„Érezni a lengyelséget”

Igazodási pont és egy olyan szakmonográfia, amely alkalmas a Magyarországgal, illetve Lengyelországgal kapcsolatos sztereotípiák lebontására – fogalmaztak a szakértők Mitrovits Miklós új könyvéről, amelynek bemutatóját február 5-én tartották a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A szocializmus csapdájában. Politika, gazdaság, kultúra és sport a magyar–lengyel kapcsolatokban (1945–1990) című kötet a szerző mintegy két évtizedes kutatásainak összefoglalója személyes „mikrotörténetekkel” színesítve.

Mitrovits Miklós egy olyan könyvvel ajándékozta meg a magyar közvéleményt, amely egyfajta igazodási pont lehet a magyar–lengyel közelmúltról, hiszen arról mindig kockázatos beszélni – fejtette ki Hatos Pál, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Közép-Európa Kutatóintézetének (KEKI) vezetője. „A történész akkor tud leginkább hasznot hozni nemcsak maga, hanem az olvasói számára is, ha meg tudja valósítani a kívülálló részvételt a történelemben” – fogalmazott. Véleménye szerint olyan tudás van ebben a könyvben, amely megmutatja, hogy a Közép-Európa iránti érdeklődés meg tud-e erősödni.

Mikrotörténetek

Tálas Péter, az NKE EJKK John Lukacs Intézet egyetemi docensének méltatását Balázs Eszter, az NKE EJKK KEKI tudományos főmunkatársa olvasta fel. „Mitrovits Miklós új könyve nem csupán napjaink Magyarország és Lengyelország kutatásának egyik legfontosabb szakmonográfiája, de a magyar külkapcsolatok vizsgálata szempontjából is jelentős” – emelte ki Tálas Péter. Úgy fogalmazott: az 1978-ban született szerző mintegy két évtizedes kutatásai eredményeként olyan munkát tett elénk, amely szakmailag igen pontos, és függetlenül attól, hogy valaki milyen mélységben kíván a témával foglalkozni, alapolvasmányként, kézikönyvként kell kezelnie a könyvét.

A méltatásban elhangzott az is, hogy a levéltári forrásokon, illetve magyar és lengyel nyelvű szakirodalmon alapuló kötet a két ország gazdasági, politikai és sportkapcsolatait részletezi sokszor „mikrotörténeteken” keresztül, olvasóbarát formában. Az egyetemi docens kitért arra is, hogy a szakmonográfia a szocialista korszak öt nagy időszakát – népi demokrácia, sztálinizmus, a hosszú hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas évek – vizsgálja, kiemelve az 1956-os magyar forradalom, az 1980–81-es lengyel válság, valamint a lengyelországi hadiállapot bevezetésének eseményeit. Mitrovits Miklóst bátornak nevezte azért, hogy ilyen típusú könyv megírására vállalkozott, ugyanakkor kiemelte azt a hatalmas tudásanyagot, amivel rendelkezik, és amit érthetőn és élvezhetőn ad át azon olvasóknak is, akik kevésbé járatosak a témában.

„A magyar–lengyel kapcsolatok vizsgálata kiemelkedően fontos a két ország viszonyáról megmerevedett és torzító sztereotípiák lebontása miatt is” – fogalmazott Tálas Péter, hangsúlyozva: a két nemzet története rendkívül különböző volt a szocializmus ellenére is, amit a kötet számtalan példával támaszt alá.

Szellemi és érzelmi töltet

Nagy élmény volt elolvasni ezt a könyvet, mert ilyen információ- és adatbőséggel valószínűleg nem írtak még könyvet a tárgyalt időszak magyar-lengyel kapcsolatairól – fogalmazott Bába Iván, az NKE egyetemi magántanára. Véleménye szerint annak, aki ezzel a témával szeretne foglalkozni, mindenképpen Mitrovits Miklós könyvét kell alapul vennie. A kötet nóvumának nevezte a monográfia azon részét, amely a magyar–lengyel futball közös történetével foglalkozik. Bába Iván arra bátorította a szerzőt, hogy az állam- és pártközi részt egészítse ki olyan személyekkel készült interjúkkal, akik abban az időben jelentős szerepet töltöttek be. Véleménye szerint ilyen jellegű könyv csak magyar–lengyel vonatkozásban készülhetett, mert társadalmilag csak ebben a kapcsolatrendszerben van meg az ehhez szükséges szellemi és érzelmi töltet. Példaként említette, hogy még Kádár János is beillesztette saját narratívájába a magyar–lengyel kapcsolatokat.

Suttogások

Ezt a véleményt támasztotta alá Mitrovits Miklós is, aki saját bevallása szerint azért tudta így megírni ezt a könyvet, és mert hozzányúlni olyan témákhoz is, amelyek nem tartoznak szorosan a kutatási területéhez, mert van rálátása arra, hogy „milyen a lengyel mentalitás”. A szerző – aki 2014-ben kapta meg a Lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2023-ban pedig a Lengyel Történelmi Társulat krakkói részlege és a Jagelló Egyetem Történettudományi Kara által alapított Wacław Felczak és Henryk Wereszycki Tisztelet Díjat – elmondta: elvégezte a lengyel szakot, számtalanszor járt Lengyelországban és rendszeres látogatója volt kulturális, illetve sporteseményeknek, ezért „érzi a lengyelséget”. Kérdésre válaszolva kifejtette: a szocialista korszakban is lehetett érzékelni, hogy a közvélemény hatással van a külpolitikára még akkor is, amikor csak „suttogni” lehetett a történtekről.

A borítókép forrása: Wikipédia / Elekes Andor