Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Taraczközi Anna

Az EU kutatási keretprogramjának megújítása

Középpontban a „dual‑use by design”.

Taraczközi Anna 2025.07.04.
Navracsics Tibor

Negyven éve leng

Az európai együttműködés egyik leghatásosabb szimbóluma.

Navracsics Tibor 2025.07.03.
Pató Viktória Lilla

Hogyan teljesít Magyarország a digitális évtizedben?

Összehasonlító áttekintés a 2024-es és 2025-ös Digitális Évtized Helyzetéről Szóló Jelentések alapján.

Pató Viktória Lilla 2025.07.02.
Ludovika.hu

Dánia az EU élén

Skandináv ambíciók a lengyel elnökség után.

Ludovika.hu 2025.07.01.
Mernyei Ákos Péter

Aki sokat markol, keveset fog

Az Európai Tanács eredményei.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.30.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Miszlivetz Áron
Miszlivetz Áron
kutató, NKE Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2020.12.18.
  • 2020.12.18.

Az EU szűkülő bővítéspolitikája?

Az év végi számvetés és összegzés részeként az uniós bővítéspolitika kerül újra terítékre. Míg mindenki a be nem következett lengyel─magyar vétóra várt a többéves pénzügyi keret kapcsán, Bulgária és Hollandia hivatalosan élne a vétójogával Észak-Macedóniát és Albániát tekintve. Úgy tűnik, hogy von der Leyennek és Várhelyi biztosnak nehezebb dolga lesz feloldani az ellentéteket, mint korábban sejthető volt.

Míg Bulgária szeretné, ha Észak-Macedónia elismerné nyelvének és történelmének lehetséges bolgár gyökereit, és ez integrálódna az EU szövegezésébe, addig Hollandia szerint Albánia nem teljesített bizonyos reformokat az igazságszolgáltatás és törvényhozás terén.

Ennek némiképp ellentmond a Bizottság őszi bővítési csomagja, amely az országjelentésekre alapozva adott zöld utat a további tárgyalásokra és a kormányközi konferenciák (IGC) megszervezésére. Mind a két országra nézve alapvetően pozitív és bátorítólag ható megállapításokat tett. Míg a keleti bővítés evidensnek tűnt a vasfüggöny-korszak végével, a Nyugat-Balkáni térfélen inkább a „bővítési fáradtság” jelei mutatkoznak. Közel sem olyan egyértelműek a kölcsönös előnyök, különösen a fejlettebb nyugati tagállamok számára, akik teherként élik, élhetik meg, hogy több pénzzel támogassanak olyan államokat, amelyek sem történelmileg, sem földrajzilag nem állnak olyan közel hozzájuk.

Lehetséges, hogy a tárgyalások elején nem lettek kihangsúlyozva olyan kérdések, hogy milyen kézzel fogható előnyökkel (vagy akár hátrányokkal) járna még több tagállam felvétele az Unióba, amely átalakítaná a geopolitikai egyensúlyt, a parlamenti egyensúlyt valamint a szavazás erőviszonyait. Az érem másik oldalán fontos lenne megmutatni, hogy milyen stratégiai szereppel bírnak a nyugat-balkáni hatok elsősorban a kínai és orosz előrenyomulás tekintetében. Elkésett-e az EU, hogy növelje befolyását a térségben vagy sem? A koronavírus-válság időszakából fakadó lehetőségek és a politikai mozgástér bővülése miatt nem feltétlenül.

Amennyiben ketté lehet választani Észak-Macedónia és Albánia ügyét (előbbi politikai, míg utóbbi intézményi ügy), az egyik előrehaladása pozitív hatással bírna a másik tagállam reformintézkedéseire is. Csak a jelenlegi intézményi ciklus lezárultával várható bármilyen komoly előrelépés a csatlakozás felé. A januártól kezdődő portugál soros elnökségen lesz a sor, hogy megmutassa, milyen irányban képzeli feloldani a patthelyzetet. 

Kérdés, hogy a koronavírus-járvány során a pénzügyi támogatások mellett valóban politikai tőkét tud kovácsolni az EU egy szorosabb együttműködéssel és egy lehetséges nyugat-balkáni integráció folyamatával. Emellett érdemes lesz figyelni az új amerikai vezetés hozzáállását a régiós politikában, amely esetleg új lendületet adhat a bolgár vétó feloldásához. Mindenesetre az EU, amely elvesztette egyik legnagyobb bővítéspárti tagját a britek személyében, kénytelen lesz kompromisszumokat kötni egy olyan helyzetben, amiben saját tagjai is szkeptikusnak bizonyulnak. Kérdés, hogy a megegyezés milyen gyorsan tud megvalósulni és ki profitál időközben az EU bizonytalan regionális cselekvőképességéből.

A kép forrása: Európai Bizottság

Témakörök: Albánia, Bulgária, Észak-Macedónia, Európai Unió, Hollandia, koronavírus, lengyel-magyar
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT