A 2025-ös Müncheni Biztonsági Konferencia 2025. február 14-én, pénteken vette kezdetét, ahol a globális biztonsági kihívások kerültek előtérbe. A viták olyan témákat érintettek, mint a globális kormányzás, a demokratikus ellenállóképesség és a klímavédelem. Szombaton a nemzetközi rend állapota, valamint a regionális konfliktusok és válságok voltak terítéken, miközben a transzatlanti partnerség jövője is kiemelt figyelmet kapott. Vasárnap a konferencia Európa világpolitikai szerepéről szóló eszmecserékkel zárult. A találkozón az amerikai elnök orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos nézetei olyannyira felborzolták a kedélyeket, hogy Emmanuel Macron az EU vezetőit hétfőre Párizsba hívta egy rendkívüli csúcsra.
Az ipar számára létfontosságú kritikus nyersanyagokért folytatott globális verseny az utóbbi években jelentősen kiéleződött. Az egyre nagyobb kereslet olyan anyagokra összpontosul, mint az urán, titán, lítium, grafit, nikkel, alumínium és a ritkaföldfémek, amelyek számos csúcstechnológiai eszköz nélkülözhetetlen összetevői.
A kritikus nyersanyagok globális helyzete az idei konferencia egyik kiemelt témája volt. Az energiaátmenet, a technológiai fejlődés és a geopolitikai feszültségek miatt ezek biztosítása stratégiai jelentőséget nyert. A világ vezetői és szakértői a fenntartható ellátási láncokról, a Kínától való függőség csökkentéséről, valamint Ukrajna és Afrika nyersanyag forrásainak szerepéről is tárgyaltak.
Jelenleg Kína a világ legnagyobb ritkaföldfém-beszállítója, és Kína biztosítja az Európai Unió ilyen irányú igényeinek mintegy 40%-át. Ezen kívül Ausztrália, Dél-Afrika, Kanada és Brazília is jelentős szereplő ezen a piacon. Az Egyesült Államok és az Európai Unió évek óta dolgozik azon, hogy csökkentse Kínától való függőségét ezekben a kulcsfontosságú nyersanyagokban. Az EU Kritikus Nyersanyag Rendeletet tett az asztalra, Amerika viszont ennél továbbmegy Ukrajnában.
Ukrajna történelmileg meghatározó bányászati szereplő, különösen a szén, vas és más alapanyagok kitermelése terén. Bár az ország kritikusnyersanyag-ipara még gyerekcipőben jár, hatalmas lehetőségeket rejt. Az ilyen típusú bányászat és feldolgozás azonban fejlett technológiákat és komoly beruházásokat igényel, ezért Ukrajna aktívan keres nemzetközi partnereket és befektetőket a CRM-szektor kiépítéséhez.
A müncheni konferencián egyértelmű üzenetként hangzott el, hogy Ukrajna támogatása nem szűnik meg, és hogy olyan igazságos és tartós békét várnak a globális vezetők, amely garantálja, hogy Oroszország többé ne jelentsen fenyegetést sem Ukrajnára, sem Európára, sem a nemzetközi rendre. Az Európai Bizottság továbbra is dolgozik azon a terven, amelynek célja, hogy 2027-ig teljesen megszüntesse az orosz fosszilis energiahordozók importját, ugyanakkor az Európai Bizottság 2025-ös munkaprogramjában nem szerepel egy új energiabiztonsági stratégia, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az EU milyen konkrét lépéseket tervez a következő években az energiafüggetlenség elérése érdekében.
USA–Ukrajna nyersanyag-megállapodás: Európa csak a popcornt hozza
Az Egyesült Államok Trump-adminisztrációja újabb, Ukrajna számára sorsdöntő javaslattal állt elő: az ország ritkaföldfém-készleteinek 50%-os tulajdonjogáért cserébe további katonai és gazdasági támogatást kínált Kijevnek. A terv szerint Ukrajna nem közvetlen anyagi ellenszolgáltatásként, hanem az amerikai fegyverszállítások és katonai segítségnyújtás részleges megtérítéseként adná át az értékes ásványkincseket.
A javaslat különösen azért váltott ki komoly visszhangot, mert az Egyesült Államok azt is egyértelművé tette, hogy ha Oroszországgal sikerülne valamilyen tűzszüneti megállapodásra jutni, kész csapatokat küldeni Ukrajna stratégiai bányászati területeire, hogy biztosítsa az ott található nyersanyagok védelmét. Ez a lépés nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai értelemben is új korszakot nyitna: egy olyan helyzetet, amelyben az USA fizikai jelenléttel is garantálná Ukrajna nyersanyagforrásainak biztonságát.
A tervet Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter február 13-án Kijevben mutatta be Zelenszkijnek, aki azonban nem írta alá azonnal a dokumentumot. Az ukrán elnök óvatosan fogalmazott: először tanulmányozni szeretné a szerződés részleteit és konzultálni kíván más vezetőkkel is.
Az ügy jóval bonyolultabb annál, mint hogy egyszerű üzleti megállapodásként kezeljük. Ukrajna ásványkincseinek jelentős része (40%) ugyanis jelenleg orosz megszállás alatt álló területeken található, így még ha az ukrán elnök hajlandó is lenne a megállapodásra, annak gyakorlati megvalósítása számos akadályba ütközne.
Ezen felül egy ilyen egyezmény komoly stratégiai és szuverenitási kérdéseket is felvet: mennyiben függetleníthetné magát Ukrajna egy olyan helyzetben, ahol saját földjének leggazdagabb ásványi lelőhelyei felett egy külföldi nagyhatalom rendelkezik?
A Trump-adminisztráció egyik fő érve az volt, hogy az amerikai közvéleményt 500 milliárd dollár értékű nyersanyag kincs ellentételezés reményében könnyebb lenne Ukrajna támogatásában megnyerni. Lindsey Graham republikánus szenátor a müncheni konferencián kijelentette, hogy a megállapodással Ukrajna nem pusztán egy pénzügyi teher lenne, hanem egy befektetés, egy stratégiai előny, amelyből az USA is profitálhat.
A kérdés tehát nem csupán arról szól, hogy Ukrajna hajlandó-e átengedni kritikus ásványkincseinek felét az Egyesült Államoknak, hanem arról is, hogy ezzel milyen geopolitikai változások indulhatnak el. A nyersanyagokért folytatott harc már most is a világpolitika egyik legfontosabb témája, és a müncheni konferencián elhangzottak alapján úgy tűnik, Ukrajna ásványkincsei nemcsak az ország újjáépítésének kulcsát jelenthetik, hanem akár egy teljesen új geopolitikai szövetségi rendszer alapjait is megteremthetik.
Zelenszkij elismerte, hogy Ukrajna rendkívül nehéz helyzetbe kerülne az Egyesült Államok katonai támogatása nélkül – mind a jelenlegi háború során, mind annak lezárása után. Kiemelte, hogy az amerikai segítség kulcsfontosságú Ukrajna védelme és jövője szempontjából, és nem akarja elképzelni azt a forgatókönyvet, amelyben Ukrajna elveszíti stratégiai partnerségét Washingtonnal. Nem csoda, hogy szombaton megerősítette, Ukrajna nem utasítja el az Amerika által javasolt ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást, azonban még nem írja alá, mert hiányolja a biztonsági garanciákat, ezért csak annak módosításával tárgyalhatnak az együttműködésről.
David Lammy brit külügyminiszter a Müncheni Biztonsági Konferencián kijelentette, hogy támogatja az Egyesült Államok és Ukrajna partnerségének elmélyítését a jövőben, viszont arra ösztönözné az amerikai elnököt és az ukrán vezetést, hogy hosszú távon gondolkodjanak a két ország együttműködéséről, amely a következő generációkra is hatással lehet. Mindezt annak fényében mondta, hogy az Egyesült Királyság és Ukrajna nemrégiben egy történelmi jelentőségű, 100 évre szóló partnerségi megállapodást írt alá. Az egyezmény célja a biztonsági kapcsolatok elmélyítése és a két ország közötti együttműködés megerősítése, ami arra utal, hogy London hosszú távon stratégiai szövetségesként tekint Kijevre.
És mi a helyzet az EU-val?
Az Európai Bizottság 2024-ben kijelentette, hogy Ukrajna kritikusnyersanyag-készleteinek magas potenciálja, az ország bányászati iparának modernizálási igénye, valamint a befektetők számára kedvezőbb jogi és adminisztratív keret kialakítása erős alapot biztosít egy kölcsönösen előnyös partnerséghez, hiszen nyersanyagok nélkül a zöld és digitális átmenet nem megvalósítható, ráadásul Európa versenyképessége sem növelhető. Mindemellett Ukrajna földrajzi közelsége tovább növeli a stratégiai együttműködés jelentőségét.
A Biztonsági Konferencia második napján az ukrán elnök az európai hadsereg létrehozását szorgalmazta, az európai vezetéstől azonban nem láttunk eddig jelentős gazdasági javaslatot Ukrajna támogatásáért cserébe.
A Biztonsági Konferencia is világossá tette, hogy Ukrajna nem csupán katonai és politikai szempontból kulcsszereplő, hanem nyersanyagok szempontjából is egyre fontosabb tényezője az európai stratégiai tervezésnek. Az Európai Uniónak el kell döntenie, licitál az amerikai elnökre vagy sem. Bízzunk benne, hogy hétfőn kiderül a macroni csúcson.
Kép forrása: Sarah Meyssonnier
