhatósági választásokon való alacsony részvételi arányért a szerb felet okolta.
Miroslav Lajčák, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős különleges képviselője bejelentette, hogy a két fél közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló megállapodás végrehajtásának még idén el kell kezdődnie. Pristinának meg kell kezdenie a tárgyalásokat az észak-koszovói szerbek garanciáiról, Belgrádnak pedig fokozatosan el kell kezdenie kötelezettségeinek teljesítését. Az EU megbízottja az ENSZ szeptemberi közgyűléséig konzultációsorozatot jelent be az uniós tagállamokkal, Nagy-Britanniával és az USA-val. „A konzultációknak a célja, hogy a nemzetközi közösség egyedi és összehangolt választ adjon Szerbia és Koszovó viszonyával kapcsolatban” – mondta Lajčák. Véleménye szerint, ha ezek az alapvető döntések nem születnek meg év végéig, akkor az EU-nak és az USA-nak már más lesz a prioritása. Az ohridi megállapodást mindkét fél elfogadta, hiba lenne nem végrehajtani a benne foglaltakat. Ha erre nem kerül sor, akkor abban az esetben számolni kell a feszültség fokozódásával és valószínűsíthetően még több erőszakos cselekménnyel kell majd szembenézni Észak-Koszovóban.
Emanuele Giaufret, az EU szerbiai küldöttségének vezetője kijelentette, hogy az elmúlt két évben történtek teljesen megváltoztatták a geopolitikai gondolkodást Európában, és most sürgősen kell foglalkozni a bővítéssel. Így ismét fókuszba került a Nyugat-Balkán. Elmondta, hogy a bővítési lehetőség mindig jelen volt, de nagyon lassan haladt előre, emiatt frusztráció alakult ki a régióban. Utalt Szerbia orosz–ukrán háborúval kapcsolatos hozzáállására, miszerint sok más országgal együtt elítélte az orosz agressziót, de nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Erre most Szerbiát ismételten felszólítják. Giaufret emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság bírálta a szerb állampolgárságról szóló törvény módosításait, amelyek megkönnyítik olyan külföldi munkavállalók szerb állampolgárság megszerzését is, akik harmadik országok állampolgárai és akiknek az EU-ba való utazása vízumhoz kötött.
Mindezek az események azt tükrözik, hogy Szerbia kulcsfontosságú és megkerülhetetlen partnere az EU-nak, mikor a Nyugat-Balkán stabilizációjáról van szó. A közelgő európai parlamenti és a 2024-es amerikai választások előtt nagy nyomás nehezedik az Unió és az USA vezető politikusaira. Egyszerre kell eredményt felmutatniuk az orosz–ukrán háború kapcsán, és megakadályozniuk azt, hogy a háború és a szankciós politika miatt kiéleződött geopolitikai feszültséget Oroszország és más külső szereplők további térnyerésre használják fel a nyugat-balkáni régióban.
