Háború és erkölcs: Filozófiai és történelmi perspektívák címmel szervezett kétnapos nemzetközi konferenciát az NKE Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézete (MTKI) és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE). A szakmai fórum a háború és az erkölcs összetett kölcsönhatását vizsgálta, összekapcsolva a filozófia, a történelem, a politikatudomány, a teológia és a kapcsolódó tudományágak kutatóit.
A háborút és az erkölcsöt együtt említeni paradoxnak hangzik, annál is inkább, mert a zsidó filozófiai tanok szerint a legrosszabb, amit az emberiség elkövethet, az a háborúskodás. A zsidó vallás szerint a legnagyobb érték az élet minden formájának megtartása – kezdte beszédét Frölich Róbert országos főrabbi. Ám akkor adódik a kérdés: miképpen lehet erkölcsös egy háború? Utalva disszertációjára, abban a szentföldi konfliktusokról értekezett, és csodálkozva kellett megállapítania, hogy ezeknek valóban voltak az életek megőrzésére irányuló elemei: az elfogott emberekről való gondoskodás vagy a foglyok méltóságának megőrzése formájában. Kívánom, hogy a kétnapos tanácskozás végére megbizonyosodhassunk arról, hogy lehet erkölcsösség a háborúkban, hiszen ez adja alapját annak, hogy emberek vagyunk – fogalmazott a főrabbi.
Zsákmányból segély
Ezt követően került sor Deli Gergely, az NKE rektora A háborútól az erkölcsig: a római Alimenta-programok példája című nyitóelőadására. Ebben elsőként összevetette a köztársaság és a császárság időszakát. Előbbit az erkölcsi integritáson alakuló katonai sikerek jellemezték, míg utóbbiban megfordult a sorrend, és a hódítások nyomán igyekeztek az erkölcsöket „feléleszteni”, előtérbe helyezni. Ennek példája az Alimenta nevű jóléti program, amely közel kétszáz éven át működött abból a célból, hogy árvákat és szegény gyerekeket támogasson a Római Birodalomban. Finanszírozását a dák háborúkból származó zsákmányból, valamint a földbirtokosokra kivetett vagyonadók révén oldották meg. A rendszerhez csatlakozó földbirtokosok egyösszegű kölcsönt kaptak a császári kincstárból, s azt évente meghatározott arányban kellett visszafizetniük, ezzel járulva hozzá a jótékonysági alaphoz.
Ez egy szofisztikált, komplex program volt – értékelte Deli Gergely –, amelynek célját a témát kutató történészek különféleképpen határozták meg. Egyesek szerint a születésszám növelése, mások szerint a mezőgazdaság fellendítése, vagy éppen Augustus morális alapokon nyugvó törvénykezésének folytatása lebegett az Alimenta kiötlőinek szeme előtt. Annyi azonban bizonyos, hogy e jövőorientált program révén afféle morális közösség jött létre informális szabályokkal, s a részvétel benne a résztvevők identitásának is fontos elemévé vált.
Egymást erősítve
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke – aki évtizedeken át katonaorvosi beosztásokban szolgált a Magyar Honvédségben – Háború, erkölcs és orvostudomány című előadásában arról szólt: a monoteista vallások körében mindig is vita övezte a háború és morál témáját. A Tóra a békét és az etikus viselkedést képviseli, két esetben azonban isteni parancs a háború: az egyik az önvédelem, a másik Kánaán elfoglalása. Létezik még a megengedett háború fogalma, ehhez azonban a közösség beleegyezése szükséges, és preventív háborút is szabad vívni – sorolta az elnök.
A témában a legfontosabb parancsnak Kánaán elfoglalása számít, az Ószövetségben Mózes könyvében részletes előírások találhatók erre vonatkozóan. Az olyan kitételek azonban, mint az elfoglalandó város békés megadásra történő felszólítása, vagy a gyümölcsfák ostrom alatt kivágásának tilalma már humanitárius szemléletet mutatnak – miközben másutt az ellenség teljes elpusztítására való felhívás is szerepel. Nem csoda, hogy sok etikai vitát váltottak ki e nézőpontok.
Az előadásban szó volt még a megkülönböztetés és az arányosság elveiről, és az orvosi eskük megtartásának nehézségeiről is. Utóbbi téma kapcsán elhangzott: a jog és az erkölcs embertelen felrúgására a második világháború során számos példa akadt. A nácik orvosi kísérletek formájában a legsúlyosabb orvosetikai bűnöket követték el: Mengele és társai gyerekeken, egypetéjű ikreken fájdalmas beavatkozásokat hajtottak végre, amelyeket nem éltek túl az áldozatok.
A háború nem jelenti az erkölcs felfüggesztését, a vallási tanítások és az erkölcsi normák nem egymással versenyezve, hanem egymást erősítve kell, hogy jelen legyenek minden körülmények között – zárta gondolatait a Mazsihisz elnöke.
A konferencia első napján szó esett még egyebek mellett a háború etikai kérdéseiről, a hadviselés zsidó és a nemzetközi jogi aspektusairól, az emberi méltóság megsértéséről a koszovói háborúban, valamint az örmény népirtás kérdéseiről is. A konferencia első napját az Országos Rabbiképzőben tartották, a rendezvény második napjának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ad otthont.
Nyitókép: depositphotos.com
