Miroslav Lajčák, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős különleges képviselője június 18–19-én tett koszovói és szerbiai látogatása során megbeszélést folytatott Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettessel, valamint Aleksandar Vučić szerb államfővel. A megbeszélés tárgya a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatása, a két fél közötti kapcsolat normalizációja, az ohridi megállapodásba foglaltak végrehajtása volt.
Lajčák arra is felhívta mindkét fél figyelmét: az Európai Unió Tanácsa által elfogadott Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz nyújtotta támogatáshoz való hozzáférés feltétele, hogy a párbeszéd javítása érdekében Belgrád és Pristina is megtegye a megfelelő lépéseket. Az eszköz a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési terv pénzügyi pillére. A program keretében a 2024–2027-es időszakra 6 milliárd euró támogatást irányoztak elő. Ebből 2 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás és további 4 milliárdot kölcsön formájában. Az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy az első folyósítások 2024 második negyedévének végéig történjenek meg.
Az uniós támogatás előfeltételei között szerepel a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető demokratikus értékek tiszteletben tartása, az EU kül- és biztonságpolitikájához való igazodás, beleértve az Oroszország elleni szankciók bevezetését, továbbá az Unió harmadik országokkal szembeni vízumkötelezettségeinek implementálása az alapfeltétele annak, hogy a térség országai pénzügyi forrásokat kapjanak. Ezen feltételek teljesítése elsősorban Szerbia esetében okozhatnak nehézséget. A nyugat-balkáni térségben ez az egyetlen ország, amely nem támogatta az Oroszország elleni szankciók bevezetését. A fent említett alapfeltételek mellett Szerbiával és Koszovóval szemben további elvárásokat fogalmaztak meg. Esetükben teljesítendő kritériumként szerepel még: a kapcsolatuk normalizálásának igénye, a konstruktív párbeszéd folytatása és az eddigi megállapodásokba foglaltak maradéktalan végrehajtása. Továbbá meghatározták, hogy az Európai Bizottság szolgálatai az eszköz végrehajtása keretében együtt fognak működni az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) annak érdekében, hogy biztosítsák az unió külső tevékenységének következetességét. Szerbiával és Koszovóval kapcsolatban az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló párbeszéd elősegítőjeként értékelést készít. Mivel a két fél közötti kapcsolat feszültségekkel terhelt, az előírt kötelezettségeket nem teljesítették, így kérdésessé válik az eszköz kifizetése.
Mindezek ellenére a koszovói és szerb oldal is bizakodó. Előbbi azért, mert Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője június 18-án az EU tagállamainak benyújtott jelentésében javasolta a Pristinával szemben bevezetett intézkedések eltörlését. Borell úgy értékelte, hogy ez a lépés pozitív politikai jelzés lenne, és hozzájárulna a Belgrád–Pristina közötti párbeszéd javításához. Szerbia pedig a nyugat-balkáni régión belül betöltött szerepe kapcsán igyekszik tárgyalási pozícióját megerősíteni. Mint az Európai Unióval határos, EU-tagjelölt, nagysága, demográfiai jellemzői, gazdasági fejlettsége, hadereje, unión kívüli szereplőkkel fenntartott kapcsolatai okán a nyugat-balkáni régió stabilitása és biztonsága szempontjából is kiemelt jelentőséggel bíró országra a BRICS is felfigyelt. A kínai elnök meghívta Aleksandar Vučić szerb elnököt a soron következő BRICS-csúcstalálkozóra, amelyet októberben tartanak Oroszországban. Vučić nem utasította vissza a meghívást: ezzel jelezte, hogy Szerbia számára nem az EU az egyetlen alternatíva. Itt fontos kiemelni, hogy az ország uniós kapcsolatfelvételére 2000. november 24-én került sor, amikor Jugoszláv Szövetségi Köztársaságként csatlakozott a Stabilizációs és Társulási Folyamathoz, majd 2009. december 22-én Szerbia benyújtotta az EU-tagság iránti kérelmét. Az Európai Tanács 2012. március 1-én megadta Szerbiának a tagjelölti státuszt és 2014. január 21-én Brüsszelben sor került Szerbia csatlakozási tárgyalásának megkezdésére. Az Unió 2021 óta egyetlen új tárgyalási fejezetet sem nyitott meg az Oroszországgal szembeni szankciók megtagadása miatt. Többek között emiatt is nőtt az euroszkeptikusok aránya Szerbiában, amelyet a közvélemény-kutatási adatok is alátámasztanak. A szerbiai európai integrációért felelős minisztérium által végzett felmérés szerint a kérdésre, hogy „Ha holnap népszavazást tartanának azzal a felvetéssel, hogy támogatja-e Szerbia EU csatlakozását?” a válaszadók 43 százaléka igennel, 32 százaléka nemmel válaszolt (13 százaléka nem szavazna, 12 százaléka nem tudja hogyan válaszolna). Ami az orosz, kínai és más EU-n kívüli országokkal való kapcsolatot illeti: arra a kérdésre, hogy „Támogatja-e, hogy Szerbia a lehető legszorosabb kapcsolatba kerüljön Oroszországgal, Kínával és a BRICS-országokkal?” a válaszadók 63,4 százaléka igennel, 9,3 százaléka nemmel, 13,3 százaléka „inkább igen, mint nemmel”, 6 százaléka „inkább nem, mint igennel” válaszolt.
A szerbiai polgárok véleményét az Európai Bizottság 2023. évi jelentésében foglalt adatok sem befolyásolták, mely szerint az Unió az ország legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnere: 2022-ben teljes kereskedelmének 58,7 százalékát és a közvetlen külföldi tőkebefektetések 32,9 százalékát adta. Az EU után Szerbia fő kereskedelmi partnerei 2021-ben Kína (a teljes kereskedelem 8,7 százaléka), Oroszország (5,8 százalék) és Bosznia-Hercegovina (5,3 százalék) volt.
Szerb oldalról nézve a BRICS előnye az EU-val szemben, hogy a csoport országai egymástól eltérő és független külpolitikát folytathatnak. Fontos megjegyezni, hogy az EU is szorosan együttműködik néhány BRICS-taggal. Stratégiai partnerségei vannak például Brazíliával, Indiával és a Dél-afrikai Köztársasággal, és szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyal Indiával. Még az Európai Parlament is hangsúlyozta a BRICS-tagokkal folytatott politikai párbeszéd erősítését. Viszont azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az EU és a BRICS ellentétes oldalról közelíti meg az orosz–ukrán háború és a közel-keleti fegyveres konfliktus problematikáját.
A másik ok, amiért Szerbia ismét előnyös tárgyalási pozícióba került, annak köszönhető, hogy az ország nyugati részében, a Jadar folyó környékén, Loznica közelében található az egyik legnagyobb lítium-lelőhely Európában. A lítium mint a legkönnyebb fém központi szerepet játszik az Európai Unió zöld átmeneti stratégiájában, mivel az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához lítiumra van szükség. Jelenleg az EU Kínából szerzi be a nyersanyagot. Vučić elnök szerint országa évente kb. 58 ezer tonna lítiumot tudna biztosítani, ami az EU-ban gyártott elektromos járművekhez szükséges lítiummennyiség 17 százalékát fedezné. Ez Szerbiát stratégiai szereplővé tehetné az európai lítiumellátásban, ami komoly gazdasági és politikai előnyöket jelenthetne az országnak. Mivel az EU és más nemzetközi szereplők is érdeklődnek a szerbiai lítium kitermelése iránt, így az ország ismét az megkerülhetetlen szereplőjévé válhat az Unió számára.
Vučić játszmája komoly dilemma elé állíthatja az EU döntéshozóit, ugyanis az a kérdés merül fel, hogy Szerbia hosszú távon az EU vagy a BRICS érdekszférájához fog-e tartozni?
Fotó: thenews.com
