A napokban több platformon is olvashattunk arról, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik Zelenszkij ukrán elnökre, mivel a jelenlegi ukrán ellentámadás nem a várt ütemben halad, így a katonák arra kérték, fokozza a mozgósítást, mert a harcokban most már mindenkire szükség van. Ukrajna június elején indított ellentámadást az orosz erőkkel szemben, azonban úgy tűnik, hogy már a Nyugat is kezd lemondani annak sikeréről.
Zelenszkij szerint korai a mozgósítás megerősítéséről beszélni, mivel először helyre kell állítani a rendet a mozgósításért közvetlenül felelős szervekben. Az ukrán hadsereg morálja az utóbbi időben megrendült, és az ezzel kapcsolatos sajtócikkek kiemelik, hogy az ukrán ellentámadás nem a terv szerint zajlik, a katonák lassan haladnak és fáradnak, így egyre távolabbinak tűnnek azok a kormányzati ígéretek, amelyek szerint Ukrajna még a 2014-ben elszakított Krím félszigetet is vissza fogja venni. A nehézségek miatt Zelenszkij is egyre több kritikával szembesül. A katonai helyzet javítása érdekében természetesen azon is dolgozik a vezetés, hogy még több fiatalt hívjanak be katonának, de a hadra hívhatók száma egyre fogy.
Az elnök és az ukrán vezetők ezt a Nyugat által beígért harci eszközök hiányával, illetve nem időben történő érkezésével magyarázzák. Az ország például mindössze 60 darab Leopard tankot kapott annak ellenére, hogy korábban több százat ígértek a nyugati országok, az aknamentesítő járművekből még ennél is kevesebb van, melyekre a mostani támadások során nagy szükség lenne. Az ukrán kormány tart attól, hogy katonai áttörés nélkül nem valósulhat meg semmilyen béketárgyalás Oroszországgal.
Az ukránok számára ugyanakkor némiképp jó hírnek tudható be, hogy a múlt hét folyamán, Ukrajna függetlenségének ünnepe alkalmából Joe Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnök között folytatott telefonbeszélgetés során a felek tárgyaltak az ukrán pilóták F-16-os vadászrepülőgépre történő kiképzésének megkezdéséről is, illetve arról, hogy más országok gyorsan hozzájuthassanak az amerikai jóváhagyáshoz F-16-osok átadására Kijev részére. Ezzel együtt az amerikai Védelmi Minisztérium is bejelentette, hogy már szeptemberben megkezdik az ukrán pilóták kiképzését Texasban és Arizonában.
A múlt héten, augusztus 25-én a török külügyminiszter, Hakan Fidan is találkozott Zelenszkijjel. Az ukrán elnök többek között a fekete-tengeri gabonafolyosó orosz blokádjával kapcsolatos kockázatokat fogalmazta meg, mivel az erről szóló megállapodásból Oroszország júliusban lépett ki. Habár Ukrajna ennek ellenére több millió tonna gabona exportját hajtotta végre, partnereket keres ennek további növelésére, mivel Moszkva az utóbbi hetekben több támadást is végrehajtott az ukrán kikötői infrastruktúra ellen Odesszában és a Dunán, annak érdekében, hogy ellehetetlenítse Kijev gabonaexportját. Törökország régebb óta tölt be közvetítő, mediátor szerepet a két háborús fél között, és az Oroszország által felmondott gabonaegyezmény létrehozását is segítette. Moszkva és Ankara között viszont feszültté váltak a kapcsolatok, mivel Törökország Ukrajna részére rendelkezésre bocsátotta az Azov nemzeti gárdista ezred parancsnokait. Putyin ugyanakkor augusztusban szintén Ankara támogatását kérte gabonatermésének exportjában, amit a jelenlegi nyugati szankciók akadályoznak.
A fenti történéseknek ellentétes cikk is megjelent a múlt héten a BBC oldalán, mely azt állítja, hogy Kijev nyilatkozata szerint ukrán csapatok partra szálltak a Krím félszigeten az ország függetlenségének 32. évfordulóján, ahol ukrán zászlót is felvontak. Ezzel kapcsolatban a Kreml részéről egyelőre mostanáig nem érkezett hivatalos megerősítés, sőt inkább ezzel ellentétben álló cikkekkel, nyilatkozatokkal találkozhatunk. A BBC hír szerint az ukrán Védelmi Minisztérium úgy nyilatkozott, áldozatok nélkül sikerült végrehajtani a hadműveletet, az ellenség pedig veszteségeket szenvedett, illetve az ukrán titkosszolgálat egy erről szóló rövid videót is közzétett. A BBC ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a visszanyert területek nagysága elhanyagolható.
Kép forrása: Átlátszó
