A növekvő államadósság nyomán a jegybank kamatemeléssel igyekszik lassítani az inflációt, ám így mérséklődik a növekedés. Szűk tehát a mozgástér, mi lehet ebben a helyzetben a jó döntés? Mindeközben úgy tűnik, mintha valamiféle paradigmaváltás zajlana a világgazdasági szereplők körében; vezető közgazdászok javasolják a költekezést és a megszorítások elhalasztását: míg korábban a stabilitás megőrzése, az infláció és az államadósság féken tartása lett volna prioritás, mostanság inkább a növekedés került előtérbe, a makromutatók elszállása árán is. Mi történt? Várható-e a maastrichti kritériumok módosítása és mit jelent a minőségi növekedés?
(A felvétel január végén készült.)
