A geopolitikai helyzet az elmúlt évtizedben módosította a költségvetési prioritásokat Európában. 2014-ben, az orosz-ukrán konfliktus kezdetekor az európai országok a védelemi beruházások növeléséről döntöttek, majd e lépés létjogosultságát támasztotta alá a 2022 februárjában kezdődött háború Oroszország és Ukrajna között. Azóta már végképp nincs kétség afelől, hogy szükséges-e a GDP legalább 2%-át honvédelemre fordítani. De hogyan hat a katonai kiadások növelése a szociális és jóléti ráfordítások alakulására? Egyszerűbben szólva: rosszabbul élnek-e az emberek ott, ahol többet költenek honvédelemre?
A közgazdaságtanban létező gazdasági dilemmák egyike az „ágyú vagy vaj (guns or butter)” – amely azt a kérdést teszi fel, hogy a hadi és védelmi kiadások növekedése törvényszerűen visszafogja-e a jóléti kiadásokat. Most egy, a varsói Katonai Műszaki Egyetemmel közös kutatásban erre keresték a választ az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársai, a Ludovika Podcast mai adásában erről lesz szó.
Első rénézésre nyilvánvalónak látszik, hogy minthogy a költségvetési források korlátozottak, a katonai és a szociális kiadások ugyanazért a közpénzért versengenek. Ez valóban így van? Ez azért is érdekes kérdés, mert nemrégiben napvilágot látott az az adat, amely szerint a 31 NATO-tagország közül csak 11-ben éri el a katonai kiadások szintje a kitűzött, megszavazott értéket, azaz a GDP 2 százalékát. A jóléti vívmányaikat féltik ezek az országok? Vagy egyszerűen csak Oroszországtól nagyobb távolságra vannak és kevésbé félnek tőlük?
Ami a dilemma alapvetését illeti, elsőre ez sem feltétlenül tűnhet evidensnek. Hiszen láttuk a történelemből: nagy válságok, gazdasági krízisek idején sajnos nem egyszer a hadiipart erősítésétől várták – jellemzően joggal – a munkanélküliek számának csökkentését. A hadiipar felszívta a munkanélküli tömegeket, akiknek így nőtt a vásárló erejük, makroszinten növelve ily módon a keresletet, amely magával hozta aztán mind több iparág, majd a gazdaság magára találását. Hol van az igazság, mi végeredményben a hadi kiadások makrogazdasági hatása?
Hogyan viszonyulnak az EU-tagországok a védelmi kiadások növeléséhez? Tartanak-e az emberek attól, hogy az közvetve a jólétüket érintheti? Magyarországon mi ezzel kapcsolatban a társadalom percepciója?
Mai adásunkban Kutasi Gábor, az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője válaszol kérdéseinkre.
