Régi vita tárgya az altruizmus: van-e az emberek között várt ellenszolgáltatás nélküli önzetlen jócselekedet és ha igen, akkor meddig terjedhet a határa? A közgazdaságban viszonylag egyszerűen eldönthető a kérdés, hiszen a legtöbb esetben az önzetlen befektető vagy támogató nagyon is kézzelfogható anyagi előnyökhöz juthat kezdeti támogatása után. Így van ez a koronavírus világjárvány elleni küzdelem esetében is – legalábbis erre világít rá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb elemzése is.
Az IMF javaslata szerint 2021 végéig a világ minden országa lakosságának legalább 40 százalékát be kellene oltani és 2022 első feléig legalább 60 százalékát. Ezen túlmenően biztosítani kell a kockázatokat, a széles körű tesztelést és nyomon követést, valamint biztosítani kell a megfelelő terápiás készletek fenntartását is. A legkevésbé fejlett országok, a határországok, valamint a feltörekvő országok többségének lakossága alig van átoltva. Ezt figyelembe véve, a Nemzetközi Valutaalap javaslata túllép a kötelezettségvállalásokon és hangsúlyozza az előzetes finanszírozás, az előzetes vakcinaadományok és a kockázati befektetések szükségességét. Az elemzők szerint a javaslat 50 milliárd dolláros összköltsége tartalmazná a szükséges támogatásokat, nemzeti kormányzati forrásokat és kedvezményes finanszírozások különböző formáját is. Mindezek a lépések emberi életek százezreinek megmentésén túlmenően a fejlett gazdaságok további lassulását akadályoznák meg.
A pandémia leküzdése világgazdaságot érintő politikai kérdéssé vált. A korai optimista becslések 2020-ra a legtöbb nagy gazdaság esetében a bruttó hazai termék legalább 2,9 százalékos visszaesését jósolták, amelyből 4,5 százalékos GDP-veszteséget igazoltak. A globális GDP 87,55 billió amerikai dollár volt 2019-ben, így becslések szerint a gazdasági növekedés 4,5 százalékos csökkenése csaknem 3,94 billió amerikai dollár kieső gazdasági teljesítményt jelentett. Ez a kiesés leginkább a fejlett gazdaságokat érinti, így érthető, hogy a járvány leküzdése céljából 2020 áprilisában az Egészségügyi Világszervezet, Franciaország, az Európai Bizottság és a Bill & Melinda Gates Foundation kezdeményezésére létrejött az Access to COVID-19 Tools (ACT) Accelerator nevű program. A kezdeményezés célja, hogy a koronavírus elleni vakcina előállítását, fejlesztését és globális elosztását támogassa. A program legfontosabb anyagi támogatói az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság, Kanada, valamint az Európai Bizottság. Jelentős összeget adományozott a Gates Philantropy Partners, a Mastercard, a Shell, a Cisco és a TikTok is, de Magyarország is szerepel az adományozók között, az összeg mértékének tekintetében megelőzve Mexikót vagy Csehországot.
A világjárvány leküzdése céljából nem csupán altruizmusból adakoznak a kormányok, vállalatok és befektetők. Az IMF számításai szerint a világnak a vírus elleni küzdelemben elért siker (beleértve az oltásokat, a diagnosztikát és a terápiát) összesített profitja 2025-re várhatóan 9 billió dollár lesz és ennek 40 százaléka a fejlett gazdaságoké lesz. A járvány leküzdése után a világ többi országában ismét megnövekedik az áruk iránti kereslet és mindez várhatóan 1 billió dollár összegű további adóbevételt jelent a fejlett gazdaságok számára. Ezt mérlegelve egyértelmű, hogy a világjárvány leküzdését segítő előzetes finanszírozás, az előzetes vakcinaadományok és a kockázati befektetés nem altruizmus vagy humanitárius segítségnyújtás, hanem igencsak magas megtérülésű állami beruházás.
