Tovább bonyolódik Európa energiaellátásának kérdése, egyelőre úgy tűnik, hogy az EU a megoldást a megújuló energiák kiaknázásában látja.
Az orosz–ukrán háború miatt bevezetett uniós intézkedésekből lassan egy, az Európai Unió és Oroszország között energiaháború növi ki magát. Az EU által bevezetett vagy tervezés alatt álló szankciókra és egyes tagállami döntésekre Oroszország a maga stílusában válaszolt: leállította az energiaexportot több uniós tagállamba is, így Bulgáriába, Lengyelországba és legújabban Finnországba is.
Az energiafüggőség csökkentése érdekében a tagállamok rövid távon olyan lépéseket voltak kénytelen tenni, amelyeket korábban elleneztek, vagy rendkívül erős viták öveztek. Így Lengyelország néhány szénbánya tervezett bezárását egyelőre felfüggesztette, mint ahogy Belgium is az atomerőművekét. A korábbi ígéreteihez képest, Németország is kevésbé hevesen fogja ellenezni az atomenergia „zöld energiává” való minősítését.
Mindezek a kényszerlépések miatt felmerült a kérdés, hogy a rendkívül ambíciós klímavédelmi célokat hogyan tudja majd az EU teljesíteni. A Bizottság május 18-án teszi közzé az egyelőre csak kiszivárgott terveket, amelyek alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság igencsak felgyorsítja a megújuló energiák engedélyezésének szabályozását, valamint kiemelkedő szerepet tulajdonít a napenergiának.
A megújuló energiaforrások jelenleg kevesebb mint az uniós energiaigények negyedét fedezik. Az Európai Bizottság a „Fit for 55” nevű intézkedéscsomag keretein belül már tavaly javasolta, hogy 2030-ra a jelenlegi kitűzött 32 százalékról 40 százalékra emeljék az EU megújulóenergia-céljait. Az Európai Parlament korábban ezt a célt túlságosan alacsonynak találta, és egyes csoportok az 50 százalékot sem tartották soknak. Úgy tűnik, hogy a kialakuló energiaháború miatt a következő tíz éven belül az EU kénytelen lesz megújuló energiaforrásait megduplázni.
A megújuló energiaforrások megléte és felhasználása is a helyi természeti adottságoktól függenek. Így Magyarországon a víz- vagy a szélenergia kevésbé hatékony energiaforrás, de a napelemek és napkollektorok is csak időszakosan hatékonyak, ráadásul az energia tárolására egyelőre nincsen hatékony rendszer. Ugyanakkor lehetséges, hogy Magyarország számára a geotermikus energia felhasználásában még bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ez a megújuló energia jelenleg is több város távfűtését biztosítja, de a mezőgazdaságban is széles körben használják. Ezek ellenére nagy teljesítményű áramtermeléshez jelenleg Magyarországon csak egyetlen helyen, a turai erőműnél használják, holott természeti adottságai miatt Magyaroroszág betölthetne a térség vezetőjének helyét is ezen a területen.
