Kettős vonzásban: Kelet és Nyugat határán
Az Európai Bizottság október 30-án elfogadta a 2024. évi bővítési csomagot, amelyben részletesen megvizsgálta, hogy a csatlakozni kívánó országok, köztük Szerbia, milyen eredményeket ért el és hogyan is áll jelenleg az integrációs folyamatban.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „A feszült geopolitikai helyzet minden eddiginél sürgetőbbé teszi kontinensünk újraegyesítését a demokrácia és a jogállamiság közös értékeinek jegyében. A bővítést az új Bizottság is kiemelt prioritásnak tekinti.” A dokumentum hangsúlyozza az érdemeken alapuló bővítés jelentőségét, és megállapítja, hogy az integráció sikere az egyes partnerek által elért konkrét eredményektől függ.
Az Európai Unió fő elvárása Szerbiával szemben a 23. (igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és 24. (jogérvényesülés, szabadság és biztonság) csatlakozási fejezetnek való teljeskörű megfelelés, ezzel együtt a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása, a közösség kül-, biztonság-, és védelempolitikájához való igazodás, az Oroszország elleni szankciók bevezetése. Mindezek mellett a csatlakozási tárgyalások alapját képezi a Koszovóval való kapcsolatának normalizálása, az eddigi megállapodásokba foglaltak maradéktalan végrehajtása.
Josep Borell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a bővítési dokumentum kapcsán elmondta: „Az uniós csatlakozás ma sokkal inkább stratégiai döntést jelent, mint valaha. Az új geopolitikai környezetben az uniós értékek követése, mindenekelőtt a jogállamiság tiszteletben tartása és az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás jelzi a legjobban a stratégiai orientációt”. Szerbiát illetően hangsúlyozta: „Szerbia egyszerűen nem tarthat fenn kapcsolatokat Oroszországgal, és nem tehet úgy, mintha semmi sem változott volna. Választania kell az egyiket vagy a másikat. Előbb-utóbb össze kell hangolnia kül- és biztonságpolitikáját az EU politikájával. Ellenkező esetben a tagság kérdése veszélybe kerül” – mondta Borell. A főképviselő szerint Szerbiának előbb vagy utóbb igazodnia kell majd a közösség külpolitikájához, ellenkező esetben veszélybe kerülhet uniós tagsága.
A Bizottság 2024. évi országjelentéséből kiderül, hogy Szerbia továbbra sem csatlakozott az Oroszország elleni korlátozó intézkedésekhez. Emellett Szerbia nem igazodott a főképviselő EU nevében tett egyéb nyilatkozataihoz, valamint az Oroszországot, Kínát, Fehéroroszországot, Iránt, Észak-Koreát és Venezuelát érintő korlátozó intézkedésekhez. A jelentés szerint Szerbia szoros kapcsolatot ápol az orosz és kínai vezetéssel, ami kérdéseket vet fel Szerbia stratégiai irányával kapcsolatban. A Bizottság aggodalmát fejezte ki Szerbia és Kína között 2023 októberében kötött szabadkereskedelmi egyezmény miatt, ami 2024. július 1-jén lépett hatályba. A megállapodás szerint a két fél fokozatosan megszünteti a vámok 90 százalékát a Szerbia és Kína közötti kereskedelemben.
A dokumentum szerint Szerbia 2024 júliusában Egyiptommal is aláírt egy szabadkereskedelmi megállapodást, amely még nem lépett hatályba. Ezenkívül az ország hasonló megállapodásokról tárgyal az Egyesült Arab Emirátusokkal, Dél-Koreával és Izraellel is. A Bizottság kikötötte, hogy Szerbiának a harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán biztosítania kell az uniós normákkal való összeegyeztethetőséget és a szerződéseknek olyan megszüntetési záradékokat kell tartalmazniuk, amelyek garantálják, hogy az ország az uniós csatlakozásnál felmondhassa a megállapodásokat.
Szerbia gazdasági helyzetéről megállapítható, hogy az EU-val való gazdasági integráció továbbra is magas szinten maradt. Az Unió az ország legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnere, 2023-ban teljes kereskedelmének 59,7%-át az EU adta. Fontos megjegyezni, az Unió érdeke is, hogy Szerbia elsődleges gazdasági és politikai partnereként tekintsen a közösségre. Ennek oka, hogy Szerbiában található az egyik legnagyobb lítiumlelőhely Európában. A lítium mint a legkönnyebb fém központi szerepet játszik az Európai Unió zöld átmeneti stratégiájában, mivel az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához erre van szükség. Jelenleg az EU Kínából szerzi be a nyersanyagot. Vučić elnök szerint országa évente kb. 58 ezer tonna lítiumot tudna biztosítani, ami az EU-ban gyártott elektromos járművekhez szükséges lítiummennyiség 17 százalékát fedezné. Ez Szerbiát stratégiai szereplővé tehetné az európai lítiumellátásban, ami komoly gazdasági és politikai előnyöket jelenthetne az országnak. Mivel az EU és más nemzetközi szereplők is érdeklődnek a szerbiai lítium kitermelése iránt, így az ország ismét megkerülhetetlen szereplőjévé válhat az Unió számára gazdasági és geopolitikai szempontból egyaránt.
A Bizottság felhívta Szerbia figyelmét, hogy az Unió az ország legfőbb politikai és gazdasági partnereként elvárja a Közösségről és az uniós csatlakozásáról szóló tárgyilagos kommunikációt. A jelentésben felszólították a szerb vezetést a dezinformációk és az információ-manipulációk elleni küzdelem fontosságára.
A fent leírtak jól példázzák, hogy a megváltozott geo-, és biztonságpolitikai környezetben megnőtt Szerbia jelentősége, az ország a nyugat-balkáni régióban fontos stabilizáló szerepet tölt be. Ezért fontos, hogy az EU alaposan megfontolt megállapodások megkötésére ösztönözze Szerbiát az uniós tagsága elérése érdekében. Ugyanakkor az ország annak ellenére, hogy elindult az európai integráció útján, továbbra is nyitott más, az EU által kevésbé vagy egyáltalán nem preferált gazdasági-politikai szereplőkkel való hosszú távú együttműködésre.
Fotó: europeanwesternbalkans.com
